_

Ezért váltott ismét fenyegető üzemmódba az észak-koreai rezsim

  • Észak-Korea, a világ egyik legelzártabb és leginkább magába forduló országa időről-időre igyekszik nukleáris- és egyéb fegyverkísérleteivel, továbbá különböző provokációkkal felhívni magára a nemzetközi közösség figyelmét.
  • Ezt tette tavaly december tizedikén is, amikor Kim Dzsong Un észak-koreai vezető az eddigi phenjani közléseknél egyértelműbben utalt arra, hogy a távol-keleti kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van.
  • A Fehér Ház szóvivője is kétségeinek adott hangot Kim Dzsong Un legutóbbi kijelentéseivel kapcsolatban.
  • Phenjan az Észak- és Dél-Korea közötti feszültség keltésével Kínának üzenhet.
  • Észak-Korea helyzete hasonló, mint Iráné volt a tavalyi egyezség előtt.

Ezt tette tavaly december tizedikén is, amikor Kim Dzsong Un észak-koreai vezető az eddigi phenjani közléseknél egyértelműbben utalt arra, hogy a távol-keleti kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van. A phenjani rezsim rendszeresen tesz a nukleáris fegyverkezés terén elért képességeivel kapcsolatos kijelentéseket, amelyek azonban ellenőrizhetetlenek. Egyebek közt többször is azt állította, hogy atomfegyvereivel képes elérni az Egyesült Államok területét, ezt azonban a szakértők többsége egyelőre kizártnak tartja.

A Fehér Ház szóvivője is kétségeinek adott hangot Kim Dzsong Un legutóbbi kijelentéseivel kapcsolatban. A dél-koreai titkosszolgálat egy tisztviselője pedig kijelentette, nincs bizonyíték arra, hogy Észak-Koreának lenne hidrogénbombája, úgy vélekedett Kim Dzsong Un csupán retorikus, “bombasztikus” fordulattal élt.

Nem lehet tudni, hogy mi a célja Észak-Koreának az ehhez hasonló, a szomszédját és a nemzetközi közvéleményt is megdöbbentő kijelentésekkel, tettekkel. Megállapodást akar vagy csupán azt, hogy elismerjék atomhatalomként.

Joel Wit amerikai szakértő, aki egykor az Észak-Koreával folytatott tárgyalásokon részt vett, úgy vélekedett: Washingtonnak “csomagban”, egyszerre kellene tárgyalnia Phenjannal annak nukleáris programjáról és a békeszerződésről, mert az eddigi amerikai politika – amely a békekötés előtt az atomleszerelést tűzte ki célul – kudarcot mondott. A gondot a sorrend kialakítása okozza.

Washington előbb Észak-Korea atommentesítését szeretné elérni, míg Phenjan úgy vélekedik, előbb szülessen meg a koreai háború hadműveleteit lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodás helyébe lépő békeszerződés. A kommunista ország, amely 2006 óta három kísérleti atomrobbantást is végrehajtott, 2013 februárjában, legutóbbi robbantása után döntött korábban bezárt nukleáris létesítményeinek újjáépítéséről és újbóli üzembe helyezéséről.

Az iráni atomprogramról a múlt év közepén Teherán és a nagyhatalmak között született megállapodás mintaként szolgálhatna egy Észak-Koreával kötendő egyezség számára, a szakértők többsége azonban ezt rendkívül valószínűtlennek tartja – írta elemzésében a The Diplomat című tokiói központú nemzetközi szakportál.

Irán és a hatok által július 14-én aláírt megegyezést a világ közvéleményének nagy része elfogadható kompromisszumnak tartja. Az abban foglaltaknál komolyabb engedményeket valószínűleg csak katonai úton lehetett volna kicsikarni, ez pedig a térség biztonsági helyzetének összeomlását vonhatta volna maga után – írta a cikk szerzője, Robert E. Kelly, a Puszani Nemzeti Egyetem professzora.

Észak-Korea helyzete hasonló, mint Iráné volt a tavalyi egyezség előtt. Jelen pillanatban bármilyen megállapodás jobbnak tűnik a status quónál, a felügyelet nélkül zajló észak-koreai nukleáris- és rakétaprogramnál.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás