Nehéz lesz a demokratikus átmenet Mianmarban

  • A több mint 50 évnyi katonai diktatúra után lezajlott első szabad választáson elsöprő győzelmet aratott az ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű párt Mianmarban. 
  • Ám még az eredmények tiszteletben tartása mellett is kérdéses a tényleges hatalomátmenet és a formálódó kormány valós mozgástere egy olyan rendszerben, amelynek alapját a katonai junta által elfogadott alkotmány képezi. 
  • Mindeközben a szélsőséges szegénységgel küzdő országban a lakosságot több évtizede megosztó és fenyegető etnikai problémák is megoldásra várnak.

A várakozásoknak megfelelően elsöprő fölénnyel nyerte az első szabad választást az Ang Szán Szu Csí által vezetett ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű párt, messze maga mögé utasítva a hadsereg által támogatott Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártot (USDP). Az NLD a parlament alsó- és felsőházában is megszerezte az abszolút többséget, így önállóan alakíthat kormányt, valamint a párt elegendő szavazattal rendelkezik ahhoz, hogy meghatározza az új elnök személyét, amiről március elején dönt majd a mianmari parlament. Az országos választáson aratott sikere mellett a regionális voksolásokon is óriási fölénnyel nyert az NLD.

Bár voltak problémák a kampány és a választás lebonyolítása során, és a szavazatszámlálás is rendkívül lassan haladt, a választás a nemzetközi megfigyelők szerint is összességében békésen és eredményesen zajlott le.

A választópolgárok határozott akaratnyilvánítása ellenére sokan aggódnak, hogy a hatalmi átmenet valóban megtörténik-e. Szu Csí már a választások után három nappal levélben fordult a hadsereg vezetőjéhez, a jelenlegi elnökhöz és a házelnökhöz, mielőbbi megbeszélést sürgetve a „nemzeti megbékélés” jegyében. Közülük eddig csak a házelnök egyeztetett Szu Csível, a másik két fél kijelentette, hogy addig nem hajlandó találkozni a győztes párt vezetőjével, amíg a választásokkal kapcsolatos minden panaszt ki nem vizsgált a mianmari választási bizottság. Ez akár több hónapot is igénybe vehet, különös tekintettel arra, hogy a még hatalmon lévő USDP bejelentette, hogy jelöltjei közül százan biztosan panaszt fognak tenni. A vitás esetek tisztázása így jóval tovább tarthat, mint az új kormány hivatalba lépésnek időpontja, ami jövő év elején esedékes.

Így azonban jogosak a kétségek, hogy az USDP és az azt támogató hadsereg valóban hajlandó-e átadni a hatalmat és elfogadni az emberek akaratát, ahogy azt korábbi nyilatkozataikban hangoztatták. Az ő együttműködésük mindenképpen szükséges a békés hatalmi átmenethez, emellett Szu Csí hosszú távon is kénytelen lesz alkudozni a hadsereggel, hiszen a 2008-ban elfogadott alkotmány kimondja, hogy a parlamenti képviselői helyek 25 százaléka a hadsereg számára van fenntartva, és mivel az alkotmány módosításához háromnegyedes többség kell, az nem hajtható végre a hadsereg beleegyezése nélkül. Továbbá a hadsereg önálló költségvetéssel rendelkezik, a két alelnök közül az egyiket ő nevezi ki, a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert pedig a hadsereg soraiból választják ki. Az alkotmány továbbá olyan rugalmasan értelmezi a hadsereg hatáskörébe tartozó feladatokat, hogy azok szükség esetén szinte mindenre kiterjeszthetők. Ilyen körülmények között az új kormány mozgástere igen korlátozott.

A szoros együttműködésre pedig minél előbb szükség lenne. A több mint 50 évnyi katonai diktatúra alatt Mianmar a világ egyik legszegényebb országává vált. Ez idő alatt a katonai junta az ország politikai vezetésén túl a gazdasági hatalmat is megszerezte, amit nem lehet majd egy egyszerű választással kivenni a kezei közül. A bizonytalan politikai helyzet kedvezőtlenül hat a külföldi befektetésekre is, amelyek kulcsfontosságúak az országban néhány éve megindult gazdasági fejlődés szempontjából. Ezeken felül kiemelten súlyos probléma a különböző etnikumok, főleg a muszlimok hátrányos megkülönböztetése. Közülük sokan politikailag jogfosztottak és kénytelenek a határ mentén felállított táborokban élni. A kisebbségek a lakosság 30 százalékát teszik ki, így az igazságtalan kizárások ellenére is döntő fontosságuk volt a választások során, sok elemző nyilatkozott úgy, hogy az igazi politikai harc az etnikumok által lakott területen zajlik majd. A hátrányos megkülönböztetés ellenére a kisebbségek egyértelműen az NLD-t támogatták dacára annak, hogy az semmilyen őket érintő ígéretet nem tett a kampány során. Mindössze két tartományban került ki etnikai párt jelöltje győztesként, a többi esetben a kisebbségek az NLD-re szavaztak. Ennek fényében jogosan várnák el, hogy a választás eredménye számukra is hozzon némi előrelépést, bár sokan úgy fogalmaztak, hogy megértik, milyen nehéz Szu Csí számára az ügyükben eljárni, és pusztán abban reménykednek, hogy nem lesz rosszabb a helyzetük, mint eddig volt.

A probléma súlyosságát mutatja a szintén kisebbségekhez kapcsolódó fegyveres etnikai csoportok ügye. Október közepén az USDP-nek sikerült fegyverszüneti megállapodást kötni a 16 lázadó fegyveres csoport felével, de a többi csoporttal nem voltak hajlandóak tárgyalni. A fegyveresek gratulációjukat fejezték ki Szu Csínek és pártjának, és közölték, hogy készek tárgyalni, ám az egyelőre bizonytalan, hogy Szu Csí hogyan fog lépni ebben az ügyben, hiszen hosszú távon a hadsereggel kell együtt dolgoznia, az viszont eddig nem volt hajlandó minden csoporttal tárgyalni. Ez pedig ellehetetleníti a Szu Csí által hangoztatott „nemzeti megbékélést”, amivel az országot megosztó problémákat próbálja kezelni, és amire égető szükség lenne a növekvő etnikai és vallási feszültség miatt.

A helyzet nagyon összetett, hiszen az országban már politikai befolyásra is szert tettek a szélsőséges buddhista csoportok, amelyek az egyik meghatározó kisebbséget, a muszlimokat támadják, és már több törvényt is sikerült elfogadtatniuk, amelyek indirekt módon a muszlimok ellen irányulnak. Ennek ellenére sokan vannak az etnikumok között is, akik javulást remélnek csakúgy, mint a lakosság többségét kitevő burmaiak, akik a jobb egészségügyi ellátás és oktatás, illetve az életszínvonal emelkedésének reményében szavaztak az NLD-re, valamint azért, mert nem akarnak többé szigorú korlátozások közt élni.

Szu Csínek és pártjának tehát komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A történelmi jelentőségű választás után az egész világ történelmi jelentőségű tetteket vár tőle. Eddig is többen kritizálták a gazdaságpolitikai programjának kidolgozatlansága miatt, ám a többség bízik Szu Csíben, sőt sokak szerint nem is annyira logikai, mint inkább érzelmi alapon állnak mellette az emberek. Az kérdéses, hogy a politikai játszmák során mennyit fog veszíteni népszerűségéből és ennek milyen következményei lesznek. Egy biztos: jelenleg a nép feltétlenül hisz Szu Csíben, és a muszlimokkal kapcsolatos politikáját ért kritikát leszámítva, a nemzetközi közvélemény szimpátiáját is élvezi. A választás eredményeire és a jövőre vonatkozóan Szu Csí úgy nyilatkozott: „Még nem értük el a célunkat. Ez csupán az út kezdete. Még sok dolgunk van, mielőtt az emberek eléggé biztonságban érezhetik majd magukat ahhoz, hogy ünnepeljenek.”

Drobina Dalma

Felkapott hírek

Friss hírek

Ausztrália és Kína diplomáciai szóváltásba keveredett

Peking pénteken felszólította Canberrát, hogy ne tegyen "felelőtlen kijelentéseket" a Kínában január óta fogva tartott kínai-ausztrál író és akadémikus ügyében, miután az ausztrál vezetés "mély csalódottsággal" fogadta azt a hírt, hogy a férfit a kínai hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bűnügyi felügyelet alá helyezték.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás