50 év után szabad(?) választások a diktatúrában

  • November 8-án eldől a további reformok sorsa Mianmarban, avagy egykori nevén Burmában
  • Idén 50 éve először tartanak szabad választásokat az országban
  • A történelmi jelentőségű voksolás az egész országot megmozgatja és megosztja
  • A választási eredménynek akár komoly hatásai lehetnek az ország nemzetközi kapcsolataira

Több mint 50 évnyi diktatúra után a burmaiaknak először lesz – a remények szerint – érdemleges beleszólásuk az ország vezetésébe a november 8-i választáson. A választópolgárok közül sokan most szavaznak életükben először. Huszonöt évvel ezelőtt voltak ugyan szabad választások, amelyeket a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű párt elsöprő fölénnyel megnyert, de az akkori eredményeket a katonai vezetés érvénytelenítette, így a diktatúra tovább folytatódott, mintha mi sem történt volna. A jelenleg hatalmon lévő Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártot (USDP) is a hadsereg irányítja. Az idei választásoktól azonban tényleges változást remélnek, már csak azért is, mert a katonai vezetés kijelentette, el fogja fogadni annak eredményét. Azonban még így is számos gátat szabtak a szabad részvétellel szemben.

A választás jelentőségét mutatja az induló pártok és jelöltek magas száma, hiszen több mint 90 párt 6000 jelöltje indul az 1142 képviselői helyért. Közülük a két legesélyesebb a jelenleg hatalmon lévő USDP és az 1990-es választásokat megnyerő NLD, amelynek vezetője Ang Szán Szu Csí demokrácia-aktivista, akit tevékenységéért 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki. Szu Csít és pártját tartják a választások esélyesének, de még a többség megszerzése sem garantálja a demokratikus folyamatok felgyorsulását. A burmai parlamentben ugyanis a képviselői helyek 25 százaléka a hadsereg képviselőinek van fenntartva. Ezt az alkotmány határozza meg, ahogy azt is, hogy annak módosításához a képviselők több mint háromnegyedének szavazata szükséges, így a választási eredményektől függetlenül a katonai vezetőség könnyen megvétózhatja az alkotmány módosítását. Az is bizonyos, hogy a nemzetközi és hazai közvélemény által is kedvelt Szu Csí semmiképpen sem lehet majd elnök, mivel gyermekei angol állampolgársággal rendelkeznek, ez a körülmény pedig – megint csak a katonai vezetés által hozott alkotmány szerint – kizárja őt a jelöltek közül.

Az állampolgárság kérdése a választásokkal kapcsolatban is gondot okoz. 124 ellenzéki, illetve kisebbségi jelöltet utasított el, főleg állampolgársággal kapcsolatos problémák miatt a mianmari választási bizottság, mivel nem feleltek meg a szükséges feltételeknek – szemben a hatalmon lévő USDP jelöltjeivel, akik közül mindenki átment a bizottság átvilágításán. Burmában nem elég csupán az ország területén születni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az állampolgárságra,  mindkét szülőnek is állampolgársággal kell rendelkeznie. Az elutasított jelöltek közül többen állítják, hogy rendelkeznek az ezt igazoló dokumentumokkal, de nem volt lehetőségük azokat bemutatni.

A lakosság mintegy 40 százalékát kitevő etnikai és vallási kisebbségek alulreprezentáltsága miatt is sokan bírálták a választási előkészületeket, különösen annak fényében, hogy az elutasított jelöltek negyede muszlim volt. Manapság Burmában egyre erősödik a muszlimok diszkriminációja, ami már politikai formát is öltött: a Ma Ba Tha szélsőséges buddhista mozgalom azt állítja, hogy az ország buddhista identitását fenyegeti az iszlám. A mozgalom nacionalista kampányt folytat, és jelentős politikai befolyásra tett szert. A muszlimellenes hangulat miatt az USDP visszaléptette muszlim jelöltjeit, az NLD pedig úgy döntött, nem indít muszlim jelöltet a választásokon. Szu Csí kampánykörútja során kihagyta a rohingja muszlimok internálótáboraiban tervezett látogatását. A rohingja emberek gyakorlatilag jogfosztottak Mianmarban: nem szavazhatnak, illetve nem indulhat egy, az érdekeiket képviselő jelölt sem. Szu Csít döntése miatt számos kritika érte a nemzetközi közösség részéről, ugyanakkor a Ma Ba Tha továbbra is támadja az NLD-t, és azt állítja, hogy a párt a muszlimok pártja.

A vallási és etnikai problémákon túl az átláthatóság és szervezettség hiánya, valamint a szövevényes választási szabályok is bonyolítják a történelmi voksolást. Burmában például a hatályos jogszabályok szerint csak az szavazhat, akit regisztráltak a szavazói listákon, az pedig már a kampány során kiderült, hogy ezek a listák gyakran hibásak és hiányosak is. Ezen hibák gyakorisága miatt pedig félő, hogy alacsony lesz a részvételi arány. A demokratikus hagyományok hiánya miatt az emberek eleve bizalmatlanok a választási bizottsággal és az egész folyamattal szemben, ami veszélyezteti azt a stabilitást, amire egy ilyen fordulópontnál szükség van.

A választás lefolyása és eredménye döntő hatással lesz Burma nemzetközi politikai és kereskedelmi kapcsolataira is, márpedig az utóbbi évek óvatos nyitásának eredményei létfontosságúak, hiszen az 50 évnyi diktatúra alatt Burma a világ egyik legszegényebb országává vált. A 2011-ben hatalomra került korábbi tábornok, Thein Sein által vezetett kormány reformokba kezdett, amelyek keretében kiengedték a politikai foglyokat és csökkentették a cenzúrát, és 2012-ben egy időközi parlamenti választáson engedélyezték a részvételt az addig betiltott NLD-nek és az egy évtizedig házi őrizetben tartott Szú Csínak, utóbbi így képviselő is lett. Ez óriási előrelépés volt a 2010-es látszatválasztásokhoz képest, amelyeket az ellenzék bojkottált. A demokratikus változások hatására nyugati országok már 2012-ben feloldották a katonai rezsimmel szemben felállított szankciók nagy részét, így a beáramló külföldi tőkének köszönhetően gyors gazdasági növekedés indult az országban. Barack Obama amerikai elnök többször is járt az országban a demokratikus folyamatok mellett kampányolva.

Mindezek ellenére aggodalmat okoz, hogy a szankciók feloldása óta a reformok is megakadni látszanak az országban. Hiába gyűjtött össze az NLD több millió aláírást, hogy a kormány eltörölje a katonai vezetés vétójogát az alkotmánymódosítást illetően, a képviselői helyek 25 százalékának fenntartásával ez még mindig biztosított a hadsereg számára. Az egyetlen lehetőség az, ha az NLD a lehető legnagyobb fölényt szerzi meg a választásokon, ezzel is hangot adva az emberek akaratának és növelve annak esélyét, hogy majd az ő jelöltjük legyen az elnök.

A számos probléma és feszültségforrás ellenére helyszíni beszámolók szerint az emberek bizakodóak, és őszintén remélik, hogy a választás eredményeként folytatódni fognak a reformok és nagyobb lesz a szabadság az országban, mind politikai, mind gazdasági értelemben. A Mianmarban történő változások kiemelt jelentőségűek a régióra és az egész világra nézve is, hiszen belülről meginduló demokratikus folyamatokról van szó. A szakértők nagy része is úgy véli, hogy ha a választás nem is teljesen szabad és igazságos, akkor is előrelépést jelent az eddigi állapothoz képest, és lehetővé teszi majd a szélesebb párbeszédet a társadalom egészét érintő kérdésekben.

Drobina Dalma

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás