Újabb villongások Kína és Amerika között

  • Peking szerint az Egyesült Államok megsértette a felségvizeit.
  • Az USA szerint szó sincs erről, ők csak a nemzetközi légtérben és vizeken aktívak.
  • A lényeg persze a szigetépítési program, amit egyre több térségbeli ország néz igen rossz szemmel.
  • Kína felháborodott, de egyelőre sokat még nem tud tenni.
  • Az amerikaiak folyamatosan tesztelik a kínai reakciókat.

Miközben Peking ajánlására Kína és az Egyesült Államok első számú vezetői kísérletet tesznek a nagyhatalmak közötti kapcsolatok “új modelljének” kialakítására, a két ország és még inkább hadseregeik viszonyát jellemző kölcsönös bizalmatlanság mára oda vezetett, hogy a Dél-kínai-tengeren amerikai hadihajók léptek be szánt szándékkal olyan vizekre, amelyeket Kína saját területéhez tartozónak tart.

A konfliktusveszélyes helyzethez vezető manőver az Egyesült Államok ázsiai és csendes-óceáni szerepvállalásának látványos megjelenítését, a Kínával területi vitákban álló térségbeli szövetségesek megnyugtatását szolgáló akció. Egyben annak egyértelműsítése, hogy amit az amerikai védelmi miniszter, majd Barack Obama amerikai elnök is kijelentett, azt komolyan is gondolják. Nevezetesen: az Egyesült Államok hajózni és repülni fog mindenütt, ahol azt a nemzetközi törvények lehetővé teszik, köztük azon szigetekké épített dél-kínai-tengeri zátonyok mentén is, amelyeket Kína saját fennhatósága alá esőnek tart.

Az első és a sokadik panasz is a Fülöp-szigetektől érkezett annak idején, mondván, hogy az egykor vízzel borított Jungsu zátonyon Kína kiterjedt építkezést folytat. Ezt a tekintélyes IHS Jane’s Defence magazin is megerősítette, s az ott folyó munkálatokról műholdképekkel illusztrált jelentést közölt. A következő reakció már a washingtoni Pentagonból érkezett. Az amerikai védelmi minisztérium felszólította Pekinget, hagyjon fel a talajfeltöltéssel.

Kínában kezdettől elhárították Washington “beavatkozási kísérletét”, s felháborodottan utasították vissza az elfogultnak tartott kritikát. Azt hangoztatták: a kínai lépések bírálók figyelmen kívül hagyják, hogy a Spratly/Nansa-szigetek térségében a szigetek és zátonyok hovatartozását vitató, ám többet is igazgatása alatt tartó minden államnak, illetve területnek vannak katonai létesítményei, leszállópályái a földdarabokon. Így a Fülöp-szigeteknek, Malajziának, Vietnamnak és Tajvannak is. Sőt egyikük-másikuk ugyanígy, bizonyíthatóan feltöltéssel növelte meg a területét.

Pekingben azzal “védekeztek”, hogy a szigetcsoport mintegy 50 zátonyt és szigetet foglal magába, közülük Kína felügyelete alá tartozik a legkevesebb, és Peking kezdett a legkésőbb fejlesztésekbe a térségben. Azt állítják, hogy az 1970-es években néhány ország törvénytelenül elfoglalt több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták.

A rendelkezésre álló adatok szerint Vietnam 29 szigetet, sziklazátonyt és homokpadot felügyel, Tajvan egyet, a legnagyobbat. Malajzia 3 szigetet birtokol, míg a Fülöp-szigetek, amely a Spratly/Nansa-szigetek többségére igényt tart, eddig 8-at foglalt el. Brunei egy viszonylag kis területet tart a sajátjának, de azt nem vette birtokba.

Megfigyelők jelezték, hogy Kína az általa ellenőrzött 7 zátonyból 6-on kezdett mesterséges feltöltésbe, illetve építkezésekbe.

Az idén májusban egy addig példa nélkül álló akció során egy amerikai kémrepülőgép, fedélzetén a CNN hírtelevízió forgatócsoportjával, a területfeltöltésekkel épülő szigetek közelébe repült, és amerikai hadihajók is a térségbe hajóztak. Kína többször is felszólította a “betolakodókat” a légtér elhagyására.

A kínai szigetfeltöltésekkel kapcsolatban nem sokkal később kemény hangvételű álláspontot fogalmazott meg a Pentagon első embere Haitin, majd júniusban a szingapúri Shangri-La regionális biztonsági értekezleten. Elsősorban e tevékenység ütemét és kiterjedtségét kifogásolta, és a feltöltések azonnali beszüntetésére szólított fel. Ashton Carter már akkor kijelentette: Washington szerint ilyen módszerrel nem lehet szuverenitást szerezni.

Peking mindeközben arról igyekezett meggyőzni bírálóit, hogy az építkezések az alapvető katonai védelmi igények kielégítése mellett elsősorban polgári célúak. Kiterjednek a tengeri kutatásra, mentésre, a katasztrófák megelőzésére, tudományos tevékenységre, meteorológiai, környezeti megfigyelésekre és a hajózás biztonságát, a halászatot segítő szolgáltatásokra. Mint mondják: ezek nem irányulnak egyetlen más ország ellen sem, a tengeri környezetet nem károsítják, nem befolyásolják a szabad hajózhatóságot vagy a repülést a térségben.

A vádat, miszerint Kína militarizálja a Dél-kínai-tengert, Pekingben már többször visszautasították, s ezt tette Hszi Csin-ping kínai elnök is Barack Obamával közösen tartott szeptemberi washingtoni sajtóértekezletén. A kínai külügyminisztérium pedig rendszeresen azzal vág vissza, hogy a Dél-kínai-tengert más országok militarizálják, amelyek és rendszeres hadgyakorlataik alkalmával – erőfitogtatásként – támadó fegyverzetet vonultatnak fel ott.

A diplomáciai szócsatákban mára egyértelműen letisztult amerikai álláspont az, hogy a korábban víz alatt lévő zátonyokból épített mesterséges szigetek a nemzetközi jog szerint nem szolgáltathatnak jogalapot területi korlátozásra, vagyis nem akadályozhatják a szabad hajózást.

Az Egyesült Államok tehát deklaráltan azért döntött a szóban forgó mesterséges szigeteknek a 12 tengeri mérföldön belüli megközelítése mellett, mert elvben legfeljebb ilyen széles sáv tekinthető az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szerint a parti államhoz tartózó parti tengernek.

Az 1994-ben érvénybe lépett UNCLOS-hoz több mint 160 ország, köztük az Egyesült Államok is csatlakozott, bár még nem ratifikálta. Kína ratifikálta, de hozzá kapcsolódóan külön közleményben deklarálta a saját tengeri területeinek tartott szigetek és szigetcsoportok szuverenitását.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás