_

Újra füst alatt fél Délkelet-Ázsia

Ahogy immár két évtizede minden ősszel, idén is sűrű füst és szmog lepte el a világ egyik leggazdagabb államának számító Szingapúrt és a szomszédos Malajziát, emberek tízmillióit mérgezve, és megállítva az életet több fontos gazdasági központban is. A súlyos szezonális szennyezést az indonéz erdőégetések okozzák, amelyeknek ügye 1997 óta folyamatosan az egyik fő konfliktusforrás a Délkelet- ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagjai között. Milyen hatása van az erdőégetésnek a régióra nézve, és miért nem sikerült közel húsz év alatt megoldást találni a problémára?

Az illegális ültetvényégetések és erdőirtások miatt Szingapúr, Malajzia és Indonézia nagy részét ismét füstköd borítja, ami a térségben évről évre visszatérő probléma. Az idei év azonban így is kiemelkedő lehet, ugyanis idén az El Nino nevű időjárási jelenség miatt a levegő még szárazabb, így a tűz megfékezésére tett erőfeszítések kevésbé eredményesek.

Szingapúrban és Malajziában több iskolát bezártak, számos repülőjáratot töröltek, és több százezerre nőtt azoknak a száma, akik légzési problémákkal fordultak orvoshoz. Az indonéz elnök már a védelmi erők közel 21 ezer tagját küldte az erdőtüzek megfékezésére, valamint vízibombákkal és „esőcsináló” repülőgépekkel próbálják mérsékelni a tüzet, eddig kevés sikerrel. „A tüzet csak esőzéssel és vízibombákkal lehet eloltani, ezért időre van szükségünk. Reméljük október végére, november elejére sikerül megoldani a füstköd problémáját” – közölteWillem Rampangilei,az indonéz katasztrófavédelmi ügynökség vezetője. Indonéziát számos kritika érte, amiért folyton visszautasítja a Szingapúr által felkínált segítséget. „Nagyon hálásak vagyunk, de mindent kézben tartunk, és már van előrelépés az ügyben” – tette hozzá Rampangilei. Az illegális erdőtüzek ügyében eddig négy cég ellen emeltek vádat és további kétszáz ellen folyik nyomozás.

„A Szingapúrban és Szumátra dél-keleti részén uralkodó állapotok az 1997-es szinthez közelítenek” – mondta Robert Field, az amerikaiűrkutatási hivatal, a NASAmunkatársa. A NASA becslései szerint az idei tüzek következtében körülbelül 600 millió tonna üvegházgáz kerül a legkörbe. Az általános légszennyezettségi mutató (PSI) elérte a 300 feletti szintet, ami hatszorosa az egészségesnek.

Az első és eddig legsúlyosabb, 1997-es eset óta, ami 9 milliárd dollár értékű környezeti kárt okozott, az illegális erdőégetés ügye folyamatos konfliktusforrás az ASEAN országok körében. A tüzek által létrejövő füstköd az egész régiót közvetlenül érinti komoly gazdasági, társadalmi és egészségügyi problémákat okozva. Euston Quah, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem professzora szerint a katasztrófa idén körülbelül 300 milliárd dollár értékű kárt okozhat Szingapúr gazdaságának.

A probléma kezelésére az ASEAN országok 2002-ben elfogadták a határokon átnyúló füstszennyezésre vonatkozó egyezményt, ám ezt Indonézia csak 2014-ben ratifikálta. A helyzetet azonban ez sem oldja meg, mivel az egyezmény alapján a vitás ügyeket diplomáciai síkon, tárgyalással kell rendezni.

Az ügy megoldása már közel két évtizede húzódik, és a különböző környezetvédelmi szervek tagjai a mostani kihallgatásokkal és vádemelésekkel kapcsolatban is szkeptikusak, mivel az ilyen eljárások az elmúlt években sem vezettek eredményre. Indonézia számára az illegális erdőégetés nagyon kényes téma. Bár legalább három törvény tiltja, azok kényszerítőereje nem megfelelő. Indonézia egyik fő exportterméke ugyanis a pálmaolaj, amire egyre nagyobb a kereslet világszerte, így egyre több területet vonnak mezőgazdasági művelés alá. Ennek legolcsóbb és legegyszerűbb módja az úgynevezett “kivágás és felégetés” módszer, melynek során a nagy fákat kivágják, a növényzetet felégetik, az így nyert területet pedig termelés alá vonják. Ezt a módszert a tiltás ellenére Indonéziában is alkalmazzák. A felelősöket nagyon nehéz kézre keríteni, mivel azok lehetnek kistermelők, akik kis területeken és nagyon szétszórtan gazdálkodnak, vagy olyan nagy cégek, amelyek székhelye Szingapúrban vagy Malajziában van. Ezek a vállaltok hazájukban nyíltan a „nulla felégetés” politika mellett foglalnak állást, ám indonéz leányvállalataiknak elnézik, ha felégetik az ültetvényeket, vagy másoknak fizetnek, hogy az illető saját területén gyújtson tüzet, ami majd átterjed az ő ültetvényeikre is. A 2014-es tűz esetében is kimutatható volt, hogy a érintett területek közel fele olyan cégek tulajdonában volt, melyek hivatalosan a „nulla felégetés” politika mellett kötelezték el magukat.

Indonéziában sok esetben a tulajdonjog kérdése sem világos. A felégetést arra is használják, hogy megszerezzenek egy vitatott földdarabot: a termelő egyszerűen „kifüstöli” az előző tulajdonost, majd ő maga beveti a földet, ezzel gyakorlatilag megszerezve azt. Tovább hátráltatja az előrelépést, hogy az indonéz kormány általában megkésve adja ki a nyomozáshoz szükséges információkat a hatóságoknak és a többi érintett államnak is, így a folyamatok tovább lassulnak. További komoly problémát jelent a korrupció is. Az erdőtüzekkel leginkább sújtott Riau tartomány egykori kormányzóját 2013-ban azért vették őrizetbe, mert illegális fakitermelési engedélyeket adott ki, hogy finanszírozza újraválasztási kampányát.

Az idei erdőtüzek ismét bizonyítják, hogy az érintett államok eddigi törekvései elégtelennek bizonyultak a krízis megfékezéséhez. A térségben élő emberek egészségi állapotát évek óta rontja a belélegzett mérgező füst, az indonéz erdőkben élő fajok közül többet is a kihalás veszélye fenyeget. Mindezek mellett az illegális égetéseknek súlyos globális hatása is van, hiszen így hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, valamint az erdők kipusztulásával csökken a megkötött üvegházgáz mennyisége. Az erdőtüzek ilyen módon kétszeresen járulnak hozzá a klímaváltozáshoz.

Drobina Dalma

Felkapott hírek

Friss hírek

Félmilliós sztrájk Franciaországban

Megállt az élet csütörtökön Franciaországban - Párizsban és mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, a vasúti vonalakon a vonatok alig tíz százaléka közlekedett.

Read More »

Európának még van esélye klímasemlegessé válni 2050-re

A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország kötelezze el magát az éghajlatsemleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.

Read More »

Babisnak esze ágában sincs visszafizetni az uniós támogatásokat

Csehország semmilyen brüsszeli támogatást nem fog visszafizetni az uniós kasszába - jelentette ki szerdán Andrej Babis cseh miniszterelnök azzal összefüggésben, hogy lapértesülés szerint az Európai Bizottság könyvvizsgálói jelentése megállapította: Prágának több százmillió koronát vissza kell utalnia az ő politikai és gazdasági tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás