Kínáról szólhatott a két Korea közti viszály

Kínának üzent Phenjan az Észak- és Dél-Korea közötti feszültség keltésével – véli William Johnson, aki az amerikai külügyminisztérium megfigyelőjeként Kínában, az észak-koreai határ közelében teljesített szolgálatot.

A két Korea kedd éjfél után oldotta fel hadseregeinél a harckészültséget, amely a viszonyuk kiéleződése miatt volt érvényben a múlt hét óta. A helyzet igen feszültté vált, hiszen a két hadsereg öt év után először lőtt egymásra tüzérségi fegyverekkel. A két ország képviselői végül maratoni hosszúságú, 43 órás egyeztetésen megállapodtak a feszültség enyhítését célzó lépésekről.

Johnson a Reuters brit hírügynökség kiadásában megjelent elemzésében azt feltételezi, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) déli ellenlábasával való egyeztetéseivel egy időben Kína képviselőivel is tárgyalásokat folytatott a háttérben. A Dél-Korea és közte kialakult feszültségeket arra használta fel az észak-koreai rezsim, hogy fő kereskedelmi partnerét és egyetlen szövetségesét tárgyalóasztalhoz kényszerítse – véli az évekig a két ország határa közelében dolgozó Johnson.

Észak-Koreának szüksége van Kínára, hiszen a vörös óriás elégíti ki a KNDK élelmiszer- és energiaigényének nagy részét – ezen belül energiaszükségleteinek kilencven százalékát -, nem beszélve a fegyverszállítmányokról. Ebből a szempontból Kína a Koreai-félsziget stabilitásának egyik biztosítója, mert inkább úgymond megvesztegeti apró szomszédját, minthogy erővel vegye rá az együttműködésre.

A volt amerikai külügyi megfigyelő szerint ismét valami hasonló dolog fog történni, Phenjannak sikerült újabb adományokat kicsikarnia hatalmas szomszédjától.

Johnson szerint főként gazdasági okok késztették a KNDK vezetését arra, hogy a zsarolás eme módjához folyamodjon. Az Észak-Koreát sújtó idei aszályt az utóbbi száz év legsúlyosabbjának nevezték az észak-koreai tisztségviselők, valamint az ebolajárvány miatti határzár következtében a hazai keményvaluta-bevétel jelentős forrását adó turizmus is jelentős veszteségeket szenvedett el.

Politikai okok is motiválhatták az észak-koreaiakat: Hszi Csin-ping kínai elnök több alkalommal visszautasította a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel való találkozót. Ennek fényében az élelmiszer- és valutahiánnyal küszködő, Peking által mellőzött KNDK provokatív viselkedése déli szomszédjával – már ha a cél valóban Kína figyelmének felkeltése volt – nem meglepő.

Kína reakciója a két Korea közötti feszültségre sem kevésbé fontos Johnson szerint. Erről azok az állítólag a határtól harminc kilométerre készített, a világhálón megjelent képek árulkodnak, amelyeken kínai harckocsik vonulnak Jancsi város utcáin az észak-koreai határ irányába. Johnson szerint az, hogy a kínai kormány kivételesen engedélyezte a csapatok mozgásának megörökítését a médiának, utalhat arra, hogy ha kell, a kínai fegyveres erők elsőként hatolnak be Észak-Korea területére.

Mivel egy háború esetén feltehetően több millió észak-koreai menekülne Kínába, a béke mindenképpen érdeke Pekingnek. A volt megfigyelő szerint miután a két Koreának sikerült komolyabb presztízsveszteség nélkül rendeznie a néhány napig tartó viszályt, Kína meg fogja adni azt, amit a KNDK a feszültség keltésével valóban akart.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás