Kínában máshogy háborodtak fel a Charlie Hebdo elleni támadás miatt

Nagy felháborodást váltott ki Kínában, hogy január elején Párizsban milliók vonultak az utcára a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni terrortámadás ellen tiltakozva, illetve a sajtószabadság melletti kiállásként, ahol több tucatnyi nemzetközi vezető részvétele demonstrálta a Nyugat egységét a kérdésben. Az utóbbi időben Kínában is megnövekedett a terrorcselekmények száma, ennek kapcsán viszont nemcsak hogy felvonulások nem voltak, de még a nyugati szolidaritás alapvető jelei is elmaradtak. A közvélemény egy része ezért úgy érzi: a Nyugat “kettős mércét” alkalmaz a terrorizmus definiálásakor, és nem fordít kellő figyelmet a kínai eseményekre.

2014 márciusában Kunmingban 29 embert késeltek halálra, amit a kelet-ázsiai országban kínai 9/11-ként kezdtek el emlegetni. Már akkor feszültségeket okozott, hogy az amerikaik nem akarták az eseményt terrortámadásként elismerni. Ráadásul az utóbbi időben Kínában elég sok hasonló esemény történt. Tavaly májusban például 43 halálos áldozatot követelő robbantást követtek el Ürümcsiben.

A kínai kormány két okból kifolyólag mindig terrorizmusként hivatkozik az ilyen eseményekre. Egyrészt Peking úgy véli, így közelebb tud kerülni a Nyugathoz, elsősorban az Egyesült Államokhoz a közös terrorizmus elleni harc nevében. Másrészt pedig a szeparatista törekvéseket össze akarják mosni a terrorizmussal. A támadásokat döntően a muszlim ujgúr kisebbség lakta Hszincsiang (Xinjiang) Újgúr Autónom Területen hajtják végre, az elkövetők pedig szinte kivétel nélkül a kínai vádak szerint függetlenségre törekvő, saját állításuk szerint kultúrájuk és életmódjuk védelmében fellépő ujgúrok. A terrorizmus és a szeparatizmus összemosásával a pekingi vezetés beavatkozásai legitimmé válnak a területen, a terrozimus elleni harc nevében.

A párizsi felvonulás kapcsán kínai mikroblogokon sokan azt kérdezték: “Hol van a mi felvonulásunk!?” Miután pedig Francois Hollande francia  elnök a világ fővárosának nevezte Párizst a megmozduláson, azt a kérdést tették fel, hogy Kunming miért nem volt a világ fővárosa. Bírálták a nyugati gőgöt és a “kettős mércét” a terrorizmus kapcsán, és arra emlékeztettek, hogy a Nyugat egységesen az emberi jogi kérdésekben bírálta Kínát a kunmingi események után, nem pedig a terrorizmust ítélte el. A nyugati országok szerint Hszincsiangban nemcsak és nem elsősorban fundamentalista terrorizmusról van szó, a támadások inkább tekinthetők reakciónak arra, hogy a kínai vezetés megpróbálja elfojtani az ujgúrok vallási-kulturális hagyományait. Az emberi jogi vetületek miatt pedig próbálják elkerülni, hogy a két kérdést egy kalap alá vegyék, és ezzel alapot adjanak Kína számára arra, hogy összemossa őket.

A Hszinhua állami hírüngyökség azt írta, hogy a párizsi események után le kell vonni a tanulságot és megoldást kell keresni, ez utóbbinak pedig egyik formája lehetne a szólásszabadság korlátozása. Már csak ezért sem meglepő, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő nem vett részt a párizsi felvonuláson. A terrorizmus ellenes harc mindenenesetre a későbbiek során egy érvvé válhat a kínai kormány számára, amivel a kínai szólásszabadság korlátozásának hasznosságát tudják kihangsúlyozni.

Természetesen Kínán belül megjelentek eltérő értelmezései a történteknek: egy shanghaji rádiós szerkesztő azt írta, hogy pont az ehhez hasonló gondolatok miatt nincs helye a Hszininhuának a világ vezető sajtótermékei között. Sőt, sok mikroblogger írta azt, hogy a kunmingi és párizsi események között nem látnak hasonlóságot. Emlékeztettek rá, hogy a kunmingi események után nem vonultak tömegek az utcákra, hogy részvétüket és szolidaritásukat fejezzék ki, akkor hogyan vették volna őket észre más országok?

A kínai vezetés a tragikus eseményeket arra használta fel, hogy bizonyos kérdésekben megerősítse saját álláspontját, retorikáját. Ezzel kapcsolatban pedig – a maga módján – arra is törekszik, hogy közeledni tudjon az amerikai vezetéshez, illetve a Nyugathoz. Az is látszik ugyanakkor, hogy a kínaiak között sincs egyetértés a kérdésben, még akkor sem, ha nagyobb részük a Párt retorikáját fogadja el.

Csákányi Bálint

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás