Újra beszél egymással a két Korea

Évek óta a legmagasabb szintű koreai tárgyalódelegációk ültek asztalhoz ma Panmindzsonban, a híres házban, ahol az asztal egyik oldala Északhoz, a másik Délhez tartozik. Kim Dzsongun célja most elsősorban a déli szankciók enyhítése, hogy ismét keményvalutát és segélyt tudjon szerezni a kommunista diktatúra számára. Ezen kívül napi összefoglalónkban interjút olvashatnak egy katalán függetlenségért küzdő fiatal politikussal, megismerhetik az ukrán ellenzék militáns tagjait, valamint olvashatnak arról is, miért fontos Jemen életében a föderációvá alakulás.

Újra beszél egymással a két Korea

Panmindzsonban találkoztak Észak- és Dél-Korea küldöttei az utóbbi évek legmagasabb szintű kétoldalú találkozóján. Bár előzetes napirend nem volt, és a megbeszélések után sem derült ki semmi konkrétum, elemzők és kiszivárgott hírek szerint a mostani megbeszélés célja az utóbbi időben eléggé fagyossá vált kétoldalú kapcsolatok normalizálása volt, mert Északnak szüksége lenne a keszongi ipari parkból és a déli turistákból származó bevételre.

A déliek közlése szerint – amit az AP hírügynökség hozott le – északi kezdeményezésre került sor a mostani találkozóra, amit hamarosan olyan családoknak az egyesítése követ majd, akik még az 1950-53-as háborúban veszítették el egymással a kapcsolatot. Három év óta ez lesz az első ilyen, személyes jelentőséggel is bíró esemény a két ország történetében.

A Korea-közi kapcsolatok az utóbbi időben eléggé turbulensek voltak: a Kim-Dzsongun vezette észak egy évvel ezelőtt komoly kardcsörtetésbe kezdett, és azzal fenyegette déli szomszédját, hogy atomrakétákat lő ki rá. Végül ebből nem lett semmi, a párbeszéd pedig tavaly Indonéziában, egy regionális biztonsági fórumon indult meg, amikor az atomügyi illetékesek folytattak megbeszélést az értekezlet margóján.

A megbeszélések időpontja azért is fontos, mert nemsokára, február 24-én kezdődnek a következő közös, amerikai–dél-koreai hadgyakorlat manőverei, ami rendszerint jó okot szokott szolgáltatni Északnak a felháborodásra és a közös tervek felmondására. Ugyanakkor elemzők szerint erre most kevesebb az esély, mert Kimnek a szebbik arcát kell mutatnia a nemzetközi közösség felé, ha külföldi segélyt szeretne szerezni az általa vezetett országnak. Elsősorban mégis Dél-Korea felé kell most engedményeket tenni, ugyanis egy hónappal ezelőtt Park déli elnök kifejtette: hajlandóak megfontolni a 2010-es hadihajós incidens után meghozott szankciókat, amennyiben Észak gesztusokat tesz, és engedélyezi a családegyesítést. Cserébe Délről ismét mehetnének turisták és befektetők Északra. Az első lépést tehát megtették, a folytatást pedig meglátjuk, a két hét múlva kezdődő hadgyakorlat mindenesetre jó próbája lesz az északiak őszinteségének.

Interjú a katalán függetlenségről

A Kitekintő Alexandre Miquellel, a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (Esquerra Republicana de Catalunya – ERC) kommunikációs titkárával készített interjút arról, hogy hogyan látja az elmúlt hónapok alatt felgyűlt feszültséget a szeparatista katalánok és a spanyol kormány között, illetve a katalánok jelenlegi mozgásterét.

Exkluzív interjúnkat itt olvashatja.

Több százan menekültek el Homszból

A hétvégén hatszáztizenegy embert menekítettek ki nemzetközi segélyszervezetek Homsz városából. Vasárnap lejárt a szíriai kormányerők és a felkelők közötti háromnapos tűzszünet, de lehet esély annak meghosszabbítására.

A szíriai SANA kormányhírügynökség beszámolója szerint a hétvége folyamán hatszáztizenegy embert sikerült humanitárius szervezeteknek kimenekíteniük az ostromlott Homsz városából. A felkelők egyik fontos állásának számító települést már több mint egy éve próbálják elfoglalni Bassár al-Aszad katonái. A beszámolók szerint a kimenekítettek többsége nő és gyermek, illetve idős ember. A szíriai állami hírügynökség jelentése szerint a mentőakció Homsz kormányzója valamint az ENSZ együttműködése révén jött létre.

Mi áll Jemen föderatív átalakításának hátterében?

Fordulóponthoz érkezett Jemen történelme: Mansour Hadi jemeni elnök jóváhagyta azt a javaslatot, amelynek értelmében az 1990 májusában egyesült ország hamarosan egy hat régióból álló szövetségi állammá fog alakulni, amelyben így a déli területek nagyságrendekkel nagyobb autonómiához jutnak. Az új rendszerben délen kettő (Áden és Hadramaut), míg északon négy régiót alakítanak majd ki. Cikkünkben a szövetségi állammá alakulás előzményeit, valamint politikai, történelmi és vallási hátterét mutatjuk be.

A Jemeni Szocialista Párt (JSZP) és a Népi Kongresszus Párt a kérdés felmerülése óta támogatta a föderatív állam elvét. Problémásabb a helyzet a Muszlim Testvérekkel összefüggő Jemeni Kongregáció a Reformért Párt háza táján. A párt főtitkára, Abdul Wahab al-Anesi, valamint egyik klerikusuk, Abd al-Majeed al-Zindani elutasították a szövetségi állam elméletet, hiszen – főként utóbbi szerint – ezzel az iszlám jogot szeretnék marginalizálni. Al-Zindani korábbi véleménye szerint a föderalizmus egy kolonizációs összefüggés Jemen gyengítésének érdekében. 

Ismerje meg az ukrán szélsőségeseket!

Miután január közepén a kijevi események átcsaptak utcai harcokba nyilvánvalóvá vált, hogy a hivatalos ellenzék nem ura a helyzetnek. Kiderült az is, hogy a Majdanon táborozó kormányellenes tüntetők sem egységegesek, a nyugatos középosztály mellett ott vannak a sokszor beazonosíthatatlan és kontrolálhatatlan radikális tüntetők, akik nagy része köthető a szélsőjobboldalhoz. Az elérhető információkból két nagyobb nacionalista szervezet jelenik meg.

A mostani kijevi helyzet az elmúlt hetekhez hasonlítva békésnek tűnik. Az utcai harcok helyett most diplomáciai kötélhúzásról jönnek a hírek. Az EU és az USA diplomatái próbálják az országot maguk felé csalogatni nem túl sikeresen, miközben az orosz titkosszolgálat kiszivárogtatott felvételekkel akarja őket egymásnak ugrasztani. A másik oldalon Putyin viszont nem nagyon tud foglalkozni az ukrán helyzettel. Az orosz elnök figyelmét most inkább a szocsi téli olimpia köti le, ami saját megítélésének javítására is szánt, de nem minden halad tökéletesen. A nyugati közvélemény egyszerre támadja az emberei jogok helyzete miatt és nevet az olimpiai falu fura wc-in. És eközben a tüntetőkkel mi van? Mostanában kevesebbet hallunk róluk. A múlt héten, miután elültek az összecsapások és Dmitro Bulatov az Automajdan vezetője is kiszabadult, erőteljesen csökkent a sajtó figyelme.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás