Diplomáciai összetűzések Peking légvédelmi bejelentése után

Diplomáciai pengeváltások követik Kínának azon hétvégi bejelentését, miszerint létrehozta légvédelmi azonosító övezetét, amely kiterjed a Japánnal és Dél-Koreával vitatott tengeri területekre is. Tokió, Szöul és Washington tiltakozására Peking is tiltakozásokkal vágott vissza a kínai állami média hétfői jelentései szerint.

A dél-koreai külügyminisztérium hétfőn hivatalosan is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Kína által meghatározott zónában olyan tengerrész is szerepel, amelyet Dél-Korea a maga kizárólagos gazdasági övezete részének tart. Dél-Koreát különösen érzékenyen érinti egy, apálykor 4,6 méterrel a víz felszíne alatt lévő szikla (Ieodo, Szujan), amelyet a területe részeként kezel. Peking szerint a szikla Kína kizárólagos gazdasági övezetén belül helyezkedik el.

Dél-koreai illetékesek szerint Kína a Csedzsu-sziget közelében olyan, 20-szor 115 kilométeres kiterjedésű légteret is belefoglalt zónájába, amelyet már a dél-koreai hatóságok ellenőriznek. A Szöulban a védelmi minisztériumba hívatták Kína katonai attaséját, de a kormány jelezte, tárgyalásos úton kívánják a problémát rendezni.

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint Dél-Korea és Kína a védelmi miniszter-helyettesek szintjén fog a kérdésről tárgyalni a november 28-ára tervezett találkozójukon. Peking állítása szerint a meghozott intézkedés az ország szuverenitásának, területének és légterének védelmét szolgálja.

A japán külügyi tárca után hétfőn Abe Sindzó kormányfő is aggodalmát fejezte ki és veszélyesnek nevezte a kínai döntés miatt.

A Hszinhua hírügynökség szerint Csin Kang külügyi szóvivő határozott tiltakozásának adott hangot a japán válasz miatt.

A védelmi minisztérium szóvivője, Jang Csü-jün Pekingben teljes mértékben alaptalannak és elfogadhatatlan nevezte Tokió felelőtlen elutasító reagálását és területi igényeit. A Hszinhua hírügynökség emlékeztet rá, hogy japán 1960-ban hozta létre a maga légvédelmi azonosító övezetét, amely ugyancsak kiterjed a kelet-kínai-tengeri vitatott területekre, így a kettő átfedi egymást.

A vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoport Tajvantól mintegy száz tengeri mérföldre (185 km) található, s Peking állítása szerint geológiailag igazolható, hogy Tajvan szigetéhez tartozik. Kína – ahogyan Tajvant – a Tiaojü/Szenkakau-szigeteket is területe részének tekinti, s nem fogadja el a szerződéseket, amelyekkel az Egyesült Államok az 1970-es évek elején elismerte azok felett Japán fennhatóságát.

Tokió tavaly államosított az öt lakatlan szigetből hármat, ami miatt a két ország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai évtizedek mélypontjára süllyedtek. A vitatott területek körül mindkét ország elsősorban vízi járőrözéseket folytat, s már több alkalommal történtek olyan kisebb konfliktusok, amelyekért mindkét fél a másikat hibáztatta. Megfigyelők szerint az új helyzetben a légi járőrözések miatt fokozottabb a veszélye egy balesetnek, vagy súlyosabb összetűzésnek.

Washingtonban John Kerry amerikai külügyminiszter és Chuck Hagel védelmi miniszter egyaránt mély aggodalmukat fejezték ki a fejlemények miatt. Kerry úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú lépés a kelet-kínai-tengeri status quo megváltoztatására irányul, s következményei a feszültség fokozódásához, az esetleges balesetek veszélyének növekedéséhez vezet. Hagel a térséget destabilizáló lépésként értékelte közleményében a pekingi bejelentést.

A kínai külügyminisztérium szóvivője a nyilatkozatokra válaszul tiltakozott az Egyesült Államok nagyköveténél, Gary Locke-nál és arra szólította fel Washingtont, hogy javítsa ki a hibáit és szüntesse be felelőtlen megjegyzéseit Kínával kapcsolatban. Pekingben a védelmi minisztériumba kérették az Egyesült Államok katonai attaséját.

Tajvani jelentések szerint Tajpej egyaránt kapcsolatba lépett Washingtonnal és Tokióval. A sziget vezetése azt hangoztatja, hogy a helyzet békés, tárgyalásos rendezésében érdekelt.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Beszállhat a német állam a Lufthansába

A német kormány tárgyalásban áll a Lufthansa légitársasággal, amely flottájának több mint 90%-át tartja kényszerűen a földön a koronavírus-járvány miatt. A lehetséges megoldások között szerepel egy több milliárd eurós állami segélycsomag, illetve a részesedésvásárlás is.

Read More »

Több ezer fős átmeneti kórházakkal készül Nagy-Britannia

A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével. Emellett két hasonló - csak koronavírusos pácienseket ellátó, több ezer személyes átmeneti kórház létesül Birminghamben és Manchesterben is.

Read More »

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás