Kínának kulcsszerepe van a koreai krízis megoldásában

John Kerry amerikai külügyminiszter a napokban Dél-Koreát, Kínát és Japánt érintő, a Koreai-félsziget felszültségeinek kezelésével kapcsolatos körútjának végén bejelentette: az Egyesült Államok hajlandó tárgyalni a háborúval fenyegetőző Észak-Koreával, amennyiben az lépéseket tesz a nukleáris leszerelés irányába. Ehhez azonban Peking támogatására is szükség lesz, Kína viszont gazdasági érdekei miatt nem hajlandó teljesen hátat fordítani Kim Dzsongun diktatúrájának.

John Kerry amerikai külügyminiszter az észak-koreai válság megoldására tett négynapos kelet-ázsiai látogatása során Pekingben az újonnan beiktatott Hszi-Csinping államelnökkel, a külügyminiszter Vang Jivel, a miniszterelnök Li Kö-csianggal valamint Jang Csie-cse államtanácsossal találkozott. A kínai diplomácia bár támogatásáról biztosította az amerikai küldöttséget, ugyanakkor nem fordult teljesen szembe agresszív szomszédjával – számolt be az AP hírügynökség.

Kerry szombati pekingi látogatása során a kiberbiztonság területén való amerikai-kínai megállapodás mellett nagyobb részesedést kért Kínától a koreai válság megoldásában, mivel az ország a phenjani rezsim egyetlen támogatója. „Nyilvánvaló, hogy Kína Észak-Korea életvonala. Mindenki tudja, hogy Kína biztosítja az üzemanyag túlnyomó többségét Észak-Korea számára. Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerük, élelmiszer-ellátójuk” – közölte Kerry, arra szólítva fel Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást az atomcsapással fenyegetőző Kim Dzsongun észak-koreai vezetőre. 

Az elmúlt években virágzott az Észak-Korea és Kína közötti kétoldalú kereskedelem. 2009 – Észak-Korea második nukleáris kísérleti robbantása – óta a kínai vezetés a régió stabilizálását elsősorban az északi rezsim gazdasági reformjain keresztül próbálja elérni, a két ország közötti kereskedelem éves értéke közel 6 milliárd dollárra növekedett.  Kína gazdaságilag elmaradott északkeleti tartományai számára fontos jelentőséggel bír az olcsó észak-koreai munkaerő, valamint az Észak-Koreából érkező nyersanyag-behozatal. Észak-Korea főképp szenet, vasércet és rezet exportál Kínába, kínai importját főképp benzin és nyersolaj képzi. Az elmúlt időszakban a két ország közös gazdasági projektjeinek száma is emelkedett, mindenekelőtt a bányászat és az ingatlanfejlesztés területén: a múlt évben a határhoz közeli, közösen fenntartott Raseon gazdasági és kereskedelmi zónája 3 milliárd dollárnyi értékű befektetéshez jutott Pekingből.

Kína bár egyre élesebb hangnemben kritizálja Kim Dzsongun rezsimjét a februári nukleáris tesztrobbantás óta, egyes elemzők szerint az Egyesült Államok nyomására sem adta fel célját, hogy gazdasági eszközök útján tartsa kordába az „őrült szomszédot”.John Kerry látogatása során Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Kína szilárdan elkötelezett a béke és stabilitás fenntartásában, valamint a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében, bár hozzátette, hogy ehhez mindkét oldalnak békés párbeszédeken keresztül kell hozzájárulnia. Ezzel kapcsolatban konkrét megoldási javaslatokról egyelőre nem esett szó, Kerry elmondása szerint a két félnek „további tárgyalásokat kell folytatnia, hogy minél előbb, pontosan meg tudjuk határozni, hogyan érjük ezt el”. 

Egyelőre nem tisztázott, hogy Kína milyen további nyomást kész gyakorolni Észak-Koreára. „Elméletben Kína többet is tudna csinálni, de tartunk tőle, ha megtesszük, az még veszélyesebb dolgokra készteti Kim Dzsongunt” – mondta Shö Jinhong, a pekingi Népi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatója.  „Légy óvatos, ne menj túl messzire”  – ez Kína üzenete az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, tette hozzá Shö.

A kínai külügyminisztérium elsősorban az amerikai- észak-koreai kapcsolatok felvételében látja a Koreai-félsziget válságának megoldását. „Észak-Korea tárgyalni akar, akkor miért nem tárgyalnak?” – tette fel a kérdést Sen Tingli biztonságpolitikai szakértő. Sen véleménye alapján Kína szerepe a két ország közötti párbeszéd létrehozására korlátozódik.  

Kerry ázsiai körútjának harmadik állomásán, Tokióban hétfőn kijelentette, hogy az USA kész tárgyalni Észak-Koreával, azzal a feltétellel, ha Észak-Korea felhagy atom programjával és megkezdi atom-mentesítését – jelentette a Channel News Asia. „Az Egyesült Államok nyitott valódi és érdemleges tárgyalásokra az atom-mentesítésről, a bizonyítás terhe azonban Észak-Koreán van” –mondta Kerry. 

Szöul továbbra is hajlandó tárgyalni északkal, jóllehet a múlt héten tett ajánlatát a feszültéség párbeszéd keretén belüli csökkentésére a Kim-rezsim „ravasz trükknek” minősítette, és visszautasította. 

Kisida Fumio japán külügyminiszter annak a véleménynek adott hangot, hogy Észak-Koreának előbb be kell tartania a lefegyverzése érdekében hozott ENSZ Biztonsági Tanács-határozatokat és rendeznie kell az elrabolt külföldi állampolgárok ügyét, csak ezt követően válhat tárgyalópartnerré.

A nukleáris leszerelésről Phenjan egyelőre nem hajlandó tárgyalni, mindenesetre a hétfői nap folyamán az észak-koreai média mellőzte az előző hetekben megszokott háborús retorikát, amit egyesek az enyhülés jeleként értékelnek. „Dél-Korea és az Egyesült Államok párbeszédre hívták Észak-Koreát, észak pedig ennek tükrében cselekszik” – nyilatkozta Jang Mocsin Észak-Korea szakértő a Reutersnek.

A térség elemzői szerint csak a régió országainak közös erőfeszítéseivel lehetne hosszútávon csökkenteni a Koreai-félsziget konfliktusát, ami a Kína által is támogatott hatoldalú tárgyalások – a két Koreai állam, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Oroszország – keretében valósulna meg. 

Dóczi Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás