Diktátor lánya nyerte az elnökválasztást Dél-Koreában

A szerdai elnökválasztáson szoros versenyben nyert a konzervatív Pak Gunhje a baloldaliak jelöltjével, Mun Dzseinnel szemben.

December 19-én, szerdán tartották Dél-Koreában az elnökválasztást, amelyen két esélyes mérte össze erejét: a konzervatív Pak Gunhje, illetve az ellenzéki demokraták baloldali jelöltje, Mun Dzsein. Az elemzők magas részvételt vártak a hétközi voksoláson, amely utóbbi jelöltnek kedvezhetett volna. Végül 15 éves részvételi rekord dőlt meg, ám az elnökválasztást mégis Pak nyerte meg, igaz, szoros versenyben: a voksok 51,6%-át szerezte meg, míg Mun 47,9%-ot kapott. Utóbbi elismerte vereségét: “Mindenki tökéletesen tette a dolgát, én azonban nem voltam alkalmas a győzelemre” – mondta Mun az AFP hírügynökség tudósítása szerint.

“Köszönöm nektek! Ez a választás a nép győzelme!” – kiáltotta boldogan Pak a választás napjának éjszakáján. Az új elnök (aki hivatalosan februárban váltja párttársát, Li Mjungbakot) a kampány során komoly ígéreteket tett: harcolna a széleskörű korrupció ellen, segítené a kisvállalkozókat, csökkentené a jövedelmi különbségeket, könnyítene az eladósodott háztartások terhein. Emellett azonban két igen fontos problémával kell megküzdenie: az első az apja öröksége, a második pedig az Észak-Koreával fennálló konfliktus.

Apja lánya, vagy Korea önfeláldozó gyermeke?

Pak az első női elnök egy olyan országban, ahol a nők széleskörű diszkriminációval, jelentős nemek közti jövedelmi különbségekkel és csekély előrejutási lehetőségekkel szembesülnek nap mint nap. Minden bizonnyal ezen is javítani szeretne majd elnöksége alatt, ám talán a legéletbevágóbb számára ma az, hogy mit kezd apja örökségével.

Pak szavazóbázisának nagyját ugyanis a Pak Csunghi diktatúrája alatt felemelkedett rétegek adták, akik nosztalgikus érzéssel tekintenek azokra az időkre, amikor a koreai háború sújtotta ország rövid idő alatt Ázsia egyik sereghajtójából az élmezőnybe jutott. Pak apja 1961-ben puccsal ragadta magához a hatalmat és egészen addig kemény kézzel vezette az országot, amíg 1979-ben fejbe nem lőtte a kémfőnöke. Nem csoda, hogy “még mindig sokan ellenérzéssel viseltetnek Pak Csunghi irányában”, mondta az AP-nek a Dumon Politikai Stratégiai Intézet elemzője, Li Csolhi. Szerinte a politikusnőnek be kell gyógyítania az apja által okozott sebeket, együttérzéséről kell biztosítsa az apja miatt szenvedőket és leszármazottaikat.

Sokan csak apja követőjét látják benne, ráadásul kritikusai szerint olyan hercegnői légkör veszi körül Pakot, amelynek köze lehet származásához. “Pak Gunhjét dinasztikus jelöltként ismerjük, akinek döntéseivel senki sem vitatkozhat” – nyilatkozta az ellenzéki liberálisok egyik vezető politikusa, Jun Jojun az AP hírügynökségnek. Pak azonban nem apját, hanem I. Erzsébet egykori angol királynőt nevezte meg példaképeként.

Ugyanakkor a fentiektől eltérő imázst épített ki magának az elmúlt években. Cselekedetei révén úgy tűnhet, hogy ő Koreának szentelte életét, Korea önzetlen lányának is nevezik. Ezt támasztja alá, hogy sosem házasodott meg, édesanyja meggyilkolását követően ő lett a First Lady apja oldalán, utóbbi öt évvel későbbi meggyilkolásakor pedig –legalábbis weboldala szerint – az volt az első mondata, hogy “a frontvonalnál minden rendben van?” Szakmát is aszerint választott, hogy országát mivel tudja a leginkább segíteni, így lett villamosmérnök. 1998-ban pedig a koreai politika kemény világában lett képviselő.

2006-ra vált a konzervatívok egyik legjelentősebb politikusává, ekkor – egy kampányrendezvényen – egy korábbi elítélt megtámadta Pakot és megvágta a politikusnő arcát. 2007-ben épphogy elveszítette a konzervatív elnökjelöltségért folyó versenyt Li Mjungbakkal szemben, ám idén augusztusban fölényesen elnyerte a pártbéli előválasztást, majd lett Dél-Korea elnöke.

Győzelme azt jelenti, hogy az emberek szerint meg tud szabadulni apja szellemétől, és képes megoldani a gazdasági és biztonsági problémákat, amelyekkel az ország szembenéz – véli Csung Jinjung politikatudós, a Kjung Hi Egyetem tanára.

Az északi probléma

A legfontosabb biztonsági problémát kétségtelenül az ország északi szomszédja jelenti az új elnök számára. Pak már a kampány alatt is többször elmondta, hogy szívesen nyitna Észak felé, amelyben nagy segítségére lehet, hogy egy 2002-es phenjani hivatalos látogatáson ő is részt vett.

“Tartom az ígéretemet, hogy új korszakot nyitok a Koreai-félszigeten, amelynek alapja a biztonság és a bizalmon alapuló diplomácia lesz” – mondta a megválasztott elnöknő. Ugyanitt elmondta, hogy a nemzetbiztonságot olyan nemzeti érdeknek kell tekinteni, amelynek elsődleges szemponttá kell válnia minden döntés meghozatalakor.

Észak-Korea számára felzárkóztatási segélyeket is hajlandó lenne küldeni, ha Phenjan eredményeket képes felmutatni a nukleáris leszerelés terén. Pak többször kijelentette, hogy nyitott a párbeszédre Északkal, sőt, Kim Dzsongunnal is hajlandó lenne találkozni, de csak egy “közös ügyeket érintő őszinte beszélgetés” keretein belül.

A helyzetet mindenképpen nehezíti, hogy Pak apja híres volt antikommunizmusáról, az északiak pedig úgy tekintenek rá, mint aki vissza akarja állítani apja diktatúráját. Észak ráadásul a múlt héten hajtotta végre első sikeres nagy hatótávolságú rakétatesztjét (ötödik próbálkozásra), de szintén hátráltathatja a kapcsolatok konszolidálódását, hogy a dél-koreai Presbiteriánus Egyház karácsonyi fényeket emelt a két Korea határán, Phenjan heves tiltakozását kiváltva. Erre korábban is volt már példa, Észak ezeket többnyire erőszakos keresztény hittérítő cselekedetként értékelte és agresszió volt rá a válasza.

Konszolidálódó japán kapcsolatok?

Nagyobb az esély a kapcsolatok javulására Japánnal. A két ország viszonya augusztusban romlott meg, amikor Li Mjungbak dél-koreai elnök ellátogatott a Dokdo-szigetekre, amelyeket Japán Takesima néven a felségterületének tart. Ezek után történelemértelmezési vitákba keveredtek a felek.

Valószínűleg erre utalt Pak is akkor, amikor csütörtökön azt mondta, hogy Kelet-Ázsiában szorgalmazni kell az együttműködést és a megbékélést, amelynek “a történelem korrekt értelmezésén” kell alapulnia. Utóbbi kiszólás a Jonhap Hírügynökség tudósítása szerint a volt gyarmattartó Japánnak szólhat, ahol nacionalista retorikájú miniszterelnök kerülhet hatalomra a vasárnapi választások eredményei alapján.

A várhatóan kormányalakításra engedélyt kapó Abe Sindzó pénteki bejelentésével nyújtott békejobbot Dél-Koreának: elmondta ugyanis, hogy különleges követet fog küldeni Szöulba, aki a megrendült kapcsolatok helyreállításában tehetné meg az első lépést – tudósít az AFP. A követ a korábbi pénzügyminiszter, Nukaga Fukusiro lesz, akinek jó kapcsolatai vannak a dél-koreai fővárosban.

Victor Cha, a Georgetown Egyetem kutatója  szerint a frissen megválasztott vezetők “valószínűleg jól kijönnek majd, amíg az egyik történelmi téma ismét fel nem üti fejét a párbeszédükben”. “Nem attól félek, hogy Abe mond majd provokatívat, hanem hogy valamelyik munkatársa, akinek kijelentése az interneten mint az Abe-kormány állásfoglalása jelenik majd meg.”

Az esetleges konfliktusok elsimításában nagy szerepe lehet majd az Egyesült Államoknak, amelynek elnöke, Barack Obama szerdán üdvözölte Pak választási győzelmét. Obama a korábbiaknál szorosabb együttműködést szeretne Dél-Koreával, kapcsolatukat az ázsiai biztonság tekintetében kulcsfontosságúnak tartja. “Várom már, hogy együtt dolgozhassunk a Pak-adminisztrációval, hogy erősítsük fennálló kapcsolatainkat a Koreai Köztársasággal a fontos bilaterális, regionális és globális ügyek széles skálájának tekintetében” – mondta az amerikai elnök.

Az, hogy Pak miként birkózik majd meg a gazdasági és nemzetbiztonsági kihívásokkal, az a jövőben elválik, ám annyi bizonyosnak tűnik, hogy mivel a régió két fontos állama is új vezetőt választott, új korszak köszönthet a kelet-ázsiai politikára is.

Földi Bence

Felkapott hírek

Friss hírek

Akadozik Michael Bloomberg választási kampánya

A milliárdos óriási összegeket költ internetes reklámokra, a különböző platformokon történő megjelenésekre, de mindeddig felemás eredménnyel. A százalékos támogatottsága elegendő a továbblépéshez, de két hete rasszizmussal vádolták meg, most pedig a Twitter törölt 70 fiókot egy olyan összevágott videó miatt, mely az elnökjelöltet népszerűsítette.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás