Kína megvetné lábát az Északi-sarkon

Augusztusban első alkalommal szelte át kínai jégtörő a Jeges-tengert, ráirányítva ezzel a figyelmet az ázsiai ország fokozódó északi-sarki jelenlétére, mely egyben azt is jelzi; Peking is részt kíván venni az új sarkvidéki kereskedelmi utakért és nyersanyaglelőhelyekért folytatott küzdelembe.

Ötödik sarkvidéki expedíciója (Chinare5) során először szelte át kínai jégtörő a Jeges-tengert, jelezve Peking növekvő érdeklődését az északi-sarki térség iránt, ahol a klímaváltozás okozta olvadás miatt új kereskedelmi utak nyílhatnak meg – számolt be a Reuters. A Hszüelong (Hósárkány) elnevezésű jégtörőhajó a kínai Csingtao (Qingdao) városából indult hathetes útjára, amely során 15000 km-t tett meg Oroszország partjai mentén az Északi Tengeren az izlandi Skarfabakki kikötőjéig. Mint az expedíció vezetője, Hujken Jang (Hujken Yang), a Kínai Sarkkutató Intézet vezetője elmondta: az évnek ebben a szakában sokkal több jégre számított az úton, mint amivel a jégtörőnek meg kellett küzdenie. “Meglepetésünkre az Északi Tengeri Út legnagyobb része nyitva áll” – nyilatkozta a Reutersnek.

A szakember kifejtette, hogy Kínát nagyon érdekli a globális felmelegedés okozta változás a sarki környezetben. Az ázsiai ország ezért bejelentette: elindítja első nemzetközi Arktiszi Együttműködési és Kutatóközpontját Sanghajban – hangzott el a Reykjavikban tartott kínai–izlandi workshopon, melyet a Hszüelong első hivatalos látogatásának részeként szerveztek. Ugyanakkor a találkozón résztvevő tudósokat izlandi útjukra jóval materiálisabb érdekektől vezérelt küldöttek is elkísérték, így például az északi-sarkkal foglalkozó kínai delegációkban egyre többször helyet kapó nyersanyagszakértők is.

Az északi-sarki jégsapka augusztus 13-ára 5,09 millió négyzetkilométerre, Brazília területénél kisebbre zsugorodott. Az északi-sarki jégmező olvadása pedig egyre könnyebben megközelíthetővé teszi a kőolajban és földgázban is gazdag térséget.

Izlandi együttműködés

Kína fokozódó északi érdeklődését mutatja expedíciói mellett, hogy a kelet-ázsiai óriás kis lépésekkel előrehaladva, egyenként próbálja megszerezni a sarkköri országok támogatását, illetve stratégiai partnerség kialakítására törekszik velük. Izland esetében a két ország közeledésén fellelkesülve, az óvatos lépések után Peking magasabb sebességre kapcsolt a bilaterális kapcsolatok fejlesztésében, s egy 300 főt foglalkoztató új nagykövetség felépítését is tervezi, ami egy Izland méretű ország esetében túlzónak tűnhet. Ezzel együtt ráadásul a kínai cégek is megsokszorozták befektetéseiket, s három milliárd dollárral – az izlandi GDP negyedének megfelelő összeggel – szálltak be a helyi szilícium gyárakba – írta az MTI.

Mindezek előzményéül szolgált, hogy április 20-án Izlandban kezdte meg észak-európai körútját Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök. A látogatástól elemzők szerint a gazdasági problémákkal küzdő északi állam befektetéseket remélt, míg sokak szerint Peking nyersanyag-éhsége állt a közeledés mögött. A két ország vezetői és üzletemberei energetikai és kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Ven látogatása alkalmával. 

Új kereskedelmi utak

Meglepőnek tűnhetett, hogy a világ legnépesebb országának egyik vezetője éppen a 320 ezer fős lakosságot számláló Izlandot tegye meg európai útja első állomásának és, hogy pont itt kössön ki a kínai jégtörő; azonban ez a lépés összhangban van azzal a szélesebb kínai stratégiai elképzeléssel, hogy Kína megvesse lábát a sarkvidéken. A globális klímaváltozás ugyanis megnyitja az egykor elérhetetlen régiót a hajózás és az ipari fejlődés előtt – tárja fel a mélyebb indokokat a német Deutsche Welle (DW) lap. Ezt támasztja alá a Sarkvidék Ellenőrző Értékelési Program (AMAP) 2011-es jelentése is, mely szerint a sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint bolygónk többi része. A becslések szerint pedig a sarkvidéki jégsapkák teljesen eltűnhetnek a nyári hónapokban 2040-ig, talán még jóval korábban is, amit a jelenlegi kínai expedíció vezetőjének megállapítása is alátámaszt.

Ez lehetővé tenné új kereskedelmi hajózási útvonalak létrehozását Ázsia és Európa, illetve Ázsia és Észak-Amerika között. Az elmúlt évben a nemzetközi vállalatok növekvő számban használták az orosz partok mentén húzódó északi tengeri útvonalat gáz és egyéb áruk szállítására Ázsiába; 2010 szeptemberében a Hongkongi Nordic Barents nevű, vasércet szállító hajó, két jégtörővel kísérve a norvégiai Kirkenesből egészen Sanghajig hajózott az Északi-sarkon át. A közeljövőben fontos hajózási útvonallá válhat az orosz partvidék mentén végigfutó Északkeleti-átjáró, mely mintegy 6400 km-rel csökkenti a távolságot Hamburg és Sanghaj között, és legalább egy hét szállítási időt vág le, mintha a hagyományosnak tekinthető, a délkelet-ázsiai Malakka-szoroson és a Szuezi-csatornán keresztül haladó útvonalat választják a hajók – írja a DW. Oroszország ugyanakkor állítólag szívesen vetne ki tranzitdíjakat az útvonalra. Ez azonban Ázsia négy legnagyobb gazdasága közül hármat (Kína, Dél-Korea és Japán) biztosan nem tart vissza attól, hogy kihasználja az új közlekedési folyosó gazdasági előnyeit, amely így hatással lesz az ázsiai kereskedelemre és az APEC-övezet logisztikai megállapodásaira is.

Mielőtt azonban ez a csatorna teljesen járható lesz, az útvonal mentén irányfényeket kell elhelyezni és kikötőket kell építeni, ahol a hajók feltankolhatnak vagy probléma esetén szervizellátást kaphatnak. Emellett a hajók, a navigációs rendszerek és a vészhelyzeti támogató szolgáltatások fejlesztésére is szükség van, hogy a kapitányok biztonságban érezhessék hajóikat a világ legviharosabb vizein; egy olyan vidéken, mely minden évben hat hónapra teljes sötétségbe burkolózik. Ezek a korszerűsítések ellenben nem fognak sokat váratni magukra, mivel a sarkvidék útvonalaiért és nyersanyagkincseiért folytatott verseny már most fokozódni látszik – informál az Asia News Network.

A kincsekben gazdag Sarkvidék és őrzői

Egy energiai és biztonságpolitikai lap szerint körülbelül 46%-a a kínai bruttó nemzeti terméknek a hajózáshoz kapcsolódik. Kína energiájának 85%-át pedig külföldről importálja. Kicsit sem meglepő tehát, hogy az ázsiai óriás szorgalmazza a versenyt a sarkvidékért, hogy hozzáférhessen a fontos tengeri útvonalakhoz. A kínai sarkvidéki törekvéseknek ugyanakkor nemcsak a hajózási jogok és kereskedelmi érdekek adják az egyedüli lökést. A terület jelentős – jórészt kiaknázatlan – természeti erőforrásnak ad otthont. Egyes számítások szerint a világ feltáratlan olajtartalékainak mintegy 13%-a itt található, ezenfelül a sarki jég alatt megbúvó, feltáratlan gázkészletek méretét is hatalmasra, a feltáratlan készletek közel egyharmadára becsülik a szakértők. A világ legnagyobb fogyasztójaként Kína kétségkívül érdekeltté válik a sarkvidéki kutatásban. A kutatási ambíciókat – és a területért folytatott küzdelmet – pedig csak növeli a tény, hogy az Északi-sarkvidék gazdag arany, gyémánt, vas és cink lelőhelyeket is kínál.

Egyesek szerint a kínai kormányfő és a különböző delegációk látogatásának egyik fő célja is az volt, hogy Kína Izland gazdasági gondjait kihasználva stratégiai pozíciókat szerezzen az észak-atlanti térségben és az Északi-sarkvidéken. Ennek első lépése lenne a megfigyelői státus újbóli megszerzése az Arktiszi Tanácsban. Ugyanakkor az arktiszi régió kiemelt szerepe miatt ennek elérésére törekszik Japán, Dél-Korea és az Európai Unió is. Az állandó megfigyelői státus meghívást ad az országoknak a Sarkvidéki Tanács minden találkozójára, illetve nagyobb esélyt arra, hogy hozzájáruljanak a megbeszélésekhez, ahol a döntéshozatalhoz minden tag jóváhagyása szükséges – mutatja be a státus előnyeit a Deutsche Welle. Nem véletlen tehát, hogy a francia L’Express magazin beszámolója szerint Peking továbbra is határozottan és rendíthetetlenül próbál mind közelebb férkőzni az Északi-sark “kincseit” őrző Tanácshoz. Küldöttei idén is megjelentek Stockholmban, a tanács gyűlésén, amelynek tagjait ismét arról szerették volna meggyőzni, hogy Kína is állandó megfigyelői rangra emelkedjen a testületben.

Konfliktusok és aggodalmak

Az Északi-sarkvidék kiaknázásának lehetősége gazdasági növekedést kínál. E célból már több szomszédos ország is növelte katonai tevékenységeit a messzi északon. A tengerhatárok miatti potenciális konfliktusok is befolyásolják a hajózási útvonalakat. Az Északnyugati-átjáró – mely szignifikánsan csökkentené a távolságot Európa és Ázsia között – végigfut Kanada területén. Ennek okán Kanada nemzeti fennhatósága alá tartozó hajózási útvonalként követeli magának az érintett vizeket. Ezzel szemben az EU és az USA azon az állásponton van, hogy a terület nemzetközi területnek tekinthető, így Kanada igénye tárgytalan.

Az Egyesült Államok érezteti jelenlétét a térségben; a Grönlandon működtetett thulei katonai bázisról figyeli az arktiszi területeket. „500 éve először szembesülünk egy új óceánnal” – mondta David Titley az amerikai haditengerészet ellentengernagya, kiemelve a sarkvidéki jég olvadásának jelentőségét és az azzal együtt járó biztonsági kockázatokat.

Moszkvából az utóbbi hónapokban az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is figyelemmel kíséri a sarkvidéki történéseket, hiszen az északi terület lehet a kulcsa a jövőbeni orosz jólétnek. Az orosz sarkvidéki védelmi stratégia – mely jelenleg Murmanszk városában összpontosul, otthont adva az északi flottának is – kénytelen lesz újrakalibrálni a jövőben a teljes Északi Tengeri Út védelmét, melynek új központja a Jeges-tenger kontinentális talapzata mentén fellelhető földgáz és kőolaj tartalékok lelőhelyével és kiaknázásával párhuzamosan mozoghat, mivel sok ásványlelőhely a szibériai partok mentén található, de számos bújik meg a nemzetközi vizek alatt is. Utóbbi kinyerése azonban ismét kérdéses – írta az Asia News Network.

Eddig Kína nem hozta nyilvánosságra hivatalos sarkvidéki politikáját, így esetleges területi követeléseiről sem tudni semmit, de a világ második legnagyobb gazdasága szemmel láthatóan arra készül, hogy kulcsfontosságú szerepet játsszon a régió gazdagságának és békéjének biztosításában. „Kína hajlandó hozzájárulni a békéhez, stabilitáshoz és a fenntartható fejlődéshez az Északi-sarkvidéken és ezen az alapon törekszik Kína az Izlanddal való együttműködésre is” – mondta Szong Tao (Song Tao) kínai külügyminiszter-helyettes az újságíróknak.

„Az Északi-sarkvidékhez közeli országok, mint Izland, Oroszország, Kanada és néhány más európai ország hajlamos magának kívánni a sarkvidéket vagy prioritásuk akarják fejleszteni” – mondta Cuj Hung-csien (Cui Hongjian) a kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézet európai osztályának vezetője, hozzátéve, hogy az említett országokkal ellentétben „Kína ragaszkodik ahhoz, hogy az Északi-sark mindenkié, mint a Hold”. A kínai tisztviselők szintén igyekeznek lebecsülni a Kína sarkvidéki törekvései körüli aggodalmakat, amelyeket Nyugaton gyanakvással kezelnek. E egy neve elhallgatását kérő észak-európai diplomata például azt mondta: “Kína nyugtalanít minket az északi sarkvidéket illetően”. Másfelől ugyanakkor a skandináv országok készek fellendíteni kereskedelmüket a fejlődő ázsiai gazdasági hatalommal, hozzáférést remélve annak hatalmas piacához.

A megnyugtató közleményeknek némileg ellentmond a tény, miszerint Kína fokozatosan és diplomatikusan ugyan, de megveti lábát és érezteti jelenlétét az Északi-sarkkörön belül is: 2004 óta Kínának saját kutatóállomása van a norvég sarkvidékhez tartozó Spitzbergákon. Emellett Kína már kifejlesztette jégtörő hajóit is – melyek közül a legismertebb a Jeges-tengert átszelő Hszüelong (Xuelong – Hósárkány) lett – és sarkvidéki kutató expedíciókat is folytatott. Ennek folytatásaképp Pekingben már dolgoznak egy újabb hatalmas jégtörő építésén, amely 2013-ra (más források szerint 2014-re) készül el. Továbbá számos kutató expedíciót terveznek a sarkvidéken az elkövetkező években.

Tusor Anita

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás