Milliókba került Pakisztánnak bin Laden árulója

A múlt hétvégén megrendezett NATO-csúcstalálkozón sem javult a Washington és Iszlámábád között 2011 óta romló kapcsolat. Annak ellenére, hogy múlt hétvégén még mindkét elnök optimistán állt a kérdéshez, a hét folyamán több olyan esemény is történt, ami további feszültséget eredményezhet. A fagyos légkör egyik oldalról annak tudható be, hogy Pakisztán nem tanúsít elegendő aktivitást a terrorista csoportok felszámolásában, a másik oldalról pedig annak, hogy az amerikai pilóta nélküli repülők bevetése nem csupán Pakisztán szuverenitását sérti, hanem nagyszámú járulékos veszteséggel is jár.

Pakisztán és az Egyesült Államok viszonyában újabb fordulatot hozhatnak az elmúlt hét eseményei, pedig a NATO-csúcstalálkozó során még mindenki a megbékélés lehetőségét hangsúlyozta. Szerdán arról számolt be a Reuters, hogy talán az Egyesült Államok és Pakisztán közötti feszült viszony enyhülését jelenti, hogy Barack Obama amerikai elnök rövid párbeszédet folytatott Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel hétfőn, a chicagói NATO-csúcson. Obama azonban nem kívánt külön bilaterális megbeszélést tartani Zardarival, mivel még nem született megegyezés a NATO-csapatok elől lezárt pakisztáni útvonal kérdésében.

Iszlámábád az után döntött úgy, hogy nem engedélyezi a NATO-alakulatokat ellátó szállítmányok áthaladását területükön, hogy novemberben huszonnégy pakisztáni katona halálát okozta egy amerikai légitámadás – amely után Washington nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Az Afganisztánban állomásozó csapatok ellátását jelenleg más szomszédos országokon keresztül igyekeznek megoldani, azonban ezek jelentősen költségesebbek, mint a Pakisztánon keresztül vezető út.

USA vs. Pakisztán

Annak ellenére, hogy Pakisztán a 2001-es terrortámadásokat követően támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, egyre inkább kérdésessé válik az ország USA iránti elkötelezettsége. A Reuters értesülései szerint Obama határozottan kihangsúlyozta a Zardari elnökkel folytatott beszélgetés során, hogy Pakisztánnak nagyobb szerepet kellene vállalnia az afganisztáni helyzet megoldásában. Ezt még inkább indokolttá teszi, hogy tavaly májusban az amerikaiak egy pakisztáni városban találtak Oszama bin Ladenre, mely eset tovább rontotta az ország hitelességét az USA szemében. „Továbbra is könnyen alkalmazkodó ellenséggel van dolgunk, aminek Pakisztán még mindig menedékként szolgál. És úgy gondolom, hogy ez jelenti a legnagyobb veszélyt számunkra” – nyilatkozta Leon E. Panetta védelmi miniszter a NATO-csúcs egyik sajtótájékoztatóján.

Támogatások befagyasztása

Pakisztán, látva, hogy nem tud bocsánatkérést kicsikarni az Egyesült Államokból, más eszközhöz próbált folyamodni. A novemberi konfliktust megelőzően megközelítőleg 250 dollárt (60 ezer forint) fizetett a NATO minden Pakisztánon áthaladó teherautó után, azonban az érvényben levő korlátozás feloldásáért cserébe hatalmas összeget, teherautónként 5 ezer dollárt (1,2 millió forint) kérnének. John McCain és Carl Levin, a szenátus fegyveres erők bizottságának vezető politikusai kijelentették, hogy semmi esetben sem hajlandóak engedni a pakisztáni követeléseknek – írja a Foreign Policy magazin.

Nem csupán az áthajtásért nem fog fizetni több pénzt az USA, hanem a védelmi minisztérium csütörtökön elfogadott költségvetése szerint a Pakisztánnak nyújtott katonai segélyeket is csökkenteni fogják. Szerdán 33 év szabadságvesztésre ítélte a pakisztáni bíróság Sakil Afridit, azt az orvost, aki segített a CIA-nak Oszama bin Laden azonosításában és lokalizálásában. A szenátus fegyveres erők bizottsága ezért további 33 millió dollár (7,9 milliárd forint) Pakisztánnak szánt támogatást fagyasztott be: annyiszor 1 millió dollárt, ahány évre Afridit ítélték. A szenátus mindaddig korlátozza Pakisztán segélyalapokhoz való hozzáférését, amíg menedéket nyújtanak az USA-ellenes lázadóknak, meg nem nyitják a NATO teherautói elől lezárt útvonalat, valamint vissza nem vonják az Afridire kiszabott büntetést – olvasható a szenátus bizottságának sajtóközleményében. 2001 óta az ország 20 milliárd dollár (4,8 billió forint) értékű segélyben részesült, azonban az évente kifizetett összeg folyamatosan csökken a kapcsolat romlásával párhuzamosan.

Folytatódó drón támadások

Annak ellenére, hogy a pakisztáni parlament márciusban felszólította az Egyesült Államokat,  hagyjon fel a drónok bevetésével, azóta már négy, több halálos áldozattal járó támadás is történt. A legutóbbi légi csapások következtében legalább négy fegyveres halt meg szerdán és további hét csütörtökön az észak-pakisztáni törzsi területeken, melyek nagy valószínűség szerint az al-Kaida és a tálibok rejtekhelyéül szolgálnak – közölte a BBC. Iszlámábád szerint a rajtaütésekkel csupán azt érik el az amerikaiak, hogy egyre több helyi civil fog a fegyveresekhez csatlakozni. Az elmúlt évben Washington csökkentette a pilóta nélküli repülőgépek bevetésének számát, azonban Obama kijelentette, hogy nem fog felhagyni az alkalmazásukkal. A dróntámadások áldozatai között vannak al-Kaida és tálib vezetők, más fegyveresek, és civilek egyaránt.

Konrád-Tevely Nikolett

Felkapott hírek

Friss hírek

Ha szükséges, az EKB további ösztönzőket vethet be

Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás