3/11: Fukusima egy éve

Ma van az egyéves évfordulója a fukusimai hármas katasztrófának, melynek során a földrengés, cunami és atomkatasztrófa következtében 20 ezer ember vesztette életét és 340 ezer lakosnak kellett elhagynia otthonát. A minimum egy évtizedig tartó újjáépítés megkezdődött, a cunami hordalékának nagy részét eltakarították, ám a radioaktív sugárzás még nagy problémát jelent a főképp mezőgazdaságból élő régiónak. A szerencsétlenség a személyes veszteségek mellett megrendítette a japánok nukleáris energiába vetett bizalmát is.

Egy éve ezen a napon történt az 1986-os csernobili katasztrófa óta legsúlyosabb nukleáris baleset, melyet mindenki csak Fukusima, vagy – az Egyesült Államokat sújtó 9/11-es terrortámadás mintájára – 3/11 néven emleget. Március 11-én a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét, mely rezgések hatására 10 méteres – egyes helyeken 38 méteres – hullámokkal járó szökőár keletkezett. Bár az erőmű átvészelte a földrengést, az árvíz következtében leállt a hűtőrendszere. A reaktorokból a környezetbe kerülő radioaktív anyag az erőmű több tíz kilométeres körzetének szennyezését okozta.

A Japán Atomipari Fórum (Japan Atomic Industrial Forum) nyilvántartása szerint egy évvel a katasztrófa után az ország 16 atomerőművének 54 blokkja közül mindössze kettő üzemel, míg a többit a cunami miatt lezárták, vagy biztonsági felülvizsgálatok miatt ideiglenesen üzemen kívül helyezték. A szerencsétlenség az embereknek nem csupán az ország vezetőibe, hanem a nukleáris energiába vetett bizalmát is lerombolta.

Károk és veszteségek

A Tóhoku régióban bekövetkező földrengés és az azt követő cunami körülbelül 20 ezer áldozatot követelt, ám a nukleáris baleset következtében több mint 340 ezer lakost kellett azóta kitelepíteni a fertőzött területekről, akik nagy része többé nem fog tudni hazatérni otthonába – írja a Council on Foreign Relations (CFR) amerikai kutatóintézet. Tóhoku újjáépítése az előzetes becslések szerint 238 milliárd dollárba (53 billió forint) fog kerülni és minimum egy évtizedig is eltarthat majd.

A cunami elpusztította Tóhoku régió part menti településeit és megközelítőleg 22,5 millió tonna hulladékot hagyott szétszórva, mely nagyjából 20 évnyi kommunális hulladéknak felel meg, és eddig ennek csupán 6 százalékát semmisítették meg, a többi rendszerezett halmokban van összegyűjtve – számolt be az Economist. A megművelt területek nagy részét beszennyezte a tengervíz, így évekig fog tartani a föld sótól való megtisztulása. Ezen felül, a mai napig radioaktív sugárzás mérhető még az állítólag biztonságos Fukusimában is.

Egy élet munkájának elvesztése után

A kitelepített lakosoknak még nem sikerült új otthont teremteniük vagy visszatérniük még használható állapotban lévő házaikba, azonban már csak kis részük lakik evakuációs központokban. A Helyreállítási Iroda 2011. november közepére vonatkozó adataiból látható, hogy rendeződött a kitelepítettek helyzete: a júniusi 41 ezerhez képest jóval kevesebben, ám még mindig 780-an laktak evakuációs központokban, 33 ezer helyett 17 ezer ember lakott családtagoknál vagy barátoknál, míg az ideiglenes lakásokban élők száma megnőtt 23 ezerről 310 ezerre.

A Spiegel német hetilap beszámolt arról, hogy az északkeleti régióban levő települések zöme inkább egy kísértetvároshoz hasonlít, csupán néhány házban laknak még. Azonban a kormány nem akarta kitenni az idősebb lakosokat az kitelepítés megpróbáltatásainak, ezért sokan a fertőzött területeken maradtak – őket ápolók látják el. Az érintett településeken eltávolítják a fertőzött földet a kertekből és nagy nyomású locsolókkal mossák le az épületek falát. Ám nem mindenki van meggyőződve ennek hatékonyságáról: sokan úgy gondolják, hogy a veszélyes anyagokat így csak a folyókba mossák.

Számos Fukusima-közeli építkezést leállítottak és Geiger-Müller számlálóval vizsgálják meg az építéshez használt betont, amióta egy újépítésű társasházról kiderült, hogy nukleáris sugárzással fertőzött – az alapzatához használt beton a sérült erőmű közeléből érkezett.

Élelmiszer-ellátás

Tóhoku régió újjáépítésének már láthatók az első jelei: az eddig elhagyatott házakkal és a cunami hordalékával borított területeken megjelentek az előre gyártott házak, amik étteremként, vagy épp vegyesboltként funkcionálnak – olvasható a Nikkei japán folyóiratban. A radioaktív sugárzással, tengervízzel, romokkal és hulladékokkal szennyezett régió újraélesztése azért jelent nagy feladatot, mert a lakosok megélhetését három olyan iparág biztosítja, mely veszélybe került: halászat, tengeri ételek feldolgozása, valamint mezőgazdaság.

A japánoknak az élelmiszer-ellátás okozza a legnagyobb gondot. Nemrég egy országszerte árult marhahúsról derült ki, hogy fertőzött szénával etetett csordából származtak. Legutóbb pedig egy Fukusima-közeli farmon termelt rizsben találtak megemelkedett cézium szintet, pedig a kormányügynökségek korábban fogyasztásra alkalmasnak nyilvánították.

Közműellátás

A Helyreállítási Iroda információi alapján elmondható, hogy a három érintett prefektúrában – Ivate, Mijagi és Fukusima – átlagosan 90 százalékos az alapvető szolgáltatások helyreállítottsága, kivéve a cunami által elpusztított vagy a nukleáris baleset miatt lezárt területeken. A háztartások 96 százalékában biztosított az elektromos áram, a gáz 86 százalékában, a víz pedig 98 százalékában. A közlekedést szinte 100 százalékosan helyreállították, mely alól kivételt képeznek a kikötők, amiknek csupán 68 százaléka használható.

A nukleáris erőművek bezárása következtében az egész országban vissza kell fogni az energiafelhasználást, melyre a japánok, fegyelmezett természetükből adódóan, önként is különböző megoldásokat találtak ki: egyes üzemek hétvégére tették át a műszakjukat, míg mások együttműködve, váltott műszakban dolgoznak, így egyensúlyozva ki a fogyasztást. A sokat fogyasztó légkondicionálók helyett a lakosok ventilátorokkal vészelték át a meleg és párás évszakot, a téli időszakban pedig sok köztisztviselő takaróval védekezett a hideg ellen az alig fűtött irodákban.

Bürokratikus nehézségek

A Kan Naotót szeptemberben leváltó Noda Josihiko miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a helyi közösségek maguk döntik el, hogyan költik el a helyreállításra szánt összegeket, ám a valóságban ez sokkal bonyolultabban működik. A beruházásoknak 40 előre meghatározott kategória egyikébe kell tartoznia, valamint a Helyreállítási Iroda útmutatási kézikönyve több mint 130 oldalon foglalja össze a gyakran elavult szabályokat. Rikuzentakata – egy halászkikötő három órára Fukusimától, mely lakosságának 10 százaléka, 2.200 ember veszett oda a szökőárban – nem építhetett áruházat, mivel a szabályozások értelmében védeni kell a kiskereskedéseket. Azonban a jelenlegi helyzetben csak egy boltra lenne szükségük a lakosoknak, ahol egyáltalán tudnának vásárolni.

Politikusok és cégek

Néhány órával az áramkimaradás után, melynek következtében nem tudták hűteni a reaktorokat, világossá vált, hogy a Fukusima-1 erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat vezetői nem rendelkeztek átfogó vészhelyzetkezelő tervvel. Tasaka Hirosi, volt atomfizikus, aki Kan miniszterelnök tanácsadójaként szolgált a katasztrófát követően, úgy nyilatkozott, hogy csak a szerencsének köszönhetik, hogy nem alakultak súlyosabban a dolgok. A legrosszabb esetben még Tokió egy részét is evakuálni kellett volna.

A krízis első napjaiban a radioaktív sugárzás terjedéséről szóló információkat a minisztériumok nem csupán az emberekkel nem osztották meg a pánik elkerülése érdekében, hanem még Kan Naoto akkori miniszterelnökkel sem. A tájékoztatás hiánya következtében számos családot evakuáltak olyan területekre, ahol még nagyobb veszélynek tették ki őket. Így nem csoda, ha az egy évvel ezelőtti tragédia következtében a japánok politikusokba vetett bizalma – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki – jelentősen megcsappant. Az ország hatalmas adósságának nagy részét abból fedezik, hogy a polgárok államkötvényeket vásárolnak fel, ám a bizalomhiány nem erre ösztönzi az embereket.

A katasztrófa és a nukleáris erőművek bezárása következtében az energiabiztonság kiemelt kérdéssé vált a nagyobb vállalatok körében. A japánok körében tapasztalható általános félelem és elutasítás nyomán a nukleáris erőművek meggyőző biztonsági reformok nélkül bezárva maradhatnak. Ennek hatására az ipari cégek – melyeknek helyzetét már amúgy is megnehezíti az erős jen – kitelepülhetnek Japánból. Másik megoldás lehet a Toyota példája: Japán legnagyobb autógyártója bejelentette, hogy felépíti saját erőműveit a Tóhoku régióban nemrég épített gyáránál, mely hozzájárul majd a helyi közösség áramellátásához is, áramkimaradás esetén.

Konrád-Tevely Nikolett

Felkapott hírek

Friss hírek

Az EP-választást is megpróbálták befolyásolni az oroszok

Az európai parlamenti választások nem voltak mentesek a félrevezető információktól, főként orosz forrásokkal kapcsolatban álló külső és belső szereplők megpróbálták befolyásolni a szavazókat és a választások eredményét - közölte az Európai Bizottság a dezinformáció elleni küzdelem terén elért eredményekről pénteken kiadott jelentésében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás