_

Japán: reform vagy bukás

Egy jelentés szerint a japán kormány által tervezett adóemelés sem lesz elegendő a szigetország költségvetésének egyensúlyba hozásához, így a tetemes államadósság-állomány kordában tartására további kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések lesznek szükségesek. Mindeközben a bel- és külföldi gondok által sújtott japán termelők eredménye három évtizedes mélypontra ért: 1980 óta tavaly először regisztrált kereskedelmi deficitet az ország.

Egy kormányjelentés szerint a forgalmi adó megduplázása sem lesz elegendő a japán államháztartás egyensúlyba hozásához. A szigetország kabinetje által kidolgozott terv értelmében a jelenleg mindössze 5 százalékos ÁFA-kulcs 2014 áprilisára nyolc, 2015 októberére pedig tíz százalékra emelkedne, de az előrejelzésben megfogalmazott konzervatív, reálértéken évi átlagos egy százalékos gazdasági növekedés mellett a költségvetési hiány így is elmaradna a tervezettől.

A kormány az államháztartási deficitet 2015-re a GDP 3,2 százalékára kívánja csökkenteni, míg 2020-ra költségvetési többletet akar produkálni. Ezen cél ugyanakkor nem tartalmazza a jelenleg bruttó értéken a GDP kétszeresét meghaladó államadósság adósságszolgálatának költségeit. Ezt is beleszámítva a hiánycél már jóval kevésbé ambiciózus: 2021-re 3,1 százalékos deficittel számol.

Tovább rontja a kilátásokat, hogy az adóreform egyrészt igencsak népszerűtlen, másrészt az ellenzék egyelőre elutasítja azt. Habár a Yomiuri Simbun japán napilap január végi közvélemény-kutatása adatai szerint a lakosság 63 százaléka elkerülhetetlennek tartja az adóemelést és 93 százalékuk aggódik a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatósága miatt, a többség ugyanakkor csak a gazdasági helyzet javulásának esetén támogatná az ÁFA-kulcs megduplázását.

Látszattakarékoskodás és ellenzéki akadékoskodás

A kormány a választók támogatásának elnyerésére számos kiadáscsökkentő, a bürokrácia leépítésére irányuló intézkedést tervez, amelyek azonban várhatóan csekély gazdasági hatásukat fényében inkább csak szimbolikusnak tekinthetők. Ilyen például a kormány alá tartozó úgynevezett független adminisztratív intézmények – többek között kutatóintézetek, kulturális- és sportintézmények – egyharmadának felszámolása és összevonása, a kormányzati dolgozók számára fenntartott lakások értékesítése, valamint a 480 fős képviselőház létszámának 85 fővel való csökkentése. Ez utóbbi intézkedés nemcsak takarékossági, hanem alkotmányossági szempontból is szükséges, miután a tokiói legfelsőbb bíróság tavalyi döntésében a választási rendszer aránytalanságai miatt az egyéni választókerületek módosítására kötelezte a törvényhozást.

Noda Josihiko szeptemberben beiktatott miniszterelnök – elődjeihez hasonlóan – gyors és jelentős népszerűségvesztést szenvedett el rövid idejű kormányfősége alatt: a Kyodo hírügynökség január végi felmérése szerint a kabinet támogatottsága tavaly ősz óta közel húsz százalékkal csökkent, jelenleg mindössze 36 százalékos. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb ellenzéki párt, a korábban 54 évig hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt vezetője január folyamán kijelentette, hogy a reformokról csak az alsóház feloszlatását és új választások kiírását követően hajlandó tárgyalni a kormánnyal és a Demokrata Párttal. Mivel a felsőházban a kormánypárt kisebbségben van, így a költségvetés végrehajtása és az adórendszer átalakítása csak az ellenzék beleegyezésével lenne kivitelezhető.

Dzsun Azumi pénzügyminiszter parlamenti felszólalásában egy Görögországéhoz hasonló adósságválság rémével fenyegetett a reformok elmaradása estére – ahogy tette azt már másfél évvel ezelőtt Kan Naoto akkori kormányfő is. Habár a szigetország államadósságát mindeddig képes volt a belpiacról, alacsony kamatok mellett finanszírozni, az olcsó hitelfelvétel napjai meg vannak számlálva.

Demográfia és gazdaság

Ennek egyik oka a demográfiai helyzet. Az egészségügyi, munkaügyi és népjóléti minisztérium kutatóintézetének január végi jelentése szerint a jelenlegi népesedési tendenciák alapján a szigetország lakosságszáma az elkövetkezendő ötven év során harmadával csökkenhet, míg a 65 éven felüliek aránya a jelenlegi 23-ról közel 40 százalékra nőne. Ezen folyamatok jelentősen visszavetnék az ország gazdasági teljesítményét (egyes kutatók szerint az elmúlt két évtized gazdasági gondjaiért is elsősorban a demográfia, nem pedig az elhibázott kormányzati politikák felelősek), még fenntarthatatlanabbá tennék a társadalombiztosítási rendszert, valamint – többek között mivel a japán államkötvénypiacon jelentős a nyugdíj-befektetési céllal vásárlók aránya, így a társadalom elöregedése – jelentősen erodálná az államadósság belföldi finanszírozhatóságának lehetőségét és növelné annak kamatait – a külföldi szereplők valószínűtlen, hogy a jelenlegi kamatok mellett hajlandóak lennének japán kötvényekbe befektetni.

Másrészt a japán cégek közelmúltbeli eredményei is aggodalomra adnak okot. Tavaly 31 év után először Japán kereskedelmi deficitet regisztrált, a szigetország cégei pedig borús kilátásokról számoltak be az idei (március 31-én végződő) üzleti évre vonatkozóan: a Fujitsu profitja 96, a Toshibáé 53 százalékkal csökkenhet, míg a Panasonic, a NEC, a Sharp és a Sony jelentős veszteségekkel számolnak, ráadásul utóbbi cég már negyedik éve nem termel profitot.

A tavaly márciusi hármas katasztrófa által okozott termelés-kiesés mellett számos külső ok áll a rossz üzleti eredmények mögött: a fontos gyárakat elmosó thaiföldi áradások, az erős jenárfolyam és az európai kereslet-visszaesés. A kereskedelmi mérleg deficitjéhez természetesen a földrengést és szökőárat követő újjáépítés miatt megnövekedett behozatali igény is hozzájárult, elemzők szerint azonban a helyreállítási beruházásoktól várt gazdaságélénkítő hatást nagyban csökkentheti a külső tényezők okozta lassulás, azaz Japánra még azelőtt újabb recesszió várhat, mielőtt érvényesülnének az újjáépítés pozitívumai.

Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás