Botrányokkal indítja a választások évét Dél-Korea

Parlamenti és elnökválasztásokat tartanak idén Dél-Koreában. A kormánypárt és az ellenzék is névváltoztatással igyekszik megújulni, de a korrupciós ügyeket nem könnyű elfelejtetni a választókkal. Emellett a szólásszabadság kérdése is előtérbe került az utóbbi hetekben – több vitatott ügynek köszönhetően.

A választók megnyerése érdekében megváltoztatta nevét a dél-koreai kormánypárt, a Nagy Nemzeti Párt. Az új elnevezéssel, az Új Világ Párttal a politikusok szeretnének megszabadulni a párthoz kötött sötét ügyektől és egyben megnyerni a szavazók bizalmát. A megújulás ilyen – látszólagos – formája nem idegen a dél-koreai politikai szervezetektől, a legnagyobb ellenzéki Demokrata Párt is nemrégiben váltott Egyesült Demokrata Párt névre, miután mindkét alakulat elvesztette a tavaly októberi szöuli polgármesterválasztást egy független jelölt ellenében. Áprilisban parlamenti, decemberben elnökválasztásokat tartanak az országban, így érthető a megújhodásra való törekvés.

Botrányos politika

A névváltoztatásra okot adhatott a legutóbb nyilvánosságra került korrupciós ügy is. Január elején kavart nagy port egy kiszivárgott vesztegetési kísérlet: Park Hi-te, a képviselőház kormánypárti elnöke korrupciós botrányba keveredett. A szintén kormánypárti Koh Szung-duk képviselő sajtótájékoztatón részletezte, ahogy Park segítője megpróbálta megvesztegetni őt 2008-ban, a párt új vezetőségének megválasztása előtt, amikor a szervezet első embere Park lett. (Tisztségét 2009 szeptemberéig tölötte be.) A 3 millió vont (kb. 600 ezer Ft) és Park névjegykártyáját tartalmazó sárga borítékot Koh visszautasította, elmondása szerint egy segédjén keresztül visszajuttatta a pénzt.

Park Gun-hje, a kormányzópárt elnöke átfogó és alapos kivizsgálást kért az ügyben, az ügyészségi nyomozás egyelőre a kezdeti stádiumban jár. A korrupcióval vádolt Park Hi-te elutasította a vádakat: “Nincs tudomásom ezekről a dolgokról. Utánanéztem, és senki nem osztogatott pénzt a köreinkből” – állította.


Korlátozott szólásszabadság?

A vesztegetési ügyek mellett a választásokhoz közeledvén a szólásszabadság kérdése is előtérbe kerül a távol-keleti országban. Csütörtökön az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet sürgette a szöuli hatóságokat egy dél-koreai aktivista szabadon engedésére, akinek az a bűne, hogy továbbküldte a hivatalos észak-koreai Twitteren megjelent üzeneteket, például az ehhez hasonlókat: “Éljen soká Kim Dzsongil tábornok!”. Január 11. óta tartják őrizetben a 24 éves Park Dzsong Gunt és akár hétéves börtönbüntetést is kaphat a szigorú nemzetbiztonsági törvény alapján. A jogvédők azzal érvelnek, hogy a szocialista párti fiatalember nem támogatja a phenjani rezsimet, hanem éppen ellenkezőleg, kifigurázza a Twitteren közzétett üzeneteket.

Nem járt jobban Li Mjungbak elnök bősz kritizálója sem. 2011 decemberében egyéves börtönbüntetésre ítélték azt a dél-koreai internetes hírességet, aki házigazdaként működött közre az elnököt kigúnyoló webes showműsorban. Az 51 éves Cshung Bong-dzsu negyedmagával vezette azt a heti rendszerességgel jelentkező podcast-műsort, amely Li Mjungbak elnök lejáratásán fáradozott „Naneun Ggomsuda” címmel (ez magyarul nagyjából annyit tesz: „Egy kicsinyes szemétláda vagyok” – Li kritikusai ezen a népszerű gúnynéven emlegetik a dél-koreai elnököt). A vádak szerint Csung műsora alaptalan pletykákkal devizacsalási botrányba akarta keverni az elnököt, több politikai és gazdasági vezetővel együtt. A műsorban Li Mjungbakot a 2007 decemberi elnökválasztások kapcsán vádolták korrupcióval.

Cshung szerint bebörtönzése csupán csak a kezdetét jelzi a műsor teljes ellehetetlenítésének. „Ez a politikai bosszúállás jól mutatja, milyen elmaradottak a törvényeink” – nyilatkozta. Frank La Rue, az ENSZ szólás-és véleményszabadsággal foglalkozó referense szerint Dél-Koreában a választások idején nagyon nehéz megállapítani a határt a „még megtűrt” és a „már tiltott” véleményformálási módok között. Cshungék internetes rádióműsorát – mint a korántsem pártatlan állami médiumok lehetséges alternatíváját – széles tömegek már-már vallásos áhítattal követik, az adás ellen indított támadás így sokak szemében a szólásszabadság elleni kemény támadásnak tűnhet. Dél-Koreában azonban a becsületsértést komolyan szankcionálják: La Rue szerint sok rágalmazási per születik olyan, a kormányt érintő kritikákból, amelyeket aztán visszafordítanak az állítólagos „becsületsértők” ellen.

Béres Máté

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás