Lángolnak a tibeti szerzetesek

A dalai láma „kulturális fajirtással” vádolja a kínai kormányt, melynek egyik jele a március óta tartó önfelgyújtások növekvő száma a tibetiek lakta nyugat-kínai területeken. Nyolc hónap alatt 11 tibeti buddhista szerzetes és szerzetesnő gyújtotta fel magát, emberi jogi és száműzetésben levő csoportok szerint így tiltakozva a kínai hatalom és a vallási elnyomás ellen. Ezzel szemben Peking a dalai láma követőinek tevékenységét a terrorizmushoz hasonlítja, és nyilatkozataiban tagadja a tibeti buddhisták vallásszabadságának megsértését, valamint hangsúlyozza, hogy Tibet mennyire sokat köszönhet a kínai jelenlétnek.

November elején belehalt sérüléseibe az a harmincöt éves tibeti szerzetesnő, aki figyelemfelhívásként felgyújtotta magát a délnyugat-kínai Szecsuan tartomány Kance (Ganzi) régiójában – írja a Financial Times. Csiu Hsziang (Qiu Xiang) volt a második apáca a kilenc tibeti szerzetes mellett a március óta tartó figyelemfelkeltő öngyilkosság-hullámban. Nem véletlen az önfelgyújtások egyre növekvő száma, hiszen májusban volt a 60. évfordulója a Tibet Kína általi „békés felszabadítását” jelentő „tizenhét pontos egyezmény” aláírásának.

Önmagukat felgyújtó szerzetesek

Még tisztázatlan az öngyilkosság oka, ám a Tibetért kampányoló csoportok állítása szerint így akart tiltakozni a szerzetesnő a kínai fennhatóság ellen. Hung Lej (Hong Lei), a kínai Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint az incidens a tengerentúli, Tibet függetlenségét támogató erőkhöz köthető. „Az emberek erkölcse megkérdőjelzhető, ha az önfelgyújtás szélsőséges cselekedetének elítélése helyett reklámozzák azt és felbújtanak véghezvitelére” – olvasható a CNN honlapján. A „Nemzetközi Kampány Tibetért” egyesület szerint Csiu – tibeti nevén Palden Csötszo – szabadságért és a dalai láma száműzetésből való visszatéréséért kiáltozott égése közben.

Az öngyilkosságokra Szecsuan tartomány Apa (Aba) és Karcö (Garze) autonóm prefektúráiban, Kína legnagyobb tibeti kisebbséggel rendelkező területein – azon belül is elsősorban a Kirti kolostorban és annak környékén – került sor, melyek a tibeti kultúra romba döntése miatti lázadozások gyújtópontjaivá váltak. A régiók tibeti kisebbsége között egyre szélesebb körben terjed a kínai lakosság többségét képviselő han etnikai csoport növekvő uralma által szított harag. A Kirti kolostor egyik szerzetese volt az első, aki önmaga felgyújtása által követett el öngyilkosságot márciusban, melyet a kínai kormány azonnali és erőteljes megtorlása és a szerzetesek számára indított „átnevelő” programja követett. A Free Tibet nemzetközi szervezet információi szerint a kolostor szerzeteseinek száma 2500-ról 600-ra csökkent a „kötelező hazafias átnevelések, elzárások, valamint kiutasítások következtében.”

Augusztusban és szeptemberben több szerzetest ítéltek egy évtizednél tovább tartó szabadságvesztésre gyilkosság vádjával, amiért segítették és elrejtették önmagukat megégető társaikat, akik a megfelelő kezelés hiánya következtében belehaltak sérüléseikbe. Továbbá 300 szerzetes elzárását rendelték el, valamint megtiltották a külföldi látogatók számára a térségbe való utazást. Az aktivisták és a száműzött tibetiek azt mondják, hogy ezek a súlyos cselekedetek a növekvő kínai elnyomást tükrözik.

Tibeti és nemzetközi álláspont

Az észak-indiai Dharamszalába száműzött tibeti kormány hivatalos nyilatkozatában kifejti szolidaritását a „Tibetben élő tibetiekkel, akik kénytelenek elszenvedni a folyamatos kínai elnyomó hatalmat, melynek rövidlátó politikája immáron tizenegy tibeti önfelgyújtását okozta.” A kormány azzal a kritikával illeti Pekinget, hogy a tibeti szerzetesek öngyilkosságát eredményező valódi okok helyett a Hszinhua (Xinhua) állami hírügynökség a száműzetésben levőket vádolja felbujtásukkal. Emellett sürgeti Kínát, hogy biztosítson nagyobb vallás- és szólásszabadságot Tibetben. (A kínai valláspolitikáról korábban itt írtunk.)

A dalai láma azt nyilatkozta egy, a hét elején Tokióban tartott sajtótájékoztató alkalmával, hogy a kínai kormány „kulturális fajirtást” végez Tibetben. Állítása szerint még sok, a szárazföldi Kínából érkező látogató véleménye szerint is szörnyű állapotok uralkodnak az elnyomott régióban.

Cering Vöszer elismert tibeti írónő és aktivista azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy a hasonló jellegű öngyilkos tiltakozások mindaddig folytatódnak majd, amíg Peking nem módosítja Tibet-politikáját. „Ha nem történik változás, a tibetiek továbbra is úgy fogják érezni, hogy jobb meghalni, mint élni.” Az írónő szerint a nemzetközi közösségnek nagyobb nyomást kellene kifejtenie a kínai kormányra, ám eddig elmaradtak a komolyabb intézkedések, mint például a gazdasági bojkott. Egy korábbi interjúban Vöszer kifejtette, hogy a tibeti buddhisták számára tilos tiltakozásképp mások ellen erőszakot alkalmazniuk, ezért okoznak kárt önmagukban, hogy így hívják fel a világ figyelmét helyzetükre. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi szervezetek egy hete írt levelükben felszólítják a kínai vezetést, hogy vizsgálja felül az emberi jogok helyzetét a Tibeti-fennsíkon.

Peking válasza

A tibeti és nemzetközi álláspontokkal, valamint az elmúlt hónapok öngyilkosságainak tényével szemben a kínai vezetés tagadja a tibeti nép elnyomását. Állításpontjuk szerint fennhatóságuk alatt igen jelentős mértékben javult a tibeti lakosság életszínvonala. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök Tibet „békés felszabadításának” 60. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségen bejelentette, hogy a központi kormány a következő öt év során 21,38 milliárd dollárt (4800 milliárd forintot) kíván 226 fő beruházásba fektetni, mely tovább fejleszti Tibet infrastruktúráját, közműhálózatát, valamint környezetvédelmét – írja a Hszinhua. Peking célja az is, hogy biztosítsa a tibeti autonóm tartomány minden etnikai csoportja számára az oktatáshoz, foglalkoztatottsághoz, valamint orvosi és idős kori gondozáshoz való hozzáférését, mivel a „fejlődés felgyorsítása a tibeti problémák megoldásának kulcsa.” Hszi továbbá kiemelte, hogy szükség van az etnikai és vallási kérdések megfelelő kezelésére, valamint a dalai láma csoportjának szeparatista akciói elleni harc folytatására Tibet hosszú távú stabilitásának elérése érdekében. Megjegyzendő, hogy a kínai fennhatóság alatti tibeti autonómiáért küzdő dalai láma a kínai kommunikációban rendszerint erőszakos szeparatistaként szerepel.

Csiang Jü (Jiang Yu), a kínai Külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a kínai törvények „kegyelettel gondozzák” a vallásszabadság jogát és ez alól a tibeti nép által lakott területek sem kivételek. Mi több, állítása szerint a tibeti buddhisták vallásos igényei is maradéktalanul ki vannak elégítve – írja a Channel News Asia. Ennek ellenére a gyakorlat mást mutat: az öngyilkosságok hatására a kínai erők még erősebben reagálnak, szinte megszállják a kolostorokat, megtiltják a vallásos ceremóniák elvégzését, valamint bezárják és megkínozzák a tibeti szerzeteseket; mindezek felett, a dalai láma képének birtoklása is tiltólistán szerepel – olvasható Lobszang Szangaj emigráns tibeti miniszterelnök véleménye a Washington Post honlapján. A nemrég megválasztott kormányfő november első hetét az Egyesült Államokban töltötte Tibet egyre romló helyzetére való figyelemfelhívás céljából: találkozott szenátorokkal, kongresszusi képviselőkkel, valamint NGO-vezetőkkel, ám az Obama-kormány tisztviselői elzárkóztak a találkozó elől a Kínával való súrlódások elkerülése végett.

Konrád-Tevely Nikolett

Felkapott hírek

Friss hírek

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező titkos kínai dokumentumokról közölt cikket a NYT

A New York Times több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek - becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség - tömeges internálásának részleteit fedi fel. A kínai kormány hétfőn fércmunkának nevezte a lap hétvégi tudósítását, amely Peking szerint szelektíven értelmezi a tényeket.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás