Magyarország erősítené ázsiai kapcsolatrendszerét

A Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetője szerint Magyarország fő célja a gazdasági együttműködések további bővítéséhez szükséges politikai kapcsolatrendszer megőrzése és megerősítése. Takács Szabolcs kiemelte: a Kínával kialakított partnerség ápolása mellett a hazánkban jelentős befektetőknek számító Japánnal és Dél-Koreával is komolyan kell foglalkoznunk, míg az ausztráliai magyar diaszpóra helyzete kiemelt nemzetpolitikai kérdés a kormány számára.

Magyarország általános céljai között szerepel egy kiegyensúlyozott politika felépítése, arányos érték- és érdekalapú politika gyakorlása, az értékek elvhű képviselete, valamint a gazdasági együttműködések további bővítéséhez szükséges politikai kapcsolatrendszer megőrzése és megerősítése – fejtette ki hazánk ázsiai térségre vonatkozó stratégiai koncepcióit Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetője a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában.

Kelet-ázsiai céljaink közé tartozik a Kínával kialakított szoros viszony megőrzése gazdasági szempontjaink érvényesítésének érdekében, egy kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérleget megcélzó gazdasági program kialakítása és kivitelezése, valamint a multilaterális intézmények megerősödésének elősegítése. Takács szerint prioritás továbbá a Dél-Koreával, Japánnal, valamint a délkelet- és dél-ázsiai országokkal való kapcsolatépítés, az ausztráliai magyar diaszpórával való aktív kapcsolat fenntartása, valamint a magyar külpolitika globális nyitása a dél-csendes-óceáni térség szigetállamai felé is.

Interdependencia, tengeri viták és választások

Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa egy jelentős kérdésre hívta fel a figyelmet: a gazdasági együttműködési folyamatok révén létrejövő interdependencia összetartó ereje, vagy pedig az integrációban résztvevő szereplők közötti konfliktusok fogják-e jellemezni a jelentős gazdasági fejlődésnek indult kelet-ázsiai országok kapcsolatát a következő évek során? A Kelet-Ázsia-szakértő kitért arra, hogy a Kína és Japán közötti kelet-kínai-tengeri, valamint a Kína és a délkelet-ázsiai országok közötti dél-kínai-tengeri viták komoly konfliktushelyzetbe sodorhatják az országokat, mivel az érintett területek vélhetően gazdag gáz- és kőolajlelőhelyeket – így komoly lehetőségeket – rejtenek magukban.

Matura szerint 2012-ben három jelentős belpolitikai esemény kimenetele indíthat el érdekes folyamatokat a nemzetközi kapcsolatok terén: Tajvan, Kína és az Egyesült Államok is választásra készül, melyek változásokat hozhatnak külpolitikai irányelveikben. Az USA Kínával szemben folytatott külpolitikájából látszik, hogy kezd néhány területen háttérbe szorulni vele szemben; például Peking rosszallása következtében Obama elnök csökkentette a 2001-ben Bush elnök által Tajvannak ígért fegyveres támogatás mértékét.

Magyarország kapcsolatának alakulása a kelet-ázsiai országokkal

Takács kiemelte: az 1997-es ázsiai pénzügyi válság következtében a régió leértékelődött az Egyesült Államok és Európa szemében, s Magyarország számára is inkább az euroatlanti integráció jelentett prioritást, így addigi ázsiai partnereitől távolodni kezdett. Hazánk 2009-ig számos diplomáciai képviselet bezárására kényszerült a kelet- és délkelet-ázsiai térségben, melyek között volt a hetvenezer Ausztráliában élő magyar képviseletét ellátó sydney-i is. Mindezek ellenére a főosztályvezető szerint még mindig jól szerepelünk a hozzánk hasonló európai országokhoz képest, hiszen jelen vagyunk mindegyik ázsiai szubrégióban, azonban a térség világgazdasági fontosságánák növekedésével párhuzamosan Magyarországnak kiterjedtebb képviseleti rendszerre lenne szüksége a régióban.

A Külügyminisztérium főosztályvezetőjének elmondása szerint a kormány nemzeti érdekeken alapuló Ázsia-politikájának irányelvei közül a legfontosabbak: értékorientált magyar külpolitika; a közvetlen külföldi befektetések kihasználása; a meglévő forgalom és a potenciális exportlehetőség alapján történő kereskedelem; a magyar diaszpóra érdekeinek védelme; valamint a nemzetközi és szövetségesi kötelezettségek teljesítése. A lisszaboni szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat miatt csökkent a bilaterális kapcsolatok mozgástere, ám új lehetőségek is nyíltak, amelyeket a sikeres érdekérvényesítéshez meg kell tanulnunk kihasználni – mutatott rá a főosztályvezető. A magyar EU-elnökség alatt – a soros elnökség csökkentett hatásköre ellenére – komoly eredményeket ért el hazánk (EU–ASEAN külügyminiszteri találkozó, EU–Japán szimpózium, EU–Kína stratégiai párbeszéd, az ASEM külügyminiszterek találkozója).

Mivel az USA, az EU és Japán veszített globális súlyából, miközben Kína megerősödött, Magyarország feladata a globális trendek és folyamatok minél alaposabb megismerése, annak érdekében, hogy világszerte képesek legyünk érdekeink megjelenítésére és érvényesítésére – vont konklúziót Takács. Kína mellett Magyarországnak hagyományos ázsiai gazdasági partnereivel is komolyan kell foglalkoznia, hiszen Japán és Dél-Korea jelenleg a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon, így számos munkahelyet biztosítanak – tette hozzá.

Konrád-Tevely Nikolett

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás