Kína kész “segítő kezet nyújtani”, baráti lépésekért cserébe

Szerdán vette kezdetét Talien-ben a Világgazdasági Fórum, melyen Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök úgy fogalmazott, országa „készen áll segítőkezet nyújtani” az adósságválsággal küzdő Európának és Amerikának, amennyiben azok hajlandóak „bátor lépéseket” tenni a kínai gazdaság felé. A „baráti felajánlás” azonban koránt sem önzetlen gesztus.

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök „segítő kezet” ajánlott az adósságválsággal küzdő Európának és az Egyesült Államoknak. Ven a kínai Talien-ben tartott, „nyári Davosként” is emlegetett Világgazdasági Fórumon jelentette be országa „baráti felajánlását”.  A vezető elmondása szerint biztos benne, hogy a bajba jutott gazdaságok teljesen felépülnek majd, Kína azonban nem nőhet tovább jelenlegi elszigeteltségében, ezért lehetőségeket keres majd mind a globális, mind pedig a belső növekedésre.

A segítség ára: gazdasági befolyás

„Az európai országok komoly adósságproblémával küzdenek, mi pedig már korábban többször is jeleztük, hogy készek vagyunk segítőkezet nyújtani A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint Kína piacgazdasági státusza 2016-ban válik elismertté. Amennyiben az EU nemzetei nyíltságukról évekkel korábban tennének tanúbizonyságot, azt őszinte baráti gesztusként értékelnénk” – nyilatkozta a világ második legnagyobb gazdaságának vezetője.

A piacgazdaságként való elismerés kérdésköre nem számít újdonságnak a Kína–EU kapcsolatok palettáján. Kína már 2004 óta sürgeti az Uniót ennek érdekében, de – főként gazdasági okokból – erre a mai napig nem került sor, és korábbi elemzések szerint 2016-ig nem is volt várható – amikor is a WTO rendelkezése miatt kötelező lesz. Az ázsiai ország az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, míg az Unió a Kína legfőbb tengerentúli piacának számít. A státusz elérése a jelentős szimbolikus töltet mellett a mamutgazdaság vállalatainak és termékeinek jelentős befolyás-növekedéséhez is vezetne.

De nemcsak Európának kell teljesítenie. Az amerikaiakkal szemben is jelentős feltételekre utalt Ven, amennyiben támogatásra tartanak igényt. Ezek értelmében az ország vállalatainak és termékeinek nagyobb mozgástérre van szükségük az amerikai piacokon, így az Egyesült Államoknak nyitnia kell a kínai befektetők felé, ezen felül Ven a high-tech árucikkek kínai exportkorlátozásának feloldására is számít. Elmondása szerint ezen elvárások teljesítése új munkahelyek teremtését, és a magas munkanélküliség csökkentését is elősegítené az Egyesült Államokban, mely az Obama-kormány egyik legtöbbet kritizált gyengeségének számít az újraválasztási kampány előszobájában. Az exportnövekedés ugyanakkor javítaná az ország kereskedelmi mérlegét.

Olaszországgal veheti kezdetét az európai felvásárlás

A Financial Times hét eleji értesülései szerint  Olaszország kapcsolatba lépett Kínával, hogy tárgyalásokat kezdjenekegy „jelentősebb” összegű adósság-felvásárlásáról. Bár konkrét lépések még nem történtek, a hír elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy enyhítse az európai piacokra a görög gazdaság összeomlásának veszélye által gyakorolt hatást, és felértékelje az elmúlt hónapok eseményei által mélypontra taszított euró árfolyamot. Robert Van Batenburg New York-i szakértő elmondása szerint „ez bizonyítja, hogy Kína komolyan veszi a világpiacot érintő problémákkal kapcsolatos fellépést”.

A kelet-ázsiai óriás a mintegy 1900 milliárd euróra (551 ezer milliárd Ft) tehető olasz államadósságnak jelenleg csupán kb. 4%-át tartja a kezében, és eddig más országokkal kapcsolatban sem tett komoly felvásárlásokat. Az olasz gazdasági helyzet központi helyet foglal el a jelenlegi európai válság kapcsán, hiszen a görög tartozást követően az egy évi GDP 120%-ra tehető összeg a második legnagyobb az unión belül – ráadásul az olasz a görögnél jóval nagyobb és fontosabb gazdaság, egy esetleges államcsőd beláthatatlan következményekkel járna a kontinensen.

Óvatosság a kínai oldalon

Az egyértelműnek tűnő kijelentések és események hátterében azonban a kínai oldalon sem áll töretlen lelkesedés. Bár tény, hogy a világ egyik legnagyobb (mintegy 3 billió dollárra tehető) valutatartalékával rendelkező országnak lehetősége lenne a világgazdaság kisegítésére, Ju Jong-ding (Yu Yongding), a Kínai Nemzeti Bank korábbi tanácsadója a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy „Kína korántsem akar ’utolsó lehetőség’ megoldás lenni a bajba jutott európai államok számára. Ehelyett inkább az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility) által kibocsájtott, vagy eurókötvényeket vásárolna, amennyiben erre lehetősége nyílik”. Li Tao-kuj (Li Daokui), a központi bank gazdasági tanácsának tagja úgy nyilatkozott, hogy „Kína felelőtlen adósságfelvásárlása csak az európai válság elnyúlásához vezetne”.

Ezzel egyidejűleg szerdán tartott felszólalásában Ven Csia-pao is az európai országok vállára helyezte a problémák megoldásának terhét, ugyanakkor legfontosabb feladatként az adósságválság továbbgyűrűzésének megakadályozását nevezte meg.

A mérleg két oldala

Az óvatos megközelítés hátterében az áll, hogy az euró gyengülésével megnyílik a tér a jüan szélesebb körű nemzetközi használata előtt. Természetesen az első számú tartalékvaluta még mindig a dollár maradna, de a Kínával folytatott kereskedelem jelenleg 7%-át kitevő jüan-arány jelentős megugrására lehetne számítani. A 2008-as válság kitörését követően egy éven belül mintegy 80 milliárd dollárnak (16 ezer milliárd Ft) megfelelő tőke hagyta el az országot, az azt követő másfél évben azonban 500 milliárd dollárnyi (100 ezer milliárd Ft) folyt vissza a gazdaságba. Egyes elemzők szerint az euróövezet összeomlása esetén ez az arány a többszörösére nőhet, ahogy a befektetők az erős jövőbeli kilátásokkal rendelkező területekre csoportosítják majd át tartalékaikat.

Ugyanakkor azt se szabad elfelejteni, hogy Ázsia sem élné túl jelentős veszteségek nélkül a fentebb említett forgatókönyv valósággá válását. Kína devizatartalékainak jelentős részét, a Reuters értesülései szerint kb. negyedét képezik az euró alapú eszközök, egyik legfontosabb exportpiacának sérülése pedig súlyos reálgazdasági következményekkel járna. Ez nemcsak a jelenlegi nyilvánvaló terjeszkedési terveit vetné vissza. Az euró kiesésével felborulna a Peking által jelenleg áhított dollár-euró-jüan valutaháromszög, ami nemcsak, hogy a dollárt tenné meg ismét a világ egyetlen és legfontosabb tartalékvalutájává, hanem ezzel egyidőben a jüanra hárítaná ellensúlyozásának terhét.

Ting Ji-fan (Ding Yifan), a kínai állami tanács egyik kutatóközpontjának vezetője szerint „a helyzet stratégiailag jelentősen elősegítené a jüan globalizációját, de ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a nemzetközivé válás sebessége az elfogadhatónál sokkal rohamosabb lenne. Ezért a szituáció ugyan nagy lehetőség, de ugyanakkor tetemes kihívás is Kína számára, mert az ország nem akar túl gyorsan haladni” – nyilatkozta a Reutersnek.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy Európa gazdasági helyzeténél fogva több erőpolitikai kártyával rendelkezik, mint ahogy az első látásra tűnik. Ugyanakkor mind az EU-nak, mind pedig Amerikának hozzá kell szoknia, hogy a jövőben Kína befolyása a Nyugat gazdasági döntéseire jelentősen megnőhet, és hogy az ázsiai óriás egyáltalán nem fél ezt a hatalmat a saját javára felhasználni.

Roja Csilla

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás