Színre lépett India új Gandhija

Anna Hazare: ez a név egyre több indiai számára jelenti a tisztelendő példát, aki kiállt a korrupció-ellenes küzdelemért hazájában, felébresztve az eddig még mélyen alvó oroszlánt: a politikai öntudatra ébredő indiai középosztályt. Két részes cikksorozatunkban mutatjuk be alakját és hosszú életútját, melyet a Maharastra állambeli kis településtől egészen az Újdelhiben megszervezett éhségsztrájkjáig tett meg. Kitartása és példamutatása megannyi kérdést is felvet: van-e helye egy modern Gandhinak a 21. század Indiájában? Nem rengetik-e meg az indiai demokrácia alapjait sorozatos követelései?

Kiszan Baburao Hazare (az Anna vezetéknevet később kezdte használni) 1937-ben szegény családban látta meg a napvilágot Bingarban, az mai Maharastra államban. Apja betanított munkásként dolgozott és hat kisebb tesvére is volt, így csak gyermektelen nagynénjének köszönhette, hogy alapfokú oktatásban részesült Mumbaiban. Korán dolgozni kezdett: virágot árult az utcán. Megtakarított pénzéből két saját boltot is nyitott, és két kisebb testvérét is a nagyvárosba vitte, de elégedetlen volt életével és inkább belépett az indiai hadseregbe.

Életének első, igazi fordulópontja 1965 novemberében következett be. Az India és Pakisztán között újonnan kirobbant háborúban Hazare is részt vett. A pakisztáni légierő egyik támadása során meghaltak Hazare társai, ő volt az egyetlen túlélő. Az esemény után vallásfilozófiai művek olvasásába kezdett, Szvámi Vivékánanda, Mahátma Gandhi és Vinoba Bhave műveit tanulmányozta. Miután 1970-es évek derekán ismét túlélt egy autóbalesetet, végleg elhatározta, hogy életét másoknak szenteli.

Saját földjén lett próféta

1978-ban visszavonult a hadseregtől és hazatért szülőföldjére, Ralegan Sziddhibe, mely akkoriban a legszegényebb indiai falvak közé tartozott a rossz gazdálkodás és szociális háttér okozta mélyszegénységnek köszönhetően. Hazare azonban új rendszert teremtett a településen, életre keltve az emberi értékeket és kihasználva a természeti adottságokat. A fiatalok számára szervezetet alapított és harcolni kezdett, hogy leküzdje az immáron krónikussá váló alkoholizmust. A helyiek számára kibocsátott új rendeleteknek köszönhetően az italboltok bezártak és alkoholtilalom lépett életbe. Harcát ezen a téren mind a napig folytatta. 2009-ben erőfeszítései egészen odáig vezettek, hogy Maharastra állam olyan alkoholtilalmi törvényt bocsátott ki, melynek értelmében bármely falu női lakosságának egynegyede kezdeményezheti az alkoholfogyasztás betiltását célzó népszavazást. Ha a szavazók 50 százaléka ellenzi a túlzott alkoholizmust, automatikus tilalom lép életbe.

A jobb gazdálkodás érdekében meggyőzte a helyieket, hogy természetes gátak emelésével vezessék el a folyóvizet a földek jobb öntözése végett. A megnyert helyi lakosság önkéntesen valósította meg a tervet, ami lehetővé tette a nagyobb terméshozam elérését. Hazare ugyanakkor nem csak saját településén segített. Legalább 70 térségbeli falunak adta tovább az ötletet, melyek sikeresen alkalmazták a kezdeményezést. Míg 1975-ben csupán 28 hektáron volt öntözés, addig 4-5 éven belül 1000 hektárra nőtt az öntözhető területek száma, mely jelentősen hozzájárult az életszínvonal növekedéséhez. A jobb körülmények lehetőséget biztosítottak tejtermelésre, illetve gyermekétkezési program elindítására is.

Hazare emellett síkraszállt az írástudatlanság leküzdéséért is. Alapot hozott létre, melyhez kormányzati támogatást is szerzett a Nemzeti Vidéki Oktatásprogram égisze alatt 400 ezer rúpia (megközelítőleg 9 ezer amerikai dollár) értékben. Az önkéntes munkával felépített iskolában szerzett először helyi lánygyermek érettségi bizonyítványt. Egyik legnagyobb érdemének mégis az tekinthető, hogy „sikerült” eltörölnie a társadalmi különbségeket a közösségen belül. Elérte, hogy a kaszton kívüliek, az úgynevezett dalitok is részt vehessenek a hindu ünnepeken. Emellett meggyőzte az első kaszthoz tartozókat, hogy építsenek közösségi házat a dalitoknak és emeljék ki őket az eladósodottságból.

A korrupció elleni harc zászlóvivője

1991-ben, amikor elindította a korrupció elleni népi mozgalmat, talán még nem is sejtette, hogy életének egyik legnagyobb ívű vállalkozásába kezd. Habár tevékenységi köre először szintén csak szülőfalujára terjedt ki, felfüggesztve 40 korrupcióval vádolt erdészt és fakereskedőt, néhány évvel később már a nagypolitika színpadán vádolt meg gazdasági vezetőket sikkasztás és kenőpénz elfogadásának gyanújával. Miután azonban az Avámi Kereskedelmi Bank elnökének nevét is felvetette a mikrohitelekkel kapcsolatos pénzügyi visszaélések terén, a Mumbai Bíróság koholt vádak alapján 1998 szeptemberében három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Bebörtönzésén nem csak a civil társadalom döbbent meg, de az akkor kormányzó Bharatija Dzsanata Pártot (a hindu nacionalista párt) leszámítva minden politikai párt mellette állt ki. A társadalmi és politikai nyomás végül nem csak szabadon engedéséhez vezetett, de néhány hónappal később az Avámi Kereskedelmi Bank elnöke is lemondott.

Az immáron 74 éves vezetőtől nem idegen az éhségsztrájkok gyakorlata sem. Első „jelentősebb” kezdeményezése az információhoz való hozzáférésről alkotott jogszabály kapcsán öltött testet, amikor önként vállalt éhezésével bírta rá Maharastra állam törvényhozását az e téren elengedhetetlen jogok biztosítására. A 2003-ban megszavazott, majd 2005-ben megerősített javaslat valóban jelentős jogokat érvényesített e téren. Hazare elvei szerint ugyanis csak egy átlátható közigazgatásban lehet esély a korrupció leküzdésére. Még nagyobb port kavart, amikor Hazare 2003 augusztusában szintén éhségsztrájkba kezdett, miután Maharasztrában az akkori kormányzat négy miniszterét vádolta meg pénzügyi visszaéléssel. A nyolc napig tartó éhezés azonban meghozta eredményét, és az akkori miniszter, Susil Kumar Sinde által felkért igazságügyi szakértő vizsgálta ki az ügyet. Majd két évvel később két érintett tárcavezető le is mondott.

Miután 2010-ben és 2011-ben sorra pattantak ki a korrupciós botrányok, a Nemzetközösségi Játékok kapcsán tapasztalt visszaélések, a telekommunikációs ügyletekhez köthető korrupció, illetve a politikai szavazatvásárlás során, Hazare útjára indította az úgynevezett szatjagraha mozgalmat (a Gandhi által alkotott kifejezés lényege az erőszaknélküli ellenállás), amely célja a korrupt képviselőkkel és köztisztviselőkkel szembeni fellépést lehetővé tevő Dzsan Lokpal törvényjavaslat  parlamenti elfogadtatása. Első, áprilisi éhségsztrájkjakor 150-en csatlakoztak mozgalmához. A hónapok alatt Bangalore, Mumbai, Chennai, Ahmedabad, Guvahati és Silong városokra is kiterjedt kiterjedt a kezdeményezés és eközben több tízezer főre duzzadt a támogatók tábora. Az igazi csata azonban augusztusban kezdődött: Hazare számára ez nem jelentett mást, mint egy 13 napon át tartó éhségsztrájkot Újdelhiben, melyet siker koronázott. (Erről itt írtunk bővebben). A törvényhozás ígéretet tett a jövőbeli korrupció-ellenes ombudsman illetékességi körének bővítésére, így, mind a köztisztviselőkkel, mind az igazságszolgáltatásban dolgozókkal szemben is lehet eljárást lefolytatni korrupció gyanúja kapcsán.

Elhivatottság vagy megszállottság?

Hazare éveken át tartó kitartásával nem egy indiai és nemzetközi kitüntetést kiérdemelt; díjazta többek között a Világbank és a Transparency International is tevékenységéért. Habár mostani mozgalmában is sikeresen maga mögé állította a fiatal értelmiséget, aktivistákat, ügyvédeket és az indiai miniszterelnök, Manmohan Szingh dicsérő szavait is kiérdemelte, sok kritikával is szembe kell néznie a lassan már modern Gandhiként tisztelt szellemi vezetőnek. Többen sejtenek tettei mögött egyfajta megszállottságot, mely már korai kezdeményezései során is testet öltött. Az alkoholizmus leküzdésére tett erőfeszítései egészen odáig vezettek, hogy a részegen talált munkásokat a templom pilléreihez kötöztette, akiknek nem ritkán korbácsolás volt a büntetésük. Az viszont még elgondolkodtatóbb, hogy véleménye szerint a korrupcióban bűnösnek talált személyeket halálbüntetésre is lehetne ítélni. Utóbbi nézetéért többen megkérdőjelezik, hogy valóban az erőszakmentességet hirdető, gandhista filozófia irányítja-e gondolkodását.

Emellett kormányzati tisztviselők és szakértők, köztük az új törvényt kidolgozó bizottsági tag, Santos Hedge is megkérdőjelezte a mozgalom demokratikus vonásait, mondván, semmilyen körülmények között sem lehet rákényszeríteni a törvényhozást egy új jogszabály elfogadására. Egyes dalit, szintén korrupció ellenes aktivisták immáron Hazare kezdeményezése ellen kívántak felvonulni, mert szerintük az idős vezető módszerei veszélyeztetik a demokráciát, illetve India parlamentáris és alkotmányos berendezkedését, ellentüntetésüket azonban az indiai hatóságok nem engedélyezték az éhségsztrájk alatt.

Andriasik Szilvia

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás