Egymásra mutogat Kína és Japán

Japán múlt héten hozta nyilvánosságra idei védelmi fehér könyvét, mely a kínai és a dél-koreai kapcsolatokban is feszültségeket okozhat. Peking azt a már régóta élő feltételezést sérelmezi, miszerint hadserege modernizációja veszélyt jelent a térségre nézve, Dél-Koreában pedig a Dokdo-szigetek körüli elhúzódó területi vita legújabb epizódjaként egy,  a beszámolóhoz csatolt, Tokió álláspontját illusztráló térkép keltett visszatetszést.

Peking élesen kritizálta Japán idei védelmi fehér könyvét, mely Kína katonai modernizációját a kelet-ázsiai országokat és a teljes nemzetközi közösséget fenyegető potenciális veszélyforrásként értékelte – számolt be a Reuters. A múlt héten kiadott jelentésben leginkább a kínai haditengerészeti erők növelésével kapcsolatban fejezte ki aggályait a tokiói Védelmi Minisztérium, mivel ez közvetlenül érinti Japán felségvizeit, illetve a két ország között folyó területi vitát is befolyásolhatja, mely a Kelet-kínai-tengeren található, japán fennhatóság alatt álló Szenkaku-szigetek hovatartozásával kapcsolatban alakult ki.

Japán félelmek

A jelentés szerint különös figyelmet kell fordítani a Japán felségvizein, vagy azokhoz közel végrehajtott, egyre szaporodó kínai műveletekre, melyekre az elmúlt hónapban is több ízben került sor. Július utolsó napjaiban egy kutatóhajót észleltek a Szenkaku-szigetek környékén, ahol tavaly szeptemberben egy nagy diplomáciai port kavaró esemény is történt: a japán parti őrség letartóztatta egy kínai halászhajó legénységét, miután a bárka összeütközött a járőrökkel a vitatott vizeken. Mivel a Külügyminisztérium kifejezett kérésére sem engedték szabadon a hajó kapitányát, Peking a legmagasabb szintű diplomáciai találkozók felfüggesztése mellett döntött. Múlt héten ismét ehhez hasonló eset árnyékolta be a két ország kapcsolatait, miután járőrhajók két kínai halászhajó kapitányát fogták el, akiket Japán kizárólagos gazdasági övezetén belül folytatott illegális halászattal gyanúsítottak, írja a Channel News Asia. A két személyt a konzulátussal folytatott tárgyalások végeztével, egy nap után engedték el anélkül, hogy akár ők, akár hajóik japán szárazföldre vagy kikötőbe kerültek volna. A szigetország érzékenységét jól érzékelteti, hogy a Védelmi Minisztérium jelentésében az elmúlt három évből hét esetet is ismertet, melyek során kínai hadihajók japán vizeken haladtak át.

Emellett a kínai haditengerészeti erők bővítése is fokozza Tokió aggodalmait. A beszámoló szerint Peking 70 százalékkal növelte védelmi kiadásait az elmúlt öt évben, míg ugyan ebben az időszakban Japán három százalékkal csökkentette Önvédelmi Hadereje költségeit. A közelmúltban napvilágot látott találgatások, melyek szerint Kína felújít egy Ukrajnától vásárolt anyahajót és mellette saját repülőgép-hordozót is épít, kezdenek bizonyossá válni, miután az ex-szovjet hajó rendbehozását a Védelmi Minisztérium is megerősítette, további két hordozó építéséről pedig amerikai források értesültek.

Kang Jen-Seng (Geng Yansheng), a pekingi Védelmi Minisztérium szóvivője egy július 27-i sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Kína a felújítás után alkalmazni fogja a korábban már leszerelt anyahajót. A hordozó a hivatalos beszámoló szerint kutatási és kiképzési célokra használják majd, ami a Népi Felszabadító Hadsereg modernizációjához is nagyban hozzájárul, valamint megtestesíti a kínai védelmi technológiában rejlő további lehetőségeket is.

Kínai ellenérzések

Kína veszélyforrásként való megjelölése Tokió részéről nem új keletű, már a tavaly decemberben kiadott védelmi stratégiában is hasonlóképpen minősítették a kommunista országot. A Kína növekvő tengeri erejével kapcsolatos japán aggodalom az erre vonatkozó kijelentéseken túl konkrét katonai lépésekben is megnyilvánult. Japán védelmi programjának főbb intézkedései és célkitűzései – az ország erőinek a Kelet-kínai-tenger térségébe való átcsoportosítása, a távol eső déli szigetek védelmének hangsúlyozása, valamint a haditengerészet és a légierő célirányos fejlesztése – ugyanis burkoltan a Népi Felszabadító Hadsereg egyre jelentősebb tengeri jelenlétének ellensúlyozására irányulnak.

Peking akkor is és most is határozott ellenvéleményének adott hangot. A Külügyminisztérium közleménye szerint Kína nem jelent fenyegetést más országokra nézve, a hadsereg modernizációja kizárólag védelmi célokat szolgál. „Japán 2011. évi védelmi jegyzéke felelőtlen kijelentéseket tett Kína honvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban” – idézte a BBC a nyilatkozatot. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu), a Külügyminisztérium szóvivője ismertette a hivatalos álláspontot, mely szerint Japánnak inkább a szomszédos országokkal való kölcsönös bizalom kialakítására kellene törekednie a térség békéjének és biztonságának fenntartása érdekében. Kang Jen-Seng elmondása alapján „Japán szándékosan eltúlozza a Kína által jelentett veszélyt, amiben valamilyen hátsó szándék vezérli”. Tokió természetesen nem értett egyet a vádakkal, a Védelmi Minisztérium szerint „Kína állítása a beszámoló felelőtlen megjegyzéseivel kapcsolatban nem állja meg a helyét”.

A pekingi reakciók, illetve az ország katonai modernizációjának védekező jellegét és békés mivoltát hangoztató nyilatkozatok ellenére biztonságpolitikai szakértők egybehangzó véleménye szerint Kína az elmúlt években egyre erélyesebb fellépést tanúsít a regionális vitákban és konfliktusokban. Ennek bizonyítéka, hogy Peking a tavalyi év során a Szenkaku-szigetekkel kapcsolatos diplomáciai perpatvar mellett az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával is összezörrent a tajvani fegyvereladások, illetve az észak-koreai agresszió és az azt követő hadgyakorlatok miatt, továbbá a Dél-kínai-tenger szigetvitáiban is a korábbiaknál fenyegetőbb hangnemet ütött meg többek között Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel szemben. Mindezek folyományaként, ahogy arra a fehér könyv is utal, a térség országai egyre növekvő aggodalommal és kételyekkel figyelik a kínai hadsereg fejlesztéseit.

Romló dél-koreai, javuló amerikai kapcsolatok

A védelmi fehér könyv múlt hét keddi megjelenése a japán–dél-koreai kapcsolatoknak sem kedvezett, különösképp, hogy a jelentés kiadására csupán egy nappal azt követően került sor, hogy Korea nem engedett át három japán törvényhozót a határain, Tokió Dokdo-szigetekre vonatkozó területi követeléseire hivatkozva. A Japán által Takesima-szigetekként emlegetett szigetcsoport hivatalosan dél-koreai fennhatóság alatt áll, de a szigetország is sajátjaként tekint rá, ezért a követelés egy térképpel együtt bekerült a jelentésbe. A szigetvitával kapcsolatos összezörrenéseket megelőzően a két ország katonai kapcsolata kifejezetten mélyülőben volt, áprilisban Kitazava Tosimi védelmi miniszter a pekingi fegyverkezés és az észak-koreai agresszió fényében a dél-koreai–japán hadi együttműködés mélyítésének fontosságát hangsúlyozta Kína növekvő erejének ellensúlyozására, míg ezt megelőzően a szigetország meghívására szöuli megfigyelők vettek részt egy amerikai–japán hadgyakorlaton. Annak ellenére azonban, hogy a két ország külpolitikai érdekei sok szempontból egybevágnak, a – nagyrészt belpolitikai okok által táplált – szigetvita, illetve a történelmi sebek egyelőre megnehezítik a közeledést.

Ugyanakkor nemcsak megromló diplomáciai kapcsolatok jellemzik Japánt, az amerikai szövetséget továbbra is kiemelten fontosnak tartja a kormány. Tosimi Kitazava védelmi miniszter a jelentés előszavában “kiemelten fontosnak” nevezte, hogy “a japán politikusok több mint 80 százaléka elkötelezett az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat mellett”. Habár a két ország idén hatvanéves szövetsége a közelmúltban nehéz napokat élt át a Japán Demokrata Párt által korábban hangoztatott, ám végül elmaradt külpolitikai irányváltás, illetve az okinavai kérdés miatt, amint azt a fehér könyv is kiemeli, az amerikai hadsereg által a márciusi földrengést és cunamit követő mentési, romeltakarítási és helyreállítási munkákban nyújtott segítség – melyben az Egyesült Államok 16 ezer katonája, 15 hajója és 140 repülőgépe vett részt – erősítette a felek közti együttműködést. Az Egyesült Államok a napokban a Dokdo-ügyben is megszólalt, önmérsékletre szólítva fel Szöult és Tokiót, miután kérdés két fontos regionális szövetségesét érinti, melyek jó viszonya Washingtonnak is érdekében áll.

Koczkás Sára,Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

Bizakodó képet mutat a friss kínai BMI-adat

A kis- és középvállalatokra összpontosító Caixin/Markit felmérés szerdán közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) a februári, soha nem látott mélypontnak számító 40,3 pontról márciusban 50,1 pontra - azaz a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölé - erősödött vissza.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás