Lázonganak a „hosszúnyakúak” Mianmarban

A polgárháború szélére sodródhat Mianmar, a karen kisebbség meg-megújúló támadásai miatt. A kormányzat részéről történő atrocitások, a katonák által elkövetett visszélések egyre radikálisabb harcra kényszerítik a karen közösséget, Mianmar egyik legnagyobb kisebbségét. A sűrűsödő merényletek és kölcsönös támadások, illetve a megoldatlan kareni menekültkérdés fokozza a belpolikai bizonytalanságot és kikezdi a diktatúra alapjait. Talán eljárt az idő a militarista junta elnyomó politikája felett?

A 19. századi misszionáriusoktól napjaink szeparatista törekvéséig

A sino-tibeti nyelvet beszélő kisebbség Mianmar lakosságának megközelítőleg 7 százalékát teszi ki és az ország déli, délkeleti részen, a thaiföldi-mianmari határmenti régiókban él. Egyik törzsük a nyakukon vastag rézkarikákat viselő asszonyokról elhíresült padaungok. A többségében buddhista vallású közösségre ugyanakkor az 1800-as évektől komoly hatást gyakoroltak az akkor még Burmába érkező, amerikai keresztény (elsősorban baptista) misszionáriusok. A határmenti területeken létrehozott iskolahálózat, keresztény hitelvek és nyugati támogatás hamar felébresztette a karen törzsek nemzettudatát és függetlenség iránti törekvéseiket, mely az 1881-ben életre hívott Karen Nemzeti Szövetség megalakulásában mutatta első jeleit. Innentől kezdve egészen napjainkig nagyon erős nyugati, elsősorban amerikai kapcsolatokat és anyagi támogatást tudhatott magáénak a közösség. Éppen ezért az országot irányító katonai junta igyekszik meggátolni a keresztények vallásgyakorlását, mert szemükben a nyugatiak nemcsak etnikailag, hanem vallásilag is Mianmar megosztására törekednek. 

Az 1947-ben, Jangonban létrehozott Karen Nemzeti Unió (KNU) a politika színpadán szállt síkra független államuk létrehozásáért Kavthoolei néven (jelentése: ördög nélküli föld) majd később, a ’70-es évektől az autonómiáért. Az politikai alapot az 1947-es alkotmányban a san, kacsin és csin kisebbségnek megadott hasonló jogok adták. Mivel azonban a közösség elutasította a helyzetük rendezésére vonatkozó panglongi egyezményt és bojkottálta az Alkotmányozó Gyűlésben való részvételt, a karen autonómia kérdése megoldatlan maradt. A KNU fegyveres szárnya, a Karen Nemzeti Felszabadító Hadsereg (KNLA) ugyanakkor évtizedek óta harcol a mianmari központi kormányzat katonai alakulataival. A kisebbség alkupozícióját ellenben némileg meggyengítette, hogy 1995-ben a buddhista felekezethez tartozók kiváltak KNLA főszárnyából és megalakították a Demokratikus Karen Buddhista Hadsereget (DKBA), mely ekkor tűzszünetet kötött a központi katonai juntával. Vélhetően ez vezetett a KNU Manerplav városában található központja elleni támadáshoz.

Atrocitások, jogsértések és megoldatlan menekültkérdés

Napjainkra a szervezet egyre radikálisabb lépéseket tesz akaratának érvényesítésére, mely ok mögött egyértelműen a mianmari militarista junta elnyomó kisebbségpolitikája és etnikai tisztogatásai állnak. A BBC hírtelevízió szerint csak 2004-ig 200 ezer kareninek kellett elhagynia az otthonát a katonai kormányzat kitelepítő akciói miatt és legalább 160 ezer ember él menekülttáborokban a szomszédos Thaiföld határmenti területein. A 2010 novemberében történt, két határfalu ellen végrehajtott incidens következtében is megközelítőleg 20 ezer menekült lépte át határt. A külföldi segítség ellenére (az Amerikai Menekültügyi Bizottság 1992 óta van jelen a térségben és segíti a menekültek mindennapjait), a thaiföldi biztonsági hatóságokat immáron többször vonták kérdőre amerikai emberi jogi csoportok a thaiföldi menekültek visszatoloncolása miatt. A thaiföldi alapítású Karen Emberjogi Csoport nyilatkozata szerint kétséges, hogy a menekültek egyáltalán visszatérhetnek-e otthonaikba. A KNU vezető politikusai, Padoh Manh Szha Lah Phan és lánya, Zoja Phan immáron etnikai tisztogatással vádolták meg a hivatalos kormányzatot.

Az ezredforduló után a felek többször is megkísérelték a tárgyalóasztalnál megoldani a kérdést. 2009 után a mianmari kormányzat bár csak a retorika szintjén, de tűzszüneti egyezményt ajánlott a karenieknek, melyet a KNU főtitkára, Zipporah Sein üdvözölt. Ugyanakkor a kareniek legfontosabb feltétele, hogy a tárgyalásokat egy harmadik országban, esetleg Thaiföldön szervezzék meg – elkerülendő a mianmari befolyásgyakorlást. A thaiföldi kormány is szintén örömmel fogadná az eredményt hozó tárgyalásokat a menekültkérdés megoldása miatt.

A 2010. novemberi incidens óta immáron különösen kiújultak az összecsapások a felek között. A Lah Pweh vezette DKBA a KNLA-val együtt mianmari városok és katonai konvojok ellen indított fegyveres akciókat. Májusban a főváros közelében, egy vonat ellen történt két halálos áldozatot követelő támadás; míg Nepjidában és Kacsin tartomány központjában is atrocitások történtek. A legutóbbi, június 24-én végrehajtott Nepjidában, Mandalajban és Pjin Oo Lvin városában egyidejűleg megszervezett robbantással is a kareni kisebbséget vádolta meg a Thein Shein vezette mianmari kormányzat, de nem tudni, valóban ők követték-e el a támadásokat. A sűrűsödő incidensek és az egyre több helyen kiújuló összecsapások ugyanakkor egyértelmű jelei annak, hogy az etnikai csoportok nem mondtak le önrendelkezésük kivívásáról.

Andriasik Szilvia

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump pletykája miatt ugrik az olajár

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

Read More »

Beszállhat a német állam a Lufthansába

A német kormány tárgyalásban áll a Lufthansa légitársasággal, amely flottájának több mint 90%-át tartja kényszerűen a földön a koronavírus-járvány miatt. A lehetséges megoldások között szerepel egy több milliárd eurós állami segélycsomag, illetve a részesedésvásárlás is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás