Abottabad után: bizalmatlanság a szövetségesek között

Az Egyesült Államok Oszama bin Laden ellen megszervezett, május 2-i merénylete mind Iszlámábád, mind Washington számára a bilaterális kapcsolatok átértékeléséhez vezetett. Az amerikai kormányzat “beavatkozása” Abbottabadban, a fegyverellőállító gyárak kérdése és a helyi informátorok letartóztatása mindkét oldalon lehűtötte a viszonyokat. Míg az Egyesült Államok további segítséget vár a nemzetközi terrorizmus elleni harcban Pakisztán részéről, Iszlámábád legfőbb gondja az al-Kaida beépülése a titkoszolgálatba.

Az Egyesült Államok Oszama bin Laden elleni májusi merénylete Iszlámábád és Washington számára a bilaterális kapcsolatok átértékeléséhez vezetett és a felgyorsult események komolyan megterhelik az egyébként is ellentmondásos pakisztáni-amerikai viszonyt. A legújabb kényes kérdés a Samszi Légibázis ügye. Az amerikaiak ragaszkodnak hozzá, hogy a területen állomásozhassanak és drónokkal, pilóta nélküli repülőgépekkel hatjthassanak végre támadásokat a terroristák ellen, míg Pakisztán szeretne véget vetni az akcióknak, hogy csillapítsa a nép Egyesült Államok ellen irányuló ellenérzését. Ahmed Mukhtar pakisztáni védelmi miniszter a Financial Times-nak nyilatkozva kijelentette, hogy az amerikaiak már nem indítanak drónokat Samsziból. Az amerikaiak azonban cáfolják a tárcavezetőt és megerősítették: nem hagynak fel a drónokat alkalmazó stratégiájukkal. 

A pakisztáni kormányzat jó ideje hiába küzd a határokon belüli szélsőségesekkel és az amerikaiak politikája – a hivatalosan engedély nélkül berepülő pilóta nélküli repülőgépek akciói, vagy a szintén előzetes bejelentés nélkül végrehajtott bin Laden elleni támadás – csak erősíti a terroristákat, miközben növeli a tengerentúli szövetségessel szembeni ellenszenvet. A washingtoni Kongresszus 2009-ben megszavazott öt év alatt összesen 7,5 milliárd dolláros támogatást, amelyet nem katonai fellépésre, hanem olyan civil kezdeményezésekre szántak, amelyeken keresztül tompítani lehet a “nagy testvér” utálatát. A jelentős anyagi segítség azonban egyelőre nem hasznosult, ha arra gondolunk, hogy nem sokkal bin Laden likvidálása után a Pew Research Center által készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett pakisztániak 12 százaléka szimpatizált az al-Kaida eszméivel és csak 10 százalékuk értett egyet a terroristavezér meggyilkolásával (tehát az amerikaiak tevékenységével). Hasonlóan aggasztó lehet az a napokban lezárult vers- és esszépályázat, amelyet a középosztálybeli pakisztániak körében népszerű Pandzsáb Egyetemen hirdettek meg Oszama bin Laden eszméinek dicsőítésére. A világnak két Nobel-díjast adó felsőoktatási intézmény falain belül egyre erősödik a keményvonalas iszlamisták jelenléte. 

A fentiek tükrében nem véletlen, hogy néhány héttel ezelőtt Pakisztán amerikai nagykövete, Huszain Hakkani a Pakisztáni Nemzetvédelmi Egyetemen tartott előadást, ahol megkérdezte, hogy ki az ország legnagyobb ellensége, mire a jelenlévők egyharmada az Egyesült Államokat jelölte meg.

Ellenség a falakon belül

Az Obama-kormányzat álláspontja szerint a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) nem megbízható az al-Kaidához és az afgán tálibokhoz köthető kapcsolata miatt. Habár a gyanú nem újkeletű és a WikiLeaks által szivárogtatott dokumentumok is megerősítették, a pakisztáni fél értelemszerűen tagadja az összefonódást vagy igyekszik kisebbíteni a problémát. A London School of Economics elemzése azonban alátámasztja, ugyanis eszerint az ISI ügynökei rendszeresen részt vesznek a Tálib Legfelső Találkozón és anyagi segítséget is nyújtanak a felkelőknek. A szélsőséges csoportok és a hatóságok között kiépült kapcsolatot éppen a bin Laden elleni merénylet bizonyítja, hiszen a terrorvezér mobiltelefonjában a Harakat-ul-Mudzsahedin militáns szerezet tagjainak elérhetőségét találták meg, akik pedig az ISI magas rangú vezetőivel hozhatók összefüggésbe. A terroristacsoportok polipjaira ugyanakkor csak Athar Abbasz, az ISI vezérőrnagyának letartóztatásával derült fény, akit egy másik terrorszervezettel (Hizb-ut-Tahrir) való kapcsolattartással vádoltak meg.

Az ISI központi, szabályozó szerepet játszik mind a szárazföldi egységek, légierő illetve haditengerészet koordinálásában. A Pakisztáni Haditengerészet szóvivője is megerősítette, hogy az al-Kaida miitánsainak beszivárgása már éve óta komoly gondot jelent. A Pakisztáni Békekutató Intézet és a hivatalos rendőri nyomozó egységek álláspontja szerint a legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyre több kisebb terrorszerezetnek sikerül beépülnie, amelyek viszont felveszik a kapcsolatot vagy az al-Kaidával vagy a Tehrik-e-Taliban terrorcsoporttal, amelyek számára megnyílik az út hálózatuk kiterjesztésére.

Vége az adok-kapok játéknak?

Mivel Iszlámábád eddig kikerülhetetlen szövetségese volt az Egyesült Államoknak az afganisztáni háború logisztikai támogatásában és a határellenőrzésben, az Obama-kormányzat évi kétmilliárd amerikai dollár támogatásban részesítette Pakisztánt, melyet kormányzat- illetve hadseregfejlesztésre fordíthattak. Emellett Washington immáron négy alkalommal tájékoztatta Iszlámábádot terroristák hollétéről, de a pakisztáni katonai erők mindannyiszor kudarcot vallottak a szélsőségesek likvidálásában.

Ugyanakkor a bin Laden elleni támadást segítő, öt helyi informátor letartóztatása kiváltotta Washington nemtetszését. A helyzetet még kínosabbá teszi Leon Panetta, a CIA igazgatójának az elmúlt hetekben tett iszlámábádi látogatása és találkozása Asfak Parvez Kajanival, a pakisztáni hadsereg főparancsnokával. Az utazás mögött a határmenti, törzsi területeken lévő fegyverkészítő gyárak afgán felkelőinek nyújtott pakisztáni segítség miatti kérdőrevonás állt. Az utóbbi események miatt az ingerült amerikai vezetés akár meg is vonhatja a többmilliárd dollárt kitevő támogatást, habár tisztában van vele: Pakisztán nélkül nem nyerhet Afganisztánban.

A hivatalos diplomácia szintjén a pakisztáni vezetés, Juszuf Raza Gilani kormánya kiáll a terrorizmus elleni küzdelem mellett. Ám az kérdéses marad, hogy Iszlámábád képes lesz-e ellenállni az ISI radikálizálódásának és meg tud-e tenni minden lépést az al-Kaida Pakisztánban bújkáló tagjai, köztük az új vezér, Ajman-al-Zavahiri letartóztatása árdekében, mely az amerikai elvárások sarokköve.

Andriasik Szilvia

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás