Emberi jogi megbeszélést tartott az EU és Kína

Az EU a vallás- és szólásszabadságról, míg Kína a munkanélküliségről és a romák helyzetéről fogalmazott meg kérdéseket az EU-Kína Emberi Jogi Párbeszéd 30. fordulóján. Civil jogvédő szervezetek szerint az találkozó eredménytelen és értelmetlen volt, az Uniót pedig azzal vádolták, hogy “összejátszik Kínával” a peking emberi jogi gyakorlatát ért kritikák szőnyeg alá seprésében – tették ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban európai vezetők számos alkalommal emelték fel szavukat a kelet-ázsiai országban tapasztalható helyzettel kapcsolatban. 

A múlt héten Pekingben rendezték meg az EU-Kína Emberi Jogi Párbeszéd 30. fordulóját. A tanácskozáson a kínai Külügyminisztérium és az Európai Külügyi Szolgálat delegációi a hivatalos beszámolók szerint „mély és széleskörű”, „őszinte és nyílt” eszmecserét folytattak számos emberi jogi kérdésben.

Az Európai Külügyi Szolgálat tájékoztatása szerint az uniós delegáció a kínai etnikai kisebbségek, elsősorban a tibetiek, ujgurok és mongolok helyzetének javítására, továbbá a vallásszabadság biztosításának fontosságára hívta fel Peking figyelmét. A brüsszeli küldöttség emellett kiemelten kezelte a joguralom, a gondolat- és sajtószabadság, valamint az emberi jogi aktivisták és ügyvédek helyzetének kérdését is, továbbá aggodalmának adott hangot egyes kormányellenes és demokrácia-párti személyek „eltűnése” és jogtalan fogva tartását illetően, valamint az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével, illetve a kínai börtönökben folyó kínzásokról szóló hírekkel kapcsolatban is.

Az EU arra is felszólította Kínát, hogy adjon pontos tájékoztatást a Kirti kolostorból eltűnt személyek sorsáról. Egyes sajtóértesülések szerint a buddhista kolostorból 300 embert hurcoltak el a kínai hatóságok, hogy – Peking szóhasználatával élve – „jogi oktatásban” részesítsék őket, miután márciusban egy szerzetes felgyújtotta magát a kormány Tibet-politikája ellen tüntetve.

A kínai delegáció a növekvő munkanélküliségről, roma és számi kisebbségek helyzetéről, az egyes EU-tagállamok börtöneinek túlzsúfoltságáról, a multikulturalizmussal kapcsolatos vitákról, illetve a xenofóbiáról és az etnikai alapú erőszakról kérdezte az európai felet. Az európai kritikák ellenére az állami Hszinhua (Xinhua) hírügynökség beszámolója szerint Peking „jelentős előrelépésekről” és intézkedésekről számolt be, elsősorban a jogállamiság és a társadalombiztosítási rendszer kiterjesztése, valamint az etnikai kisebbségek által lakott régiók gazdasági fejlesztése terén.

A találkozót követően nemzetközi civil szervezetek élesen támadták az EU-t, amiért az nem fogalmazott meg erélyesebb kritikákat és nem tett konkrét lépéseket a kínai emberi jogi helyzet javítása érdekében. A Human Rights Watch például arra szólította fel az Uniót, hogy tegyen azonnali lépéseket a párbeszéd valódi előrelépésekkel szolgáljon, miután a szervezet szerint a kínai kormány az emberi jogi gyakorlatáról szóló vita „alacsonyabb diplomáciai szinten való lehatárolására és elszigetelésére” használja ezen egyeztetéseket. A csoport szerint Kína közelmúltbeli, a kormányellenes és demokrácia-párti aktivisták és ügyvédek ellen irányuló hajtóvadászata ellenére az EU nem tett megfelelő lépéseket az érintett kérdésekben.

Annak ellenére, hogy a Human Rights Watch szerint az EU „összejátszik” Kínával, az emberi jogi témák a közelmúlt során komoly ütközőpontot jelentettek a két fél között. A nézeteltérések tavaly ősszel kerültek előtérbe, miután Kína hevesen reagált az őrizetben lévő aktivista, Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) Nobel-békedíjjal való kitüntetésére, míg idén tavasszal a pekingi kormány „jázmin forradalom” elleni hajtóvadászata, illetve Aj Vej-vej (Ai Weiwei) világhírű művész letartóztatása miatt érték európai – és amerikai – kritikák a kelet-ázsiai országot. A kérdéskör a gödöllői EU–Kína stratégiai párbeszéden, illetve Herman Van Rompuy Európai Tanács-elnök pekingi útja során is felmerült, de az EU mindeddig csak nyilatkozatokban állt ki az őrizetbe vett aktivisták mellett.

Ugyanakkor, amint az a Kína által az emberi jogi kérdésekben hangoztatott álláspontokból is kiderül, a két fél felfogása igencsak messze áll egymástól: Peking számára elsősorban nem a joguralom és a gondolat-, vélemény- és vallásszabadság, hanem a Kommunista Párt által eszközölt gazdasági fejlődés gyümölcseiből való részesedés jelenti az emberi jogokat – mely körbe természetesen nem tartozik bele a párt hatalmának megkérdőjelezése.

Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Megalakult az új parlament Észak-Macedóniában

Kedden Szkopjéban megalakult az új észak-macedón parlament, a képviselők megbízatását hitelesítették, az ülést azonban ezt követően megszakították, és csak akkor folytatódik a házelnök és helyettesei megválasztásával, amikor már tudni lehet, ki képes megszerezni a képviselők többségének a támogatását.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás