_

Emberi jogi szócsata az USA–Kína csúcson

A múlt héten Washingtonban került sor az Egyesült Államok–Kína stratégiai és gazdasági párbeszéd harmadik fordulójára. Az eseményen tárgyalt legkényesebb kérdések a gazdasági–kereskedelmi nézeteltérések, illetve a Kína emberi jogi gyakorlatával kapcsolatos amerikai kritikák voltak. A találkozó mindkét fél szerint előrelépéseket hozott, ugyanakkor számos elemző kétségeinek adott hangot a Kína által ígért engedmények végrehajtását illetően.

Négy hónappal Hu Csin-tao (Hu Jinato) elnök amerikai látogatását követően, a múlt héten Washingtonban került sor az Egyesült Államok–Kína stratégiai és gazdasági párbeszéd legutóbbi, harmadik fordulójára. Az tárgyalássorozaton 16 amerikai és 20 kínai kormányhivatal vezetői egyeztettek a két ország kapcsolatainak legfontosabb kérdéseiről. A találkozón tárgyalt legkényesebb kérdések a gazdasági–kereskedelmi nézeteltérések, illetve a Kína emberi jogi gyakorlatával kapcsolatos amerikai kritikák voltak.

Piaci hozzáférés

A tárgyalások egyik legfőbb pontja az amerikai cégeknek a kínai piachoz való hozzáférése volt. A találkozót megelőzően az Egyesült Államok éles kritikákat fogalmazott meg Peking protekcionista hozzáállásával kapcsolatban, a washingtoni Kereskedelmi Kamara állásfoglalásában aggodalmának adott hangot az amerikai cégekkel szembeni diszkrimináció miatt. Myron Brilliant, a kamara nemzetközi ügyekért felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy manapság nehezebb Kínában üzletelni, mint öt évvel ezelőtt, a szervezet elsősorban Peking innovációs politikáját bírálta, mely jelentős előnyökben részesíti a hazai vállalatokat. Ezzel szemben Peking azzal vádolta Washingtont, hogy az nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza az Amerikába irányuló kínai befektetések mértékét.

A mély nézeteltérések ellenére ezen témakörökben jelentős eredményeket értek el a tárgyaló felek, miután mindketten engedményeket tettek. A legfőbb előrelépés, hogy Kína ígéretet tett közbeszerzési szabályainak átalakítására, melyeket protekcionista mivoltuk miatt a közelmúltban számos amerikai és európai cég támadott, sőt az EU is aggodalmainak adott hangot a kérdést illetően. Peking a hazai innovációt támogatandó mindeddig csak kínai tulajdonú technológiákat vásárolt az állami tenderek keretein belül, így a kelet-ázsiai ország hatalmas közbeszerzési piacára belépni kívánó külföldi vállalatok csak úgy tudtak érvényesülni, ha fejlesztéseiket helyi partnereik rendelkezésére bocsájtották. Kína ígéretet tett rá, hogy a jövőben a központi és helyi kormányzatok közbeszerzési eljárásaira nem fog vonatkozni ezen innovációs politika, így a külföldi cégek is azonos feltételek mellett versenyezhetnek majd a megrendelésekért.

Peking pénzügyi szektorának megnyitását illetően is kész volt bizonyos kompromisszumokra, engedélyezte ugyanis az amerikai befektetési alapok és biztosítók kínai terjeszkedését. Egyfelől hozzájárult, hogy a külföldi bankok ún. nyíltvégű befektetési jegyeket értékesítsenek, illetve letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtsanak az országban; másfelől hajlandóságot mutatott rá, hogy beengedje a külföldi cégeket a gépjármű-biztosítási szektorba – ez különösen annak fényében jelentős lépés, hogy napjainkra Kína a világ egyik legnagyobb és legfontosabb autópiacává vált. Emellett Peking a szoftverkalózkodás visszaszorítására tett lépései fokozására is ígéretet tett, miután egyes vádak szerint számos állami tulajdonú kínai nagyvállalat is lopott programokat használ.

Az Egyesült Államok beleegyezett a Kínába irányuló high-tech termékeket illető kiviteli korlátozások és enyhítésébe, továbbá biztosította róla Pekinget, hogy befektetési piacai nyitva állnak a kelet-ázsiai ország cégei előtt.

Kereskedelmi ügyek

Tim Geithner pénzügyminiszter felszólította Kínát, hogy „költsön többet”, azaz a külpiacokra való termelés támogatása helyett nagyobb hangsúlyt fektessen a belső fogyasztás élénkítésére. „A kihívás egy új, a belső kereslet által hajtott gazdasági modell alapjainak lefektetése” – mondta. Az amerikai pénzügyminiszter arra is kitért, hogy Kínának egy „még inkább piaci alapokon működő gazdasági-, és egy kifinomultabb pénzügyi rendszert kell kialakítania”. Geithner szavaira reagálva Csen Tö-ming (Chen Deming) kínai kereskedelmi miniszter arra emlékeztetett, hogy országa kereskedelmi többlete az elmúlt három év során folyamatosan csökkent.

Peking az év elején elfogadott, a 2011–2015 közötti időszakra szóló tizenkettedik ötéves tervében nagy hangsúlyt fektetett a belső fogyasztás élénkítésére. Kína 2011 első három hónapjában 1,02 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet produkált, ugyanakkor a találkozóval egyidőben publikált áprilisi adatok nem várt többletet mutattak. A pekingi vámhivatal tájékoztatása szerint a múlt hónap folyamán a kelet-ázsiai ország 11,4 milliárd dolláros kereskedelmi többletet jegyzett, mely jelentősen meghaladta az elemzők által várt 3 milliárd körüli értéket, az export volumene éves összehasonlításban 29,9%-kal, míg az importé 21,8%-kal nőtt.

Árfolyamvita

Nem sikerült ugyanakkor dűlőre jutni a Kína árfolyampolitikájával kapcsolatos nézeteltéréseket illetően. Washingtonnak már hosszú ideje vesszőparipája, hogy Peking mesterségesen alacsonyan tartja fizetőeszköze értékét, amerikai vélemények szerint Kína így támogatja a döntően exportorientált iparát. A kínai jegybank tavaly júniusban feloldotta a jüan dollárhoz kötését és „irányított lebegtetést” vezetett be, melynek következtében az elmúlt szűk egy évben a jüan 5,14%-ot erősödött. Ugyanakkor amerikai törvényhozók szerint a felértékelődés mértéke továbbra sem kielégítő. Geithner folyamatos, a valuta gyorsabb erősödését sürgető felszólításai ellenére Kína egyelőre hajthatatlannak mutatkozik a kérdésben, amint Csu Kuang-jao (Zhu Guangyao) pénzügyminiszter-helyettes elmondta, Peking a jövőben is tartja magát „saját tempójához” a jüan elengedését illetően, míg Cuj Tien-kaj (Cui Tiankai) külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy országa ragaszkodik „nemzeti érdekeihez” az árfolyamvitában.

Brian Jackson, a Royal Bank of Canada elemzője a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az áprilisi kereskedelmi adatok alapján a kínai exportőrök továbbra is kihasználják a kivitelt támogató árfolyampolitikát, ennek fényében pedig valószínűleg tovább növekedik majd a Washington irányából Pekingre nehezedő nyomás a jüan felértékelésére vonatkozóan. Ugyanakkor a kínai gazdasági kiemelkedő áprilisi teljesítménye segíthet rábeszélni a pekingi döntéshozókat, hogy engedjék erősödni valutájukat, különösképp hogy e lépés jelentősen visszafoghatná a közelmúltban elszaladt infláció mértékét. A kínai fogyasztói árindex emelkedése éves összehasonlításban április folyamán 5,3%-os volt, ez mérsékelt lassulást jelentett a márciusi, 32 hónapos csúcsot jelentő 5,4%-os értékhez képest. A termelői árindex 6,8%-kal emelkedett, fél százalékkal csökkent a márciusi 7,3%-os adathoz képest.

Emberi jogi kérdések

A gazdasági viták terén mutatkozó közeledés ellenére az emberi jogi kérdésekben igen kevéssé volt konstruktív a párbeszéd. Joe Biden alelnök és Hillary Clinton külügyminiszter is élesen kritizálták Peking emberi jogi gyakorlatát, különösképp a kormányzat által az elmúlt hónapok során folytatott, a demokrácia-párti aktivisták elhallgattatására irányuló hajtóvadászatot illették kemény szavakkal. Clinton a The Atlantic-nak adott interjújában „hiábavalónak” nevezte Peking akcióit, szerinte a kínai kormány „megpróbálja megállítani a történelmet”, míg az ország emberi jogi gyakorlatát „szánalmasnak” minősítette. A külügyminiszter-asszony a hivatalos megbeszéléseken ennél valamivel visszafogottabban fogalmazott, mint mondta a kétoldalú találkozóknak köszönhetően Kína és Amerika “jobban megértik egymást”, ugyanakkor leszögezte, hogy Washington továbbra is aggodalmat keltőnek tartja a kínai emberi jogi viszonyokat. Biden úgy nyilatkozott, hogy a két országnak „erőteljes nézeteltérései” vannak a kérdést illetően.

Elemzők szerint az amerikai kormány a közelmúltban stratégiát váltott az emberi jogi kérdésekben. Az Obama-kabinet a kezdetekben tartózkodott Peking nyilvános elítélésétől, ugyanakkor mostanában egyre hangosabban bírálja Kína emberi jogi gyakorlatát. „Nyilvánvalóan úgy döntöttek, hogy nyilvánosan is hangot adnak mindannak, amit eddig csak zárt ajtók mögött közöltek a kínaiakkal” – mondta el Kenneth Liberthal, a washingtoni Brookings Institute munkatára a Reutersnek. „Ugyanakkor meg lennék lepve, ha amerikai kormányzati körökben úgy gondolnák, hogy ezzel nagyobb hatást tudnak gyakorolni Kínára” – tette hozzá.

Kínai tisztviselők igyekeztek elhárítani a kritikákat és vádakat. Cuj Tien-kaj szerint „objektív tény”, hogy Kína „történelmi haladást” produkált az emberi jogok területén az elmúlt évtizedekben. Mint mondta, a nyugatnak félre kell tennie az előítéleteit, az Amerikával folytatott párbeszédnek pedig „egyenlőségen és kölcsönös tiszteleten” kell alapulnia. A pekingi Külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a nyugati lapok a szövegkörnyezetükből kiemelve tálalták az emberi jogi kritikákról szóló idézeteket, szerinte a találkozó „nagyon pozitív” volt, míg a vitás pontokat illetően Kína „már számos alkalommal kifejezte álláspontját”.

„Ígéretes változások” és kétséges ígéretek

Az emberi jogi szópárbaj ellenére mindkét fél pozitívan értékelte a találkozót. Tim Geithner elmondta, hogy a kínai gazdaságpolitika „nagyon ígéretes változásokat” mutat, Cuj Tien-kaj pedig kiemelte, hogy a két ország példátlanul széleskörű gazdasági együttműködési megállapodásokat hozott tető alá. Elemzők szerint a kereskedelmi kompromisszumok azt mutatják, hogy a világ két legnagyobb gazdaságának vezetői a közös érdekeik mentén hajlanak a kölcsönösen előnyös alkukra – habár a katonai kérdéséket illetően továbbra sem harmonikus a viszony Washington és Peking között.

Ugyanakkor Amerikában sokan arra figyelmeztetnek, hogy Kína hajlamos a nagy ígéretekre, ezek beváltása terén azonban már jóval kevésbé szokott lelkes lenni. „Mint minden Kínával kötött kereskedelmi megállapodás esetében, most sem lehet megítélni a dolog jelentőségét, amíg nem hajtják végre ” – nyilatkozta Susan Schwab volt amerikai kereskedelmi megbízott. „Néhány ígéret nagyon hasonló egyes korábbiakhoz, melyek azonban nem valósultak meg” – tette hozzá Schwab. „A vállalások papíron mindig jól néznek ki, azonban a kérdés most is az, mint mindig: vajon végre fogják-e hajtani ezeket a valóságban is?” – mondta el William Reinsch, az amerikai kongresszust tanácsokkal ellátó Egyesült Államok–Kína Gazdasági és Biztonsági Bizottság tagja a Reutersnek. „Konzisztensen ígérgetnek, utána pedig nem csinálnak semmit” – vélekedett Reinsch. Ugyanakkor hozzátette, nem gondolja, hogy a kínai tárgyalók rossz hiszemben járnak el. „Nem hazudnak nekünk, de utána haza kell menniük és felelniük kell Pekingben a feletteseiknek, akik gyakran nagyon eltérő nézeteket képviselnek”.

A kereskedelmi–gazdasági megállapodások gyors végrehajtása már csak azért is kiemelten sürgős az Egyesült Államok számára, mert washingtoni várakozások szerint a jövőre esedékes kínai hatalomváltás legalább egy, de akár másfél–két évre is megbéníthatja a pekingi döntéshozatalt.

Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás