Kína nem enged a vallásnak

Kína felháborodottan elutasította azt az amerikai jelentést, amely az országot a vallásszabadságot leginkább megsértő államok közé sorolta és tagadja azokat a vádakat is, hogy a vallási csoportok üldöztetésnek lennének kitéve. A kiszivárgó hírek azonban mást sejtetnek. Az elmúlt hetekben be nem jegyzett keresztény egyházzal és a tibeti buddhistákkal is meggyűlt a hatalom baja. Az áprilisban körülzárt kirti kolostor és a hírek szerint elhurcolt szerzetesek helyzetében nem történt javulás, hiába tiltakoznak tibeti aktivisták.

Elfogultnak és az ország belügyeibe avatkozónak nevezte a múlt héten a kínai Külügyminisztérium az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó bizottságának vádjait, miszerint Peking súlyosan korlátozza a szabad hitgyakorlást. Éves jelentésében a bizottság azzal érvelt, hogy a kormány komoly korlátozásokat vezet be a be nem jegyzett vallási csoportokkal és azokkal szemben, akikről úgy tartja, hogy veszélyeztetik a nemzetbiztonságot vagy a társadalom harmóniáját.

A tibeti buddhistákkal és az ujgur muszlimokkal szembeni helyzetet különösen súlyosnak nevezte, hiszen a kormány egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy lejárassa és bebörtönözze vallási vezetőiket, irányíthassa a papság kiválasztását, betiltsa a vallásos gyűléseket és ezen csoportok vallásos irodalmának forgalmazását felügyelhesse. A jelentés arra is kitért, hogy a kormány az elmúlt évben több mint 500 protestáns és több tucat katolikus papot tartóztatott le, fokozta a be nem jegyzett templomok és gyülekezési helyek elpusztításába feketetett energiát, továbbá a betiltott Falun Gong spirituális mozgalom követőit és azok védelmezőit is kereszttűz alá vette. A távol-keleti országot a jelentés többek között olyan államokkal vette egy kalap alá, mint Egyiptom, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Pakisztán, Szaúd-Arábia, vagy Vietnam.

A Külügyminisztérium szóvivője, Csiang Jü (Jiang Yu) elmondása alapján azonban a kínai állampolgárok teljes vallásszabadságot élveznek. A nyilatkozatban Csiang sürgette a bizottságot, hogy hagyjon fel az előítéletekkel, csak a tényekre hagyatkozzon és ne avatkozzon Kína belügyeibe, különféle jelentésekkel sem. Kína öt nagy állami vallási szervezete szintén írásbeli nyilatkozatban ítélte el a dokumentumot és egyben leszögezték, hogy országukban a törvények uralkodnak és az állampolgárok szabadon választhatnak vallást. A hívőket pedig sosem korlátozták abban, hogy normális hittel kapcsolatos tevékenységeket folytassanak. Viszont azt is kiemelték, hogy a vallás nevében néhány szervezet, illetve egyén illegális tevékenységet folytatott, amivel megzavarták a társadalmi rendet, megbolygatták a nemzetiségek egységét és veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. Emiatt azonban nem gátolják a szabad hitgyakorlást, viszont az mindenképp törvényes, hogy a hatóságok megbüntessék a veszélyes szektákat és a szeparatista mozgalmakat.

A kínai alkotmány papíron védi a vallásszabadságot az országban, azon gyülekezetek, amelyek pusztán a hit területén tevékenykednek, nem konfrontálódnak a hatóságokkal és nem bolygatják meg a társadalmi rendet, viszonylag nyugodtan is működhetnek. Azonban a vallás és mindenféle gyülekezeti jog kényes kérdést jelent az ateista kommunista párt számára, amely különösen az arab “jázmin forradalmak” és az azok nyomában az országban is terjedő buzdító emailek óta különösen érzékeny a szabadtéri tömegrendezvényekre. Éppen ezért reagált keményen, amikor a hatóságokkal dacoló Suvang egyház a tiltás ellenére is meg akarta tartani húsvétkor az imádságot.

Több száz keresztény került házi őrizetbe

A Suvang már régóta harcban áll a kormánnyal: az evangélikus közösség rendszeresen kérvényezte, de mindannyiszor megtagadták tőlük, hogy törvényes vallási csoportként regisztrálják őket Kínában. Tavaly kilakoltatták őket az eddig bérelt helyiségekből és nem engedték nekik, hogy újakhoz jussanak, hiába vásároltak volna ingatlant a közösség tagjai. Ezután próbáltak szabadtéri istentiszteleteket tartani. Az amerikai alapítású, kínai vallásszabadsággal foglalkozó civil egyesület, a China Aid Association 500 fő körülire teszi azok számát, akik házi őrizetbe kerültek húsvét előtt, hogy így fékezzék meg a gyűlésüket és szerintük több mint 30 főt tartóztattak le vasárnap, amikor megpróbálták az imát megtartani. A hívők többségét 24 órás fogvatartás után elengedték és a Külügyminisztérium szóvivője azzal érvelt, hogy a Suvangnak nincs jogi alapja a működésre.

Mark Shan, a China Aid szóvivője nemrégiben arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben évről évre nőtt az ilyen esetek száma, figyelembe véve, hány templomot zaklattak, mennyi keresztényt tartóztattak le, ítéltek el, vagy kínoztak meg. A Kínai Népköztársaság ma már a világ egyik legtöbb keresztényének otthont adó állama, melyben a becslések szerint legkevesebb 45 millió, de akár több mint 100 millió hívő is élhet. A hivatalos statisztikák szerint körülbelül 15 millió protestáns és 5 millió katolikus tartozik a regisztrált egyházakhoz, de a szakértők szerint legalább további 50 millióan kötődnek valamelyik be nem jegyzett egyházhoz, mint amilyen a több mint 1000 tagot számláló Suvang is, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a kormány önkényének. Ezek az egyházak eddig viszonylagos mozgásszabadságot és nyugalmat élvezhettek és egyre gyarapodnak. Ezek a változások pedig afelé tartanak, hogy vallásos alapítványi szervezetek jöjjenek létre, ami segíthetné az országban a civil társadalom kiépülését. A húsvéti szigor azonban azt mutatja, hogy a kínai hatóságok ennek a jelenségnek próbálnak gátat vetni. A Kommunista Párt szigorúan felügyelet alatt tartja a hitgyakorlást, állami irányítású egyházakhoz csatlakozásra igyekszik kényszeríteni a hívőket, amelyek istentiszteletein megfigyelők ügyelnek arra, hogy nehogy kormányellenes utalások hangozhassanak el.

300 szerzetest hurcoltak el

Még a keresztényeknél is nehezebb helyzetben vannak azok a vallási csoportok, amik valamely kisebbséghez kötődnek. Kína a muszlim vallású ujgurokra terroristaként tekint, akikkel szemben a nemzetközi közösség segítségét is kéri. A Hszincsiangban élő ujgurok ugyanis a kormány álláspontja szerint erőszakkal próbálnak maguknak szabadságot kivívni, ellenben a kisebbséghez tartozók Pekingre mutogatnak, amiért a hatóságok elnyomják a kultúrájukat és vallásukat. Tibetben pedig rendszeresen zaklatják a buddhista szerzeteseket és lakosságot. Előző héten két szerzetest is 3 év börtönbüntetésre ítéltek, amiért azok tiltakoztak kolostoruk földjeinek kisajátítása ellen. Egyikük ráadásul jelenleg kórházban van, tibeti és emberi jogvédő csoportok állítása szerint azért, mert megkínozták a börtönben. Ennél is nagyobb vihart váltott ki előző hónapban, amikor a hatóságok körülzárták a kirti kolostort és a hírek szerint ismeretlen helyre hurcoltak 300 szerzetest.

Az imént említett esetet a tibeti aktivisták a legsúlyosabb incidensnek nevezték a 2008-as zavargások óta és jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltott. Május másodika és nyolcadika között nyolc tibeti menetelt New Yorkból Washingtonba, hogy így követeljék a kirti kolostor ostromának azonnali befejezését és a szerzetesek szabadon bocsátását. A menet a Kínai Nagykövetség előtt ért véget, ahol több száz tibeti-amerikai támogató gyűlt össze. Május elsején pedig több száz buddhista szerzetes és tibeti aktivista tiltakozott Újdelhiben a kirti kolostor ostroma ellen. A dalai láma a világot kérte: győzzék meg Kínát, hogy függessze fel tevékenységét, valamint tömegimádságot tartott, amin szintén százak jelentek meg. A kínai hatóságok azonban a hírek szerint továbbra is szorosan felügyelik a biztonságot egész Ngava városban és különösen a kirti kolostor körül, amelynek lakóit kamerákkal is figyelik.

A kínai kormány azután kezdett támadásba a kirti kolostor és Ngava tibeti lakossága ellen, hogy egy 21 éves szerzetes felgyújtotta magát március 16-án, mert így akarta felhívni a világ figyelmét Kína elnyomására és a tibetiek szenvedésére. Mindezt pedig a több száz halálos áldozatot követelő 2008-as tibeti felkelés harmadik évfordulójára ütemezte. Az égési sérüléseiben haldokló szerzetest a jogvédő csoportok információi szerint a kínai rendőrök még meg is verték, illetve rugdosták, ahelyett, hogy segítettek volna rajta. Emiatt a feldühödött kolostorlakók és a helyi tibetiek tiltakozásul összegyűltek. Ezért április 12-én a kínai biztonsági erők több ezer fős félkatonai erőkkel körülzárták az épületet, korlátozták a szerzetesek mozgását és az éhezés szélére taszították a kolostor 2500 lakóját. Április 21-én pedig az International Campaign for Tibet információi szerint 300 szerzetest ismeretlen fogolytáborba szállítottak tíz katonai teherautóval és halálra vertek két idős tibetit. A 65 éves nő és a 60 éves férfi annak a kolostor környékén táborozó csoportnak volt a tagja, amelyik megpróbálta megállítani a fegyvereseket, hogy elhurcolják a szerzeteseket. A történtekkel egy időben a külföldieknek megtiltották, hogy a régióba utazzanak.

Peking mindent tagad

A helyi rendőrség azzal védekezik, hogy bűncselekmény történt, melynek célja a zavarkeltés volt és a magát elégető szerzetest egyik társa beszélte rá tettére. Szerintük a rendőrjárőrök éppen hogy eloltották a lángokat, majd társai a kolostorba vitték a fiatal férfit, ahol 11 órán át életben tartották. Ennyi idő után már olyan súlyos komplikációk léptek fel, hogy a kórházban sem tudták megmenteni. Vang Csün (Wang Jun), Ngava megye vezetője elmondása alapján 2008 óta többször is követtek el törvénysértéseket a kirti kolostorban, ahol a rendőrség fegyvereket is lefoglalt, szerzeteseinek egy része pedig zavargásokban is részt vett, tiltott szerencsejátékokkal és prostituált hálózatokkal állt kapcsolatban. A kínai állami média korábban közleményben ismerte el, hogy egy tibeti asszony meghalt betegségben, azonban koholmánynak nevezte a vádat, miszerint a rendőrök öltek volna meg két embert. A hatóságok természetesen igyekeznek megakadályozni, hogy bármiféle információ szivárogjon ki a külvilágba. A hivatalos közlés szerint tehát csak néhány szerzetes felelős a társadalmi rend megzavarásáért, akik megszegték a tibeti buddhista szabályokat is. Április végén egyébként a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy jogi alapoktatásban részesítik a kolostor szerzeteseit, így megismertetik őket a kínai alkotmánnyal, a vallási szabályokkal és a büntető törvénykönyvvel is.

Kína 1950 óta tartja irányítása alatt Tibetet, amióta erőszakkal elfoglalta a régiót. 1959-ben több mint 80 ezer tibeti követte a dalai lámát emigrációba, akit a tibetiek vitathatatlan vezetőjüknek tartanak. Ő alapította meg Tibet emigráns kormányát, hogy ezzel segítse a szabadság helyreállítását hazájában. Kína megszállása körülbelül 1,2 millió tibeti halálát okozta és több ezer kolostor elpusztulását. Kína azzal érvel, hogy a Tibeti Autonóm Régióban elindított modernizáció hatalmas fejlődést eredményezett. 2011-ben például több mint egymilliárd jüant fektetnek a pásztorok gyermekeinek oktatásába a kínai központi kormány támogatásával.

Rengeteg kritika éri azonban Pekinget, amiért ezt a modernizációt erőszakkal kényszerítik Tibetre és vasszigorral nyomnak el minden szabadságra vonatkozó megnyilvánulást. Ráadásul úgy tűnik, Kína törekszik úgy újraalkotni Tibetet, hogy jobban a politikai irányítása alá vonhassa a területet. A többségében buddhista tibetiek pedig félnek attól, hogy a vallási szabadságuk és etnikai identitásuk veszélybe kerül a Kommunista Párt nyomása alatt. Peking ugyanis bár több száz millió dollárnak megfelelő jüant pumpál utak építésébe és más fejlesztési munkálatokba, továbbra is fenntartja a katonai jelenlétet és a lakosság szoros megfigyelését. A 2008-as események nyomában a brutális kínai ellenintézkedésekben becslések szerint 227 tibeti halt meg, 6810-et tartóztak le és 510-et el is ítéltek. Összesen hét tibetit halálra is ítéltek, akik közül kettőnek azonnali kivégzéséről döntöttek, a másik öt azóta is vár az ítélet végrehajtására.

Peking nevelné ki az új dalai lámát

Kína számára sok bosszúságot okoznak az emigrációban élő tibetiek, akik Peking elnyomása ellen kampányolnak szerte a világon és rontják az ország nemzetközi megítélését. Ők a 75 éves dalai láma helyett nemrégiben új politikai vezetőt választottak a 42 éves Lobszang Szangaj személyében, aki az elmúlt 15 évet a Harvard Egyetemen töltötte, előbb hallgatóként, majd tanárként. Szangaj már Indiában született és soha nem is járt hazájában, miután egykori szerzetes apja kolostorának lerombolása után elmenekült Tibetből és egy menekült táborban találkozott anyjával. Szangaj fiatalkorában részt vett az egyik legradikálisabb Tibet szabadságáért felszólaló emigráns mozgalomban, a Centrexben, amelyet Kína terrorszervezetként tart nyilván, majd ösztöndíjjal került Amerikába és szerzett jogi doktorátust. Mára már nézetei is mérséklődtek és elmondása szerint a dalai lámát követi, miszerint Tibet valódi autonómiát szeretne Kína határain belül.

Az új kalon tripától, akire gyakran úgy tekintenek, mint az emigrációban élő tibetiek miniszterelnökére, azt várják, hogy átvegye a korosodó dalai láma politikai szerepét és vezesse a nemzetközi kampányt a tibetiek jogaiért és szabadságáért. A tibeti mozgalomban sokan félnek ugyanis, hogy a karizmatikus spirituális vezető halála után nem lesz, aki a küzdelmük élére álljon, ugyanis utódja a reinkarnációja lesz, aki csak 20 év tanulás után veheti át posztját. Kína számára mindez kitűnő lehetőséget jelenthet a mozgalomtól való megszabadulásra. Még 2007-ben elfogadtak egy olyan törvényt, miszerint csak a kínai állam nevezheti ki Tibet vallási vezetőit és azt remélik, hogy a következő dalai láma Tibetben a Kommunista Párt szigorú iránymutatása alatt nőhet majd fel. A dalai láma ezt a lehetőséget szeretné nyílván elkerülni, ezért nyilatkozata szerint lehetséges, hogy Tibeten kívül választja majd ki reinkarnációját, továbbá igyekszik megerősíteni a kalon tripa pozícióját is, hogy ő állhasson majd a mozgalom élére. A tibetiek küzdelmében tehát rendkívül fontos, hogy a kevés tapasztalattal rendelkező Szangaj mennyire lesz képes beváltani a hozzáfűzött reményeket.

Fülöp Tímea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás