Miki Egérrel hódítanák meg Kínát

Elkezdődtek a szárazföldi Kína első Disneylandjének építési munkálatai, ami mérföldkő az amerikai vállalat számára a kínai piac bevételéhez vezető úton. A veszteséges hongkongi élménypark ellenére is sikeres jövőben bíznak, míg a város a turizmus növekedését reméli. Az új Disneyland azonban csak egy a rengeteg nyugati kulturális cikk közül, ami az utóbbi években egyre erősebb hatást gyakorol elsősorban a nagyobb városokban lakó fiatalabb kínai generációra.

Sanghajban épül az új Disneyland

Múlt héten elkezdődtek a sanghaji Disneyland építési munkálatai, tradicionális kínai viseletbe öltözött Walt Disney-sztárok jelenlétében. Az építkezés első szakasza 3,9 négyzetkilométer területet fog lefedni 3,75 milliárd dollár értékben. Az új Disneyland az első lesz a szárazföldi Kínában, a hongkongi, valamint a tokiói után pedig a harmadik egész Ázsiában. Robert Iger, a Walt Disney vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az új létesítmény egyszerre fogja viselni a hagyományos Disney jelleget és a kínai vonásokat. Sanghaj polgármestere, Han Cseng (Han Zheng) abban bizakodott, hogy az új létesítmény növeli majd a város turisztikai vonzerejét. Az állami tulajdonú Sanghaj Sendi Csoport kezében lesz a részesedés 57 százaléka, míg a fennmaradó rész lesz a Disney-é. A munkálatok megkezdését hosszú évek tárgyalásai előzték meg, ezért kiemelkedő eredménynek számít. Egyébként hónapokkal az építkezés indulása előtt hozzáláttak a környék úthálózatának javításához, ami miatt körülbelül 2000 házat és 297 céget kellett áttelepíteni. Két metróvonal is elérhetővé fogja tenni a parkot, a 11-es vonal az építési munkálatok első fázisában fog a parkig kiépülni, míg a kettes vonal kibővítését későbbre tervezik.

Az összköltségeket 4,4 milliárd dollárra becsülik és a Disneyland várhatóan 2015 végén vagy 2016 elején nyílik, körülbelül akkora lesz, mint a párizsi párja, vagyis nagyobb a két eddigi ázsiainál. A parkban a Disneyland mellett két hotel, egy tó, óriási bevásárlóközpont, étterem és szórakoztatócentrum is helyet kap. 2,75 milliárd dolláros éves bevételt várnak a komplexumtól, továbbá, hogy lökést adjon Sanghaj több mint 100 szektorának, köztük a turizmusnak, kereskedelemnek, kultúrának, a hajózási és logisztikai szektoroknak. 330 millió ember lakik ugyanis a területtől három órás autótávolságon belül. Az új élményparktól azt remélik, hogy segíthet népszerűsíteni a Disney-t, amelynek egyelőre nincs jelentős háttere Kínában, karakterei és történetei ugyanis kevésbé ismertek. A jelenlegi projekt egyébként egyike lesz az elmúlt évek legnagyobb külföldi beruházásainak.

Felmerül azonban a kérdés, hogyan lesz képes gazdaságosan működni két Disneyland Kínában, amikor a hongkongi is évek óta veszteséges. Iger azonban úgy felelt a felvetődő kételyekre, hogy biztos a hongkongi létesítményük felvirágzásában, amit jelenleg éppen bővítenek, továbbá mivel Kína lakossága jóval meghaladja az Egyesült Államokét, szerinte képes lesz fenntartani két Disneylandet. A hongkongi Disneyland bár egyre népszerűbb és az előző évben csökkent a vesztesége, az még mindig körülbelül 92,3 millió dollárra tehető. Viszont mindenképp bátorító, hogy előző évben rekordszámúan, 5,2 millióan voltak a parkra kíváncsiak, ami 13 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Betört az amerikai kultúra Kínába is

Nem a Disneyland azonban az egyetlen nyugatról, ami meghódítani igyekszik a távol-keleti országot. Az egyre erősödő politikai és gazdasági globalizáció mellett Kína is kénytelen volt nyitni a korábbi elszigeteltségéből és egyre fontosabb szereplőjévé vált a világ vérkeringésének. Legnagyobb városai ma már egyre jobban hasonlítanak nyugati társaikhoz, felhőkarcolókkal, hatalmas amerikai hotelláncokkal, termékekkel és a kultúrcikkekkel. A nagyvárosokon kívül azonban az emberek továbbra is eléggé el vannak szigetelve a modern fejlődés vívmányaitól és az információtól. A kormány pedig részben befogadta a globalizációt, érezve, hogy lehetetlen tovább elzárni az országot a külső hatásoktól, bár a technológiai vívmányok egy részét, így az internetet komoly megfigyelés alatt tartja, a cenzúra egyáltalán nem számít rendkívüli dolognak. Az amerikai értékek azonban jelentős hatást fejtettek a kínai ifjúságra, a kulturális termékeken és az interneten keresztül jelezve, hogy az Egyesült Államok gazdasági dominanciája révén képes volt majdnem az egész világon elterjeszteni az amerikai életmódot. Napjainkban még mindig az USA a világ legnagyobb kultúraexportőre olyan cégeken keresztül, mint a Coca-Cola, McDonald’s, KFC, Disney, CNN vagy a zene és hollywoodi filmek, amelyek hamar megnyerték maguknak a fiatalokat szerte a világon.

Napjainkban a telekommunikáció fejlődésével egyre jobban megszűnnek a kulturális befolyás, az értékek terjedésének határai. Mindebben az élen jár az Egyesült Államok, amely kihasználva ezeket az előnyöket képes magas szinten reklámozni saját életmódját, értékeit, ideológiáját, hatni az emberek kulturális életére, megítélésére szerte a világon. Az amerikai típusú fogyasztói társadalom, különösen a média – így a filmek, TV műsorok, a könyvek, a zene, az internetes szolgáltatások – mára hatalmas hatást fejtettek ki a kínai kulturális piacra is. Az interneten élő társadalomra tett hatalmas befolyás felélesztheti többek közt a kínai fiatalokban is a vágyódást a hasonló életformáért, gyengítheti a nemzeti érzéseiket és kiválthatják az amerikai kultúra csodálatát. Nem is beszélve az angol nyelv hatásáról, amely többek közt az internet domináns nyelve. A CNNIC (China Internet Network Information Center) jelentése szerint 2010 végén már 420 millió internethasználó volt Kínában és ez a szám gyorsan növekszik, így egyre többen kerülnek rajta keresztül kapcsolatba a külföldi kultúrákkal. A kínai fiatalok lelkesedése az angol nyelv megtanulása felé egyre növekszik, míg a saját nyelvük fejlesztése háttérbe kerül. A kalligráfia, a szépírás tisztelete egyre kevésbé meghatározó, a klasszikus irodalom felé is egyre jobban elvész az érdeklődés.

Amerikanizálódó kínai fiatalok?

Hatalmas népszerűségnek örvendenek a nyugati kozmetikumok Kínában, sokan vágynak az amerikai, a modern életmódra. Miután a kínai kommunizmus árnyékában éltek fél évszázadig, igyekeznek felzárkózni a nyugati világhoz és belefáradtak a politikai mozgalmakba. Sok kínai számára Amerika jelenti az ideált és ugyanolyan otthont kívánnak teremteni, mint amik a tengerentúlon az ő szemükben létezik. És rengeteget látják is ezt a világot a reklámokban, kirakatokban, hirdetőtáblákon. A vezetőség természetesen bosszankodik és igyekszik minél jobban az útját állni a káros hatásoknak, azonban a gazdasági nyitással a kulturális hatások elől sem zárhatják el többet az országot, és hiába igyekszik a kormány ördögként leírni az Egyesült Államokat, az átlagos kínai többségét mégis elbűvölték az onnan érkező benyomások. A küzdelem ékes példája, hogy alig néhány hete bejelentették: betiltják Pekingben a luxuscikkek köztéri reklámjait, indoklásként a szegényebbekre való tekintettel. Igaz, hogy a Forbes adatai szerint 115 milliárdos él Kínában, de hivatalos adatok szerint a szegénységi küszöbnek számító napi egy dollárnál kevesebből 150 millióan tengődnek.

Természetesen főképp az idősebbek körében továbbra is rengeteg Amerika-ellenes maradt, ahogy a Kommunista Párt soraiban is, vagy a műveltebb rétegeken belül is, akiknek megítélése vegyes, mert bár lehet ellenségesek az amerikai szórakoztatóiparral szemben, ám tisztelettel tekintenek az oktatás szabadságára, vagy épp a jogi hagyományokra. A most felnövő generáció azonban már sokkal nyitottabb légkörben nevelkedhetett, akiket már nem nyomott el teljesen a felső vezetés. Az ő körükben egyre nő az igény a divatcikkekre és egyre inkább meg is engedhetik maguknak őket, ahogy a jövedelmük is egyre emelkedik. Kína nagyobb városaiban már több mint 1000 McDonald’s-ban ehetnek, megvásárolhatják a nyugaton elterjedt élelmiszercikkeket a Wal-Marthoz hasonló hipermarketláncokban. A mozikban pedig nézhetik az amerikai filmipar legújabb termékeit, bár Peking továbbra is korlátozza a terjeszthető importált filmeket, de ez a cenzúra egyre lazább. A műholdas televíziók révén a kínai műsorok és sorozatok immár az amerikaiakkal kénytelenek versenyezni, bár itt is érvényesek bizonyos korlátozások. Sok kínai gyerek már amerikai filmeken nő fel, amerikai frizurát visel és farmert hord. A változás pedig hatalmas ütemű, hisz az első KFC csak 1987-ben nyílt meg az országban és csak öt évvel később követte az első McDonald’s. Ráadásul nem csak a tömegmédián keresztül hatol be az amerikai hatás az országba, hanem gyakran amerikai könyveket használnak a kínai iskolákban és az Egyesült Államokban tanult tanárok tartják az órákat is.

Hongkongra pedig különösen jellemző a nyugati jellegű fogyasztói társadalom és a kultúrák keveredése, ami megnyilvánul az ételek sokféleségétől kezdve a divatcikkekig. A múltjából is adódik, hogy a városra különösen hatott a Nyugat, emellett ráadásul az utóbbi években egyre népszerűbb lesz a japán popkultúra és az animációs filmek is. Kína többi nagyvárosában is egyre nagyobb számot tesznek ki azonban azok a fiatalok, akik a legújabb divatnak megfelelő öltözékben, amerikai típusú diszkókban töltik az éjszakát, vagy rock zenét hallgatva, az előző esti NBA meccsekről beszélgetnek és szívesebben néznek hollywoodi filmeket, mint kínaiakat. Hollywood részesedése a kínai filmpiacon egyébként sokszorosai a hazai filmekének. Tavaly például az Avatár volt Kínában (is) a legnagyobb kasszasiker 206 millió dolláros bevétellel, míg a második a szintén amerikai Eredet volt 74,63 millió dollárral. A kínai fiatalok immár élőben nézhetik a NBA meccseket és egyre nagyobb rajongótábora van körükben a kosárlabdának és főként az amerikai bajnokságnak. A könyvek területén pedig a Harry Potter rajongótábora jóval meghaladja a kínai ifjúsági irodalmat olvasókét. Ugyanígy a nyugati ünnepek, a karácsony, a Valentin-nap, az anyák napja népszerűsége immár nagyobb, mint a legtöbb tradicionális kínai ünnep népszerűsége a fiatalok körében. A házassági és szexuális szokásokra is jelentősen hatott a nyugati kultúra. Egy 2000-es pekingi felmérésben például mindössze a válaszadók 30 százaléka tartotta helytelennek, hogy a párok a házassági szándék figyelembe vétele nélkül éljenek szexuális életet, a 20 év alatti válaszadóknál pedig ez az arány minössze 16 százalék volt.

Az Egyesült Államok tudatosan is törekszik a kínai fiataloknak minél jobban megmutatni saját kultúrájának szépségét. Ösztöndíjprogramokkal igyekszik őket az országba vonzani, megismertetni őket az amerikai életmóddal és a tehetségeket megnyerni a multinacionális vállalatok számára, amelyekben az amerikai munkamorál, szokások és értékek jelentős számú kínai fiatal életébe olvadnak be. A Kínában zajló változások, a látott hatalmas kulturális különbségek pedig identitászavarokat okoztak sok kínai tinédzsernél. Az értékek és ideológiák összekavarodtak és nem ismerik eléggé saját hagyományaikat sem. A gazdasági és az ezzel együtt járó szociális változások miatt sokan célok, ideológiák és hit nélkül maradtak és egyelőre még nem sikerült kitölteniük ezt az űrt. Sok fiatal, ha nem is nyíltan, de kétségbe vonja a marxizmus hirdette kollektivizmust.

Azonban a kép mégsem ennyire egyértelmű. Egyrészt a csere kétoldalú, hisz a távol-keleti ország is tudatosan mind jobban terjeszteni kultúráját, ami sikeresnek is tekinthető, elég csak a kínai táplálkozás, egészségmegőrzés, sportok, vagy éppen a keleti motívumok terjedésére gondolni akár a divatvilágban is. Emellett pedig Kína gazdasági szerepének növekedésével a mandarin nyelv térhódítása is megkezdődött. Ráadásul a kínai fiatalok többsége az őket ért hatások ellenére továbbra is fontosnak tartja a tradicionális kultúrát és a család iránti felelősséget. Sokukat egyszerűen csak érdeklik a nyugati termékek, de nem kívánnak az amerikai értékekkel azonosulni. Az, hogy mekkora hatással van az új generációra a nyugati szellemiség, nagyrészt a kortól és lakhelytől függ. A nagyvárosokban, ahol jobban hozzáférnek a nyugati divatcikkekhez és mentalitáshoz, sokkal jobban elfogadják az amerikai kultúrát, mint a kisebb városokban. Sokszor a fiatalok később el is fordulnak a nyugati divattól a tradíció felé. Az évszázados hagyományoktól ugyanis nem könnyű elszakadni. A kínai ifjúság nem teszi magáévá kritika nélkül az amerikai eszméket, helyette nyugatról és keletről egyaránt vesznek át elemeket és ötvözik őket. Az persze így is kérdéses marad, hogy az új kulturális hatások mellett felnövő kínai fiatalok és a gazdasági átalakulás mellett vajon mennyire lesz fenntartható a jelenlegi merev, bürokratikus politikai struktúra.

Fülöp Tímea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás