Nincs hír a híres kínai művészről

Április elején letartóztatták Aj Vej-vej világhírű kínai művészt és politikai aktivistát, akiről azóta sincs hír. A kínai hatóságok gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják a művészt. Az ügy kapcsán számos ország a férfi szabadon engedésére, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel Pekinget. A kínai kormány a vádakra reagálva az Egyesül Államok emberi jogi gyakorlatát bírálta.

Művészet és aktivizmus

A művész 1957-ben született Pekingben. Apja, Aj Csing (Ai Qing), az ország egyik leghíresebb költője, a Kínai Kommunista Párt tagja volt, és annak ellenére, hogy a Kulturális Forradalom alatt munkatáborban szolgált, manapság nagy tiszteletnek örvend. Aj Vej-vej a Pekingi Filmakadémián végezte tanulmányait, ahol részt vett a Csillagok nevű avantgárd művészcsoport megalapításában. Több mint egy évtizedet töltött az Egyesült Államokban, nagyrészt New Yorkban, ahol egy művészeti iskolát látogatott és ún. ready-made műalkotásokat készített. 1993-ban tért vissza szülőföldjére, ahol azóta is él.

Svájci mérnökökkel közreműködve segített a Pekingi Nemzeti Stadion szerkezetének megtervezésében, bár ellenezte az olimpiai játékokat, mondván, hogy az csak egy kormány irányította, üres esemény. Nem ez volt az első eset, hogy bírálta a rendszer működését, erősen kritikus nézetei művészetében is tükröződnek. A 2008 májusában történt, Szecsuán tartományt érintő földrengések után felszólalt az áldozatok családjai mellett, hangoztatva, hogy a diákokat maguk alá temető iskolák korrupcióhoz köthető szerkezeti hibák miatt omlottak össze – a vádak szerint a hatóságok és a kivitelezők kispórolták az épületekből az anyagot, a pénzt pedig zsebre tették. A halottak tiszteletére, és a katasztrófáért felelősséget nem vállaló kormány ellen készült az „Emlékezés” című alkotása, ami a müncheni Haus der Kunst-ban került kiállításra. A mű egy idézet, amit 9000 gyerekhátizsákból rakott ki, és egy, a földrengésben elhunyt kislány édesanyja mondott: „Hét évig élt boldogan ezen a világon”. A mű Aj „Annyira sajnáljuk” elnevezésű kiállításának keretében volt megtekinthető. A cím a kormányok és vállalatok sok-sok bocsánatkérésére utal, amikkel megpróbálják jóvátenni a tévedéseiket, hibáikat, de a művész szerint ezek csak üres szavak, hiszen tetteikért nem vállalják a felelősséget, és nem próbálnak meg javítani a helyzeten.

A kormány fellépése

Aj Vej-vej-t már korábban is érték támadások nézeti miatt. 2009-ben megszüntették népszerű blogját, ahol fényképeket, filmeket és politikai állásfoglalásokat jelentetett meg. A hatóságok akkor vesztették el türelmüket, mikor az aktivista nyomozást kezdett a 2008-as földrengések ügyében, és dokumentumokat, valamint áldozatok neveit hozta nyilvánosságra. 2010-ben, napokkal azelőtt, hogy a bebörtönzött Liu Hsziao-po-nak (Liu Xiaobo) átadták volna a Nobel-békedíjat, sok aktivistának, köztük Aj-nak is megtiltották a külföldre utazást. A kormány cenzúrázta a díjjal kapcsolatos híreket, illetve az ügyről beszámoló külföldi hírcsatornákat, köztük a BBC-t és CNN-t is blokkolta. Idén januárban a művész stúdióját lerombolták a hatóságok azzal az indokkal, hogy nem rendelkezett építési engedéllyel. Aj-t ezalatt őrizetben tartották, nehogy megpróbálja megakadályozni a végrehajtást. Április elején történt letartóztatása azonban a korábbiaknál sokkal komolyabbnak tűnik, nyilatkozta az aktivista felesége.

A szabadgondolkodású művész a kínai fővárosban éppen egy Hongkong felé tartó repülőgépre akart felszállni, amikor a hatóságok elvezették. Azóta nincs róla hír, a családja sem tud vele kapcsolatba lépni. A rendőrség csak annyit nyilatkozott, hogy Aj Vej-vej-t gazdasági bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe, bár egyelőre senki sem tudja, hogy ez mit takar. Felesége azt nyilatkozta, hogy a letartóztatás napján a hatóságok a lakásukat is átkutatták, és több mint száz tárgyat elvittek, köztük számítógépeket, CD-ket, anélkül, hogy bármiféle hivatalos, a műveletre feljogosító dokumentumot felmutattak volna. A művész utolsó Twitter bejegyzéseinek egyikében kiállt a közel-keleti Jázmin-forradalmakat támogató tüntetések mellett. A tüntetésekről szóló híreket a kormány szintén cezúrázta, valamint blokkolt a hozzáférést Aj Twitter profiljához.

Nemzetközi visszhang

A nemzetközi közösség felháborodott a történteken, több ország – többek között az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság – és szervezet is Aj Vej-vej szabadon bocsájtását követeli. Ezek az országok újfent hangoztatták, hogy Kína elnyomja az alapvető szabadságjogokat.

Válaszként a kínai Állami Tanács –, azaz a kormány – Információs Hivatala jelentést adott ki az Egyesül Államok 2010-es Emberi Jogi Okmányáról. Peking állítása szerint Washington jelentései „tele vannak ferdítésekkel és vádakkal”, miközben Amerika „szemet huny saját rettenetes emberi jogi helyzete felett”. A dokumentumban a kínai vezetés továbbá azt is az „álszent és kettős mércét alkalmazó” Egyesült Államok szemére veti, hogy az emberi jogok ügyét „politikai eszközként használja más országok lejáratására és saját stratégiai érdekeinek támogatására”. A kormány felszólította a Kínát bíráló országokat, hogy ne avatkozzanak bele az ország belügyeibe. Az emberi jogok témaköre Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök januári washingtoni látogatásakor is előkerült, akkor Hu újságírói kérdésekre úgy fogalmazott, hogy országának „vannak teendői” e területen. Az államfő ugyanakkor már akkor is leszögezte, hogy a kérdés belügynek tekinti.

Az állami kézben lévő Global Times lap tájékoztatása szerint Aj Vej-vej-t nem demokrácia-párti nézeteiért, hanem törvényszegésért tartoztatták le, és ugyanúgy bírálják el ügyét, mint bármelyik más gyanúsítottét, míg a Külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy  minden teljesen törvényes keretek közt történt. A – vélhetően a kormány álláspontját kommunikáló – Global Times kifejti, hogy a politikai aktivizmus nem ment fel senkit sem a törvények betartása alól, bár elismeri, hogy a hatóságok óvatosabban és diszkrétebben is eljárhattak volna. A lap szerint az Aj ellen felhozott egyik vád, hogy a kínai állampolgárok számára szükséges kérvények kitöltése nélkül repült Hongkongból Tajvanba.

Tate múzeum

A művész-aktivista Napraforgómagok című kiállítása jelenleg is megtekinthető a londoni Tate múzeumban. A kiállítás százmillió, kézzel festett porcelán napraforgómagból áll, amik szőnyegként vannak a padlóra borítva. Októberig járkálni is lehetett rajtuk, de ezt a múzeum a porcelán por egészségtelen hatása miatt betiltotta. Az alkotás a tömeggyártást és az egyén társadalomban betöltött szerepét mutatja be. Egyelőre csak remélni lehet, hogy Aj Vej-vej nem lesz egy napraforgómag a politikai foglyok terebélyes szőnyegében.

Nyitrai Emese Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás