Katonai információkkal üzletelt egy tajvani tiszt

Az elmúlt öt évtized legjelentősebb kémkedési ügyére derült fény Tajvanon. A tajpeji Védelmi Minisztérium szerint egy magas beosztású tajvani tiszt 2004 óta adott át titkos katonai információkat Kínának, sajtóértesülések szerint amerikai fegyverrendszerek adatai is a pekingi hírszerzés kezébe kerülhettek. Az ügy komolyan visszavetheti Tajpej és Peking 2008 óta folyamatosan javuló kapcsolatait, valamint arra enged következtetni, hogy a diplomáciai közeledés ellenére a két Kína közötti „füstmentes háború” továbbra sem ért véget.

A tajvani hatóságok Kínának való kémkedés gyanújával vettek őrizetbe egy magas rangú katonatisztet. A tajpeji Védelmi Minisztérium keddi bejelentése szerint Lo Hszien-csö (Lo Hsien-che) vezérőrnagyot még január 25-én, egy tavaly októberben indult vizsgálat eredményeként tartóztatták le. A vád szerint a Lo-t a kínai hírszerzés 2004-ben Thaiföldön szervezte be, ahol a tiszt 2002 és 2005 között katonai attaséként szolgált.

Lo a legmagasabb rangú tajvani katonatiszt, akit az elmúlt ötven évben kémkedéssel gyanúsítottak meg hazájában, a vezérőrnagy elfogásának idején a hadsereg kommunikációs és információs irodájának vezetői tisztségét töltötte be. Az ügy ráadásul igen rossz fényt vet a tajvani katonaság belső ellenőrzésére is, mivel Lo thaiföldi kiküldetéséről való hazatérését követően számos átvilágításon esett át, jelenlegi rangjára 2008-ban –, négy évvel beszervezését követően – léptették elő.

Kínai lapértesülések szerint a kémkedési botrány hátterében „szex és pénz” áll. A China Times arról számolt be, hogy Lo-t egy ausztrál útlevéllel rendelkező, harmincas éveiben járó, „attraktív” nő szervezte be, akinek a tiszt természetbeni és pénzügyi ellenszolgáltatásokért 2004 és 2005 között Thaiföldön, majd hazatérését követően amerikai útjai során titkos katonai információkat adott ki. A lap szerint Lo szolgálataiért összesen körülbelül egymillió dollárt kapott Pekingtől.

Amerikai szál

Ugyanakkor hivatalos források szerint valószínűtlen, hogy a vezérőrnagy hozzáférhetett a fenti információkhoz. Csüng-feng Csan (Jung-feng Chan), a tajvani Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagja a Wall Street Journalnak elmondta: az Egyesült Államok rendkívül szigorú kémelhárítási szabályait figyelembe véve „nagyon meg lenne lepve”, ha Lo-nak sikerült volna kritikus fontosságú információkhoz jutnia. Hasonlóan nyilatkozott a tajvani állami hírügynökségnek egy névtelen amerikai katonai tisztviselő is, aki szerint Lo-nak nem volt hozzáférése az amerikai fegyvereket érintő dokumentumokhoz. Az Asia Times Online által megkérdezett szakértők úgy vélték, hogy a vezérőrnagy már csak azért sem okozhatott jelentős károkat az Egyesült Államoknak, mert Washington mindig is kényesen ügyelt a Tajvannak eladott katonai rendszerek biztonságára. Tajpej a korábbi üzletek során csak „lebutított”, nem teljes képességű fegyvereket kapott, a Po Seng rendszer bevezetésének pedig – pénzügyi okokból – mindeddig csak a legelső szakaszára került sor. Ráadásul az – egyébként egy évtizedes technológiai fejlesztésekre épülő – rendszeren továbbított kommunikáció az amerikai hadsereg kelet-ázsiai parancsnokságának szerverein halad keresztül, mely gépek biztonságát a Pentagon saját adatvédelmi mechanizmusai garantálják – a tajvani fél pedig nem rendelkezhetett az ezen mechanizmusok feltöréséhez szükséges információkkal.

Füstmentes háború

Az tehát egyelőre nem világos, hogy a kémkedéssel vádolt vezérőrnagy pontosan milyen információkat adhatott ki Pekingnek, illetve hogy a kínai kézbe került adatok mennyiben veszélyeztetik Tajvan biztonságát, az ugyanakkor biztos, hogy az ügy rossz hatással lesz a két félnek a közelmúlt során folyamatosan javuló kapcsolataira. Vang Ming-vo (Wang Ming-wo), a Védelmi Minisztérium politikai hadviselési irodájának tisztje egy szerdai sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a két fél közti feszültségek enyhülése ellenére „a kínai kommunisták továbbra sem hagytak fel tajvani beszivárgási kísérleteikkel”. Vang hozzátette: Peking egyre jelentősebb hírszerzési harcot, „füstmentes háborút” vív Tajpejjel szemben.

A két Kína között 2008-ban, a Peking-barát Kuomintang párt és Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) elnök tajvani hatalomra kerülése után indult meg az enyhülés, mely a közelmúltban turisztikai és közlekedési intézkedések, valamint egy történelmi kereskedelmi megállapodás formájában nyilvánult meg. Ugyanakkor az óvatos közeledés ellenére Tajvan és Kína kapcsolata továbbra sem felhőtlen, miután a pekingi vezetés még mindig a Kínai Népköztársaság területének tekinti a szigetet, így hivatalos diplomáciai kapcsolatok sem létesültek a két kormány között. Hasonló kémbotrány legutóbb néhány éve tört ki a két Kína között, miután Peking 2005-ben őrizetbe vett, majd 2008 novemberében kivégzett egy Tajvannak való kémkedéssel vádolt tudóst.

A kínai megosztottság ugyanakkor nem csak a Tajvani-szoros két partján, hanem a Csendes-óceán túloldalán is komoly diplomáciai fejtörést okoz, Peking ugyanis a közelmúltban egyre nyíltabban és agresszívabban támadja Washington és Tajpej katonai kapcsolatait. Habár az Egyesült Államok 1979 óta a Kínai Népköztársaságot ismeri el a „hivatalos Kínáként”, az azévi Tajvan-törvény (Taiwan Relations Act) értelmében Washington továbbra is védelmi fegyverekkel látja el Tajpejt. A fegyvereladások ugyanakkor az elmúlt években erős ellenállásba ütköztek Peking részéről, Kína tavaly januárban egy katonai üzlet miatt megszakította a hadügyi párbeszédet az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok rendezésére pedig csak néhány hete, Robert Gates védelmi miniszter látogatása során került sor.

Elemzői vélemények szerint a Pekinggel való feszültségek mellett a jelenlegi eset is negatívan érintheti Tajpej és Washington védelmi együttműködését, mivel az Egyesült Államok a tajvani kémelhárítás leszereplése következtében a jövőben valószínűleg még az eddigieknél is körültekintőbb lesz a haditechnológiák eladásakor. Habár hivatalos források szerint az ügy nem veszélyezteti a két ország védelmi üzleteit, az mindenesetre a tajvani–amerikai szövetség akadozását jelzi, hogy Washington egyelőre nem járult hozzá egyes Tajpej által megrendelt fegyverrendszerek, többek között F-16-os vadászgépek eladásához.

Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Folytatódhat Törökország szíriai offenzívája

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokban foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul a határ menti sávból Észak-Szíriában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás