Mélyültek a gazdasági törésvonalak Romániában

Romániában hét év alatt a felére, 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi arány, jelenleg az állástalanok száma 600 ezerre tehető. Rossz hír azonban, hogy mélyültek a gazdasági törésvonalak az országban, egyre nagyobbak az aránytalanságok a régiók fejlettségi szintjei között.

A romániai cégekről, vállalatokról üzleti információkat nyújtó KeysFin felmérése szerint Románia 18,5 millió lakosa közül 4,1 millió személy – egészen pontosan: 4 149 029 ember – dolgozik hivatalosan, fizet társadalombiztosítást, adókat és illetékeket. A munkában levők száma 2012 óta folyamatosan növekedett, jelenleg több mint százezer emberrel többnek van állása, mint két évvel ezelőtt.

A legtöbben a feldolgozó ágazatban dolgoznak, a szektor csaknem 925 ezer embernek biztosít állást. A sorrendben a kereskedelem következik, közel 745 ezer emberrel, majd a tanügy, amely csaknem 370 ezer személyt foglalkoztat. A dobogóról lemaradt az építőipar, amelynek 345 ezer alkalmazottja van, 22 ezerrel több, mint az egészségügynek.

A felmérésből kitűnik, hogy a válság nyomán a román gazdaság az utóbbi években átalakult: az eddig meghatározó jelentőségű ipari zónák, a nagy kombinátok és feldolgozó egységek fontossága nagy mértékben csökkent, így például Galac vagy Vajdahunyad immár kevésbé jelentősek a román gazdaság számára.

Alkalmazottak száma: Bukarest toronymagasan vezet

Az országot elhagyó román munkaerő elsősorban természetesen nyugati országokba ment, az országon belül pedig mindenekelőtt Bukarest és Ilfov megye szívta fel a legtöbb munkaerőt. Az alkalmazottak száma Bukarestben a legnagyobb, itt csaknem 1,2 millióra tehető a hivatalosan foglalkoztatottak száma.

A második helyen – a fővárostól jelentősen leszakadva – Temes megye áll, nem egészen 187 ezer alkalmazottal, majd Kolozs megye következik, több mint 161 ezer emberrel, megelőzve a csaknem 149 ezres Brassó, a 147 ezres Konstanca, a 133 ezres Prahova, a 124 ezres Argeş, a 121 ezres Bihar és a közel 112 ezres Szeben megyét.

A lista túlsó végén Mehedinţi megye áll, itt alig több mint 19 ezer ember dolgozik, Giurgiu megye nem egészen 22 ezer, Kovászna megye kevesebb mint 29 ezer, Krassó-Szörény megye 29 ezer, Botoşani megye pedig 30 ezer embert foglalkoztat.

Az alkalmazottak számát tekintve a legtöbb munkahelyet a nagyvállalatok, így az Automobile Dacia, az OMV Petrom, a Rompterol, a Kaufland, a British American Tobacco, a Petrotel-Lukoil, az E-on Energie, a Carrefour, a jelenleg Energie névre hallgató GDF Suez, a Romgaz, a Metro, a Mol, az Orange, az Electrica és az Auchan biztosítja. Ezek a nagyvállalatok jelentik egyébként a román gazdaság tartópilléreit.

A KeysFin statisztikái természetesen nem foglalkoznak a fekete munkavállalással, jóllehet az Adótanács adatainak megfelelően legalább másfélmillió ember dolgozik „nem hivatalosan” az országban. Az állam emiatt évente legkevesebb 2 milliárd eurónyi adótól esik el.

Gazdasági enklavizáció?

A munkanélküliek száma Romániában viszonylag magasnak mondható, bár azért számuk az utóbbi években visszaesett, a munkanélküliségi ráta csupán 6,4 százalékos, vagyis fele a 2009-ben jelzettnek. A statisztikák szerint idén márciusban csaknem 600 ezer embernek nem volt állása, szakértők szerint pedig ebbe a számba csakis az állami segélyben részesülő személyek tartoznak bele. A legtöbb munkanélküli a Kárpátokon túli területeken, Dolj, Teleorman, Galac, Buzău és Vaslui megyében található.

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát tekintve gazdasági szakértők szerint Románia lassan, de biztosan amolyan gazdasági enklavizáció felé tart, amikor is a tájegységek közötti gazdasági törésvonalak társadalmi feszültségekkel fenyegetnek. A regionális gazdaságpolitika hiánya a falvak elnéptelenedéséhez vezetett, a lakosság mindinkább a városokba tömörül.

A gazdasági aránytalanságok igen nagyok egyrészt Bukarest és Ilfov megye, másrészt pedig a többi hat fejlesztési régió között. A népességsűrűség Bukarestben és Ilfov megyében négyzetkilométerenként 1239,2 fő, míg például a délnyugati fejlesztési régió esetében csupán 77, a központi régióban 74, a nyugati régióban pedig mindössze 60 fő.

Hargita, Kovászna, Szilágy, Călăraşi, Ialomiţa, Mehedinţi, Giugiu, Vaslui, Botoşani, Olt megyében a helyi gazdaság rendkívül fejletlen, a lakosság kis jövedelmei miatt a kereskedelem sem virágozhat fel, így a vállalkozók sem érdeklődnek e területek iránt. A szegénység, a társadalmi kirekesztés fokát mérő statisztikán Románia a második legrosszabb helyen áll, mindez az ország lakosságának csaknem 42 százalékát érinti.

Kitekintő / Maszol.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás