_

Szerbia: várhatóan ismét a Szerb Haladó Párt alakíthat kormányt

Egyetlen szerbiai fogadóiroda sem fizetne nagy összeget annak, aki a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmére fogadna az április 24-i előrehozott parlamenti választáson, hiszen minden közvélemény-kutatás az SNS elsöprő győzelmét jelzi előre.

Már azt is némi értetlenséggel fogadta a közvélemény, hogy Aleksandar Vucic miniszterelnök választásokat kezdeményezett, az SNS ugyanis két évvel ezelőtt majdnem kétharmados többséget szerzett a belgrádi parlamentben, koalíciós partnereivel együtt minden törvényt el tud fogadtatni, a 250 fős törvényhozásban ugyanis 208 helyet tudhatnak magukénak.

A kormányfő ugyanakkor azzal indokolta döntését, hogy a társadalomban olyan nézetkülönbségek vannak, amelyek akadályozzák a reformokat az országban, emellett pedig további négy évre van szükség ahhoz, hogy Szerbia elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz szükségesek. A sajtóban közölt információk szerint viszont a döntés hátterében inkább az állhat, hogy Aleksandar Vucic szeretné elhallgattatni az őt kritizáló ellenzéket, és megmutatni erejét, egyes elemzők szerint pedig Vucic akár a korábban őt támogató pártoktól, vagy egyenesen baloldali koalíciós partnerétől, az Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Párttól (SPS) is megszabadulna.

Éppen az ellenzéki bírálatok miatt – amelyek főleg a kormány gazdasági megszorító intézkedéseinek sikertelenségéről szóltak – a választások március eleji kiírásakor még úgy tűnt, a gazdasági reformok kerülnek a kampány középpontjába, míg az európai uniós integráció vagy Koszovó függetlenségének kérdése ezúttal elhalványul. A kampány finisére kiderült, egyik téma sem emelkedett ki a többi közül, mi több, nem volt valós üzenete egyik pártnak sem, a kampány sokkal inkább a személyeskedésre és a negatív üzenetekre épült.

Pedig a gazdasági kérdések megoldása lenne a legégetőbb feladata Szerbiának. A 2014-es pusztító árvizek után az ország gazdasága 1,8 százalékkal zsugorodott, a helyzet javítása érdekében az ország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 1,2 milliárd euróról szóló, hároméves készenléti hitelmegállapodást kötött. Szerbia gazdasága tavaly 0,8 százalékkal bővült, a becslések szerint pedig az idén 1,8 százalékos növekedést tud majd produkálni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 7,2 milliós Szerbia munkaképes lakosságának mintegy 18 százaléka munkanélküli, az átlagbér körülbelül 45 ezer dinár (114 ezer forint), a dolgozók viszonylag nagy része azonban csak minimálbért kap, ami valamivel több mint 20 ezer dinár (50 ezer forint). Emellett az ország államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 75,5 százalékát.

Mivel a Szerb Haladó Párt népszerűsége 2012 óta töretlen – amit az elemzők Aleksandar Vucic pártelnök karizmájának tulajdonítanak -, a szerb sajtó is egyértelműnek tekinti az SNS győzelmét. A Danas című napilap szerint akár a voksok 51 százalékát is megszerezheti a legnagyobb szerbiai párt. Az is valószínűsíthető, hogy a második helyet (11 százalékkal) a Szerbiai Szocialista Párt szerzi meg. Ez az arány az SPS gyengülését mutatja, ami nem nevezhető véletlennek, jelentősen megnőtt ugyanis a Szerb Radikális Párt (SRS) támogatottsága, ami annak köszönhető, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék március végén minden vádpont alól felmentette az SRS vezetőjét, Vojislav Seseljt.

Az SRS 2012-ben és 2014-ben nem jutott be a parlamentbe, aminek oka Seselj 12 évig tartó hágai fogsága és népszerűségvesztése volt. A politikus 1991-ben alapította meg az ultranacionalista, oroszbarát SRS-t, a párt pedig 2012-ig minden választáson bejutott a parlamentbe. 2008-ig Aleksandar Vucic kormányfő és Tomislav Nikolic államfő is tagja és vezető politikusa volt annak a pártnak, amely az 1991-1995-ös délszláv háború és Jugoszlávia szétszakadása után a szerb parlament meghatározó szereplője lett az akkor Slobodan Milosevic által vezetett szocialisták mellett.

Miután a háborús bűnökkel vádolt Seselj 2003-ban feladta magát a hágai törvényszéken, a párt elnöke Tomislav Nikolic lett. Korábban az SRS elutasította az Európai Uniót, Nikolic Európához való hozzáállása egy idő után azonban megváltozott, amivel párttársainak többsége nem értett egyet, és Seselj javaslatára kizárták a pártból. Tomislav Nikolic 2008-ban megalakította a jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Pártot, amelyhez Aleksandar Vucic is csatlakozott. Emiatt Vojislav Seselj többször is árulónak nevezte egykori párttársait, és kijelentette: az lenne a legfőbb célja, hogy a választásokon legyőzze a Szerb Haladó Pártot. Erre ugyan nem sok esély van, a növekvő támogatást ugyanakkor arra használhatja a Szerb Radikális Párt, hogy minden alkalmat megragadjon, és bírálja a kormány Európa-barát politikáját, vagy azokat az engedményeket, amelyekre Koszovóval szemben kényszerül Belgrád az uniós tagság érdekében.

A felmérések szerint az említett pártok mellett még legfeljebb négy szerb pártnak, illetve koalíciónak van esélye arra, hogy az öt százalékos küszöb átlépésével bejusson a belgrádi törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem az 5 százalékos küszöb elérésétől függ. Szerbiában a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. Ehhez – a részvételtől függően – általában 12-16 ezer voks szükséges.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a tizenegyedik parlamenti választás, s egyúttal a nyolcadik előrehozott választás. 1990 óta harmadszor történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi parlamenti és szerb parlamenti szavazást.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Japán elfeledett keresztény kisebbsége

Ferenc pápa november végén négynapos látogatást tett Japánban. Ezáltal rövid időre reflektorfénybe került a maroknyi, Japánban élő keresztény, akiket nagyon aggaszt, hogy vallásuk halálukkal egyszerűen “el fog tűnni” a szigetországból, lévén egyre több fiatal hagyja el a vidéki területeket, ahol a kereszténység mindeddig fennmaradt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás