_

Sokat dolgoznak a románok, de pocsék hatásfokkal

Romániában az Európai Unió átlagánál 0,3 nappal kevesebb munkaszüneti nap van, míg a munkahét 2,5 órával hosszabb. Ha kevesebb munkával jobban akarunk élni, ahhoz a katasztrofális, az uniós átlag egyharmadát kitevő termelékenységünket kellene fokoznunk.

A gyermeknap munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezte Bíró Rozália RMDSZ-es és Claudia Boghicevici liberális szenátor, többek között arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban nálunk van a legkevesebb hivatalos ünnepnap, ugyanakkor a romániai munkavállalók dolgoznak a legtöbbet.

Albánia a csúcstartó

A munkaszüneti napok számát tekintve az EU-n belül a rangsor második felében foglalunk helyet, tizenkettővel, ám vannak országok ahol még ennél is kevesebb idő jut pihenésre. Nagy-Britanniában mindössze 7, Angliában, Skóciában, Wales-ben és Észak-Írországban egyaránt érvényes szabadnap van. Nincsenek elkényeztetve a német és az ír munkavállalók sem, kiknek 9 hivatalos ünnepnapjuk van, míg a belga, holland és luxemburgi dolgozóknak 10, a spanyoloknak pedig 11. Magyarországon, Lettországban és Olaszországban ugyanannyi szabadnap jár idén, mint nálunk, 12.

A bolgárok azzal vigasztalhatják magukat, hogy bár az Európai Unióban náluk legalacsonyabbak a bérek, legalább nem kell megszakadniuk a sok munkában, a tagországok közül ugyanis náluk van a legtöbb hivatalos ünnepnap, 17. A kontinensen az abszolút csúcstartó, 19 munkaszüneti nappal, szintén egy balkáni ország, ahol a munkának nincs nagy kultusza, Albánia.

A fejlettség fordítottan arányos a munkaórák számával

Nem teljesen igaz az sem, hogy mi dolgozunk legtöbbet uniós viszonylatban. A Business Magazin gazdasági folyóirat adatai szerint 2015 harmadik negyedévében az EU átlaga heti 37,3 munkaóra volt, míg Romániában ennél 150 perccel több, 39,8 óra. Ugyanakkor jó néhány ország munkavállalói nálunk is többet gürcölnek: a ciprusiak heti 40, a szlovákok 40,3, az izlandiak 40,8, a bolgárok és a lengyelek 40,9, a görögök pedig 42,4 órát. A törökök azonban még a görögökhöz képest is sztahanovisták, náluk ugyanis az átlagos munkahét 48,4 órás volt.

Anyaországi honfitársaink hajszálra annyit dolgoztak, mint mi, legalábbis a statisztika szerint, 39,8 órát. Megfigyelhető, hogy minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál kisebb a heti munkaórák száma. Az adott időszakban a holland munkavállalók átlagosan csak heti 30,2 órát dolgoztak, a dánok 33,8, a norvégok 34, a németek 35,2, az osztrákok és a svédek pedig 36,7 órát.  

Alacsony a termelékenység

Bár érthető, hogy a munkavállalók minél több szabadnapot szeretnének, mivel a szabadidő mennyisége kihat az életminőségre, nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes munkaszüneti nap csökkenti a bruttó hazai termék értékét, hozzávetőleg 70 millió euróval, fékezve ezzel az életszínvonal annyira áhított növekedését. A nyugat-európai jóléti államokban a rövid munkahéthez magas termelékenység járul.

Az EU statisztikai hivatalának aktuális adatai szerint az unióban Romániánál csak Bulgáriában rosszabb a munka hatásfoka. A 28 tagország átlagos termelékenységét 100-nak véve, a mi termelékenységi indexünk 33,8, deli szomszédunknál pedig 31,3. A lengyel gazdaság hatékonysági indexe 52, a magyaré 75,1, a németé 102, a hollandé 166,2, a luxemburgié pedig 169,3.

Ezen adatok fényében megszívlelendőnek tűnik Lionăchescunak, a Capital Partners tanácsadó- és befektetési cég elnökének véleménye: „A gazdasági növekedés csakis akkor lehetséges, ha többet dolgozunk. A szociáldemokrata eszközökkel operáló politika, amely nagyobb nyugdíjat, több támogatást és több szabadnapot ad, egy olyan jólétet oszt szét, melyet még nem teremtettünk meg”.

Maszol.ro / Pengő Zoltán

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás