Megrajzolták a románok pszichológiai profilját

Az idők során önmagukról kialakított sztereotípiák szerint a románok vendégszeretők, barátságosak, befogadóak. A valóság azonban távol áll ezektől a vélekedésektől – állapítják meg A román nép pszichológiája című tanulmány szerzői, a kolozsvári BBTE pszichológiai tanszékének munkatársai.

Amennyit fizetnek…

A román nép pszichológiája címmel átfogó tanulmányt készített a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Daniel David pszichológus által vezetett kutatócsoportja a románok önmagukról kialakított sztereotípiáiról. A hamarosan könyv alakban is megjelenő jelentés szembeállítja mindazt, amit a románok önmagukról gondolnak a valósággal.

E szerint a románokat általában a bizalmatlanság jellemzi, amelyet egyformán éreznek barátaik és ismeretlenek iránt. Bizalommal csak a családjuk iránt vannak, itt kompenzálják általános bizalmatlanságukat.

A szerzők szerint bizalmatlanság feltehetően védelmi mechanizmusként alakult ki, a történelmi tapasztalat alapján. Románia soha nem rendelkezett komolyabb hatalmi pozícióval, ami magabiztossá tehette volna a románokat. A tanulmány szerint a románok életét elsősorban a munka, a család és a vallás határozza meg.

A munkát a románok a társadalmi felemelkedés eszközének tekintik, de nem tekintik önmagában való értéknek, mint a japánok vagy a kínaiak. A románok kizárólag pénzért, a társadalmi felemelkedésért dolgoznak – olvasható a tanulmányban.

Cinikusan azt állítják, hogy annyit dolgoznak, amennyit fizetnek. A megfizetett munkát viszont jól végzik el, mivel a versenyszellem hajtja őket, a munkájukkal, igyekeznek értéküket bizonyítani. Amennyiben a munkaviszonyok, a munkalégkör is kedvező, akkor akár komoly teljesítményekre is képesek. Ha azonban a munkát „nem fizetik meg” kellőképpen, akkor a románok nem szívesen, hevenyészve dolgoznak, itt kiütközik lustaságuk is – állapítja meg a tanulmány.

Távol az egyetemes értékektől

A szerzők szerint a románok nagyon ambiciózusak, ami a társadalmi előmenetelt illeti, legyen szó gazdasági, társadalmi felemelkedésről, hiúságról, a közösségben betöltött tisztségről, a munkát pedig a legfőbb eszköznek mindehhez.

Előítélet az is, hogy a románok kedvesek, barátságosak, vendégszeretők. A kutatócsoport felmérésinek eredményei szerint a románok – más nemzetekhez viszonyítva – félnek az idegenektől, bizalmatlanok irányukban. Ez vonatkozik mind a városi, mind pedig a faluhelyen élő román lakosságra. A családjuk iránt azonban nagy bizalmat éreznek, a családi kötelékek sok esetben szorosabbak, mint más nemzetek esetében.

A románok híján vannak a polgári szellemnek is. Nem igazán érdeklik őket az egyetemes értékek, nem törődnek a közjóval, sem ismerőseikkel. Jóllehet ezek az értékek csaknem teljes mértékben hiányoznak belőlük, mégis kérkednek velük, hogy jobb színben tüntessék fel magukat.

A tanulmány szerint a romániai nemzedékek alapvetően három nagy csoportra oszlanak. Az 55 év felettieknek dominánsan kollektivista profiljuk van, melyet a kommunizmus alakított ki, a 35 és 55 év közöttieknek, vagyis a középnemzedéknek kollektivista és autonóm profilja is van. Ezzel szemben a fiatalok, a 35 év alattiak dominánsan autonóm profillal rendelkeznek.

Értékét vesztő becsület

Érdekes módon viszonyulnak a becsülethez, a tisztességhez. Az 1980-as években még igen fontosnak vélték ezeket az értékeket, és becsületesnek, tisztességesnek tartották magukat, a kétezres évek elején azonban már egyre kevésbé tartják fontosnak mindezt, ez a most készült felmérés eredményeiből is kitűnik.

A Daniel David által vezetett kutatócsoport szerint valamely nép eszményi pszicho-szociális profiljának számos elemből kell állnia. Vagyis intelligens, alkotószellemű, a társadalmi alkalmazkodásra képes, széles szókinccsel rendelkező, cselekvő emberekre van szükség, mindez pedig hozzájárul a megfelelő testi és lelki egészséghez. Ez a nyitja a boldogságnak és a derűlátásnak. Az eszményi pszicho-szociális profil megteremtése része lehet akár egy országtervnek is. Ily módon Románia nem csak papíron, de a valóságban is csatlakozna az európai közösséghez, beilleszkedhetne a térségbe – állapítják meg a szerzők.

A pszichológiai jellemvonásokat illetően nincs nagy különbség a városon illetve a faluhelyen élő románok között. Előítéleteik mindkét esetben a Románia nagy történelmi régióival kapcsolatos klisékben gyökereznek. Így például a román körében elterjedt az, hogy az erdélyiek dolgosabbak, mind a Kárpátokon túli területen élő románok.

Magabiztos magyarok

A románoknál a vallásosságnak nincs különösebb teológiai töltete, jóllehet vallásosságuk foka igen magas más népekhez képest. Így például nem vallásosak a megváltás és a feltámadás értelmében. Esetükben a vallásosság és a babona összekeveredik.A templomba járás mellett varázslókhoz, asztrológusokhoz is eljárnak, hisznek az ördögűzésben. A vallás és a babona elegyítése nem segíti sem a vallásos, sem a nem vallásos világkép kialakítását.

A tanulmány azzal is foglalkozik, hogy miképpen ítélik meg a románok a többi népet. Az amerikaiakat például népszerűeknek, hazafias szellemtől áthatott és erős népnek tekintik. Igen jó a véleményük az angolokról is, őket úgyszintén hazafiaknak, emellett intelligens és becsületes nemzetként tartják számon. A kínaiak esetében elsősorban szorgalmukat, munkaszeretetüket emelik ki, a franciák fő vonásaként pedig a bohémséget tartják. A németeket illetően két vonást emelnek ki: a becsületességet és az intelligenciát. A románok szerint a magyarokat elsősorban a magbiztosság valamint az alkalmazkodó képesség jellemzi.

Maszol.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás