Összeköt minket – a Nemzetközi Visegrádi Alapról

A négy közép-európai ország, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia tizenöt évvel ezelőtt írták alá a Nemzetközi Visegrádi Alap (NVA) alapító okiratát. A pozsonyi székhelyű szervezet a Visegrádi Együttműködés intézményesült szervezeteként a négy országban működő civil szervezeteket, egyetemeket, kulturális egyesületeket támogat különböző programokon keresztül. Az utóbbi időszakban pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra is, hogy a V4 országain kívül, elsősorban Nyugat-Balkánt és a Keleti Partnerség országait is bevonja ebbe a támogatási rendszerbe, elősegítve ezzel a négy ország, valamint a térségbeli országokban tevékenykedő civil szervezetek együttműködését. A tizenöt éves évforduló kapcsán az Alap jelenlegi igazgatónőjével, a magyar gyökerekkel is rendelkező Karla Wursterovával beszélgettünk az Alap munkájáról és a V4 együttműködés kihívásairól.

Meséljen karrierjéről. Mi vonzotta a szlovák diplomácia világához?

A pozsonyi Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a szlovák kormányhivatalban kezdtem dolgozni, utána egy évre elmentem az Ecole Nationale d’Administration Publique-ra nemzetközi kapcsolatokat tanulni. Mikor onnan visszajöttem, tudtam, hogy szeretnék külkapcsolatokkal foglalkozni és kaptam egy ajánlatot a szlovák külügyminisztérium részéről. Így kerültem a külügyhöz, ahol két évig dolgoztam. Ezt követően a prágai Szlovák Nagykövetségen dolgoztam két évig. Ez után a Szlovák Külügyminisztérium Fejlesztési és Támogatási Osztályának élére kerültem.

Mik voltak a legfontosabb állomások szakmai karrierjében?

Biztos, hogy amit külföldön tanultam, nagyon hasznos volt. Egyrészt nagyon jó volt az oktatás színvonala, másrészt gyakorlatorientált is volt. Sokat utaztunk külföldre, ahol különböző nagykövetségek munkáiba kapcsolódtunk be. Így kerültem Bangkokba, ahol egy gazdasági misszió keretein belül konkrét megbízásokat kaptam. Ez egy nagyon fontos inspiráció volt és ezért is döntöttem úgy, hogy szeretnék a külügyben dolgozni és külkapcsolatokkal foglalkozni.

Az önéletrajzából is látható, hogy rendkívül változatos és felelősségteljes feladatokat látott el a külügyminisztérium munkatársaként. Mik voltak itt a tapasztalatok?

Nagyon sokszor a kisebb segítség sokkal specifikusabb lehet, nekem ez volt a személyes tapasztalatom. Rengeteg tevékenységünk van Kenyában, Dél-Szudánban és Afganisztánban is. Szlovákia uniós csatlakozása után az ország automatikusan donor ország lett, de már 2004 előtt is nagyon aktívak voltak a szlovák NGO-k az afrikai és az ázsiai országokban egyaránt.

A külügyminisztérium Fejlesztési és Segítségnyújtási Osztályáról nem volt nagy váltás a Nemzetközi Visegrádi Alap élére kerülni?

Ez egy logikus folytatás volt számomra, mivel ott is projektekkel foglalkoztunk és itt is hasonló feladatokat látunk el. Ebben a munkában nagyon fontos a kommunikáció, főleg a projektjeinkben részt vevő NGO-kal és egyetemekkel. Az NVA-nál is számos egyetemmel állunk kapcsolatban a visegrádi térségből és azon kívül is, és itt is nagyon sok NGO-val dolgozunk együtt.

Milyen érzés volt a Magyar Országgyűlés felsőházában köszönteni Lech Walesa elnök urat?

Gyönyörű életérzés, életemnek egyik csúcspontja volt, hogy átadhattam Elnök Úrnak a Visegrad Bridge díjat. E díj létrehozása szakmai szempontból is jelentős. Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy a magyar parlament felsőházában tarthattam egy beszédet egy olyan közösség előtt, ahol ott voltak a volt miniszterelnökök és a volt köztársasági elnökök is. Tehát mindent egybevetve egy rendkívül jó érzés volt és óriási megtiszteltetés.

Az NVA igazgatójaként hogyan foglalná össze az Alap munkáját és célkitűzéseit? 

Az NVA gondolatok és emberek mobilitásával foglalkozik a visegrádi országokon belül és a régión kívül is. A visegrádi identitás megerősítése nagyon fontos, és az is fontos, hogy közelebb hozzuk a négy ország lakosságát egymáshoz. Az információ átadása és az összetartozás megerősítése – ez a lényeg. Rengeteg dolog zajlik a visegrádi régión kívül is, ezért próbáljuk az együttműködés eredményeit és értékeit a környező országokba is eljuttatni. Ezek a térségek főleg a Nyugat-Balkán illetve a Keleti Partnerség országia. Napjainkra evidenssé vált ugyanis, hogy a regionális együttműködésekben nagyon sok potenciál rejlik, a jó szomszédsági viszonyok pedig nagyon fontosak.

Melyek azok a területek, melyeken a legtöbbet fejlődött az Alap az elmúlt évek során?

Egyre több ember látja, hogy mennyiféle konkrét dolgot lehet megvalósítani a kultúra, oktatás, kutatás területén. Nőtt az ösztöndíjak iránti érdeklődés, ami szintén nagyon jó, hiszen egyre több diák és fiatal kutató utazhat a V4-en belül. De az, ami tényleg nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, az az NVA régión kívüli tevékenysége, főleg a már említett Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országai felé. De például olyan országokkal is együttműködünk, mint Japán, valamint sikerült bevonni más országokat is a munkánkba, amelyek támogatják az Alap tevékenységét. Ilyenek többek között Hollandia, Svédország, USA, Svájc, Kanada. Ezek a támogatások megerősítik a közöttünk lévő együttműködést. És végül is minden mindennel összefügg: ha sikerül felhívni a figyelmet, hogy mivel foglalkozunk, az visszahat ránk is – az elért sikereink a V4-es együttműködést is tovább erősítik.

Milyennek látta az NVA-t, mikor az élére került?

Mikor jelöltek a külügyminisztériumban, ez egy ismeretlen dolog volt számomra, mivel nem V4-gyel foglalkoztam, hanem fejlesztési támogatásokkal. Most viszont úgy érzem, ez a legszebb munka, amit eddig végeztem. Nagyon konkrét, mert amiket teszünk, azoknak vannak látható eredményei. Rengeteg emberrel találkozom, és nem csak a külpolitika, hanem a kultúra, oktatás és kutatás területén is rengeteg új dolgot ismerek meg.

Mennyire tartják fontosnak a V4 együttműködést azok az emberek, akikkel a munkája során találkozik?

Abszolút fontosnak tartják, és ami még fontosabb, az a kreativitás. Rengeteg a kreatív ember, akik nem ismétlik a megszokott együttműködési moelleket, hanem próbálnak új dolgokat bemutatni és új ötletek által erősítik a négy ország közötti viszonyt. Példaként említhetem a Stanica Zilina nevű projektet. Itt egy színházi előadáson vettem érszt, ahol amatőr színészek saját nyelvükön mutatták be a darabot. Nem csak az a fontos ebben, hogy bemutatták egymás kultúráját, hanem az is, hogy az ilyen projektek által kinyílnak a régiók határai is és sokkal közelebb kerülünk egymáshoz.

Számtalan nemzetközi fórumon, konferencián képviselte az NVA-t – ezek alapján hogy látja, milyennek ítélik meg az Alap munkáját az egyes régiókban?

Pozitívan ítélik meg, egyrészt mivel tudják, hogy nem egy könnyű úton mentünk végig a kommunista időszak után. Mentálisan és lelkileg is közelebb állnak hozzánk, mint pl. a nyugati országokhoz, amelyek szintén próbálnak nekik segíteni. A másik szempont a nyelvi közelség, ami szintén nagyon fontos. Pozitívan értékelik azt is, ahogy az NVA működik, mivel mi próbálunk egy kevésbé bürokratikus szervezet lenni s minél közelebb kerülni az emberekhez.

Ön szerint melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyekkel a V4-nek a következő időszakban szembe kell néznie? Ebben az NVA milyen szerepet tud vállalni?

Állandóan megjelennek kihívások, néhányat nem lehet előre megjósolni. Pár éve biztosan nem vártuk volna, hogy ilyen krízis lesz Ukrajnában. Egyes kihívásokkal, faktorokkal nem lehet számolni. Ez a kiszámíthatatlanság az, amire fel kell készülni. Belpolitikai szinten is jelen van ez. Amikor mélypontra kerülünk, mint amilyen mélypont a gazdasági válság is volt, nagyon fontos, hogy mennyire tudnak együttműködni az országok. Az összetartozás nagyon fontos. Európai szinten is nagyon fontos, hogy egy hangon beszéljünk, mivel az egyes országoknak nincs olyan nagy ereje, de ha öszefognak, akkor maga a régió egy nagy mozgatóerő lehet – az EU-n belül, de más nemzetközi szervezetekben is.

Az ukrán válság kapcsán hol jelenik meg az Alap munkája? Hol segít az Alap?

Próbálunk tapasztalatokat átadni. 2015 folyamán hatalmas nagy prioritás Ukrajna, de más országok is, mint. pl. Moldávia és Grúzia. Az együttműködési megállapodások keretén belül nagyon konkrét segítséget tudunk nyújtani. De azok az értékek, melyek alapján a NVA működése is elindult, mint pl. a civil szervezetek támogatása, fiatalok mobilitásának ösztönzése ösztöndíjakon keresztül – ezek továbbra is nagyon fontosak. Ukrajna 2015-ben egy nagyon fontos prioritása az Alap által kiírt pályázatoknak.

Az ukrán NGO-k mennyire aktív pályázók? Ők kezdeményeznek, vagy ők inkább partnerek ezekben a projektekben?

Aktívak, nagyon aktívak. De nem csak az NGO-k, hanem az egyetemisták is, hiszen vannak olyan ösztöndíjaink, melyekre ukrán egyetemisták is tudnak pályázni. Ezen kívül van olyan programunk is, ami egyetemek együttműködését támogatja, ez az ún. Visegrad University Study Grant. Ennek keretén belül öt ukrán egyetemet tudunk támogatni ebben az évben. Ami a projekteket illeti, sok esetben V4-es szervezetek nyújtják be a pályázatokat, melyekben az ukrán fél partnerként vesz részt. A pályázatoknál azonban az a legjobb, hogy ukrán szervezet is lehet fő beterjesztő. Mindig pozitívan vesszük, ha az ukrán szervezetek a fő beterjesztők, mivel akkor ők lesznek a fő megvalósítók is.

Ezek a projektek mikről szólnak?

Az együttműködési megállapodások végrehajtása, konkrét reformok elkezdése, egyetemek támogatása, vagy biztonsági együttműködések fejlesztése.

Az egyetemek támogatása mit jelent pontosan?

Ez azt jelenti, hogy ukrán egyetemek hirdethetnek meg egyetemi képzéseket vagy kurzusokat. Az előbb említett öt ukrán egyetem támogatását célzó projektekben is nagyon jó, hogy ezek közül az egyetemek közül egy van Kijevben, a többi már ukrán városban található. Kurzusok megtartását támogatjuk, mely lehet bármilyen témában – külpolitika, de akár mezőgazdaság vagy egészségügy is. Lényege, hogy a kurzusok V4-es szakemberek bevonásával valósulnak meg, akiknek a kint tartózkodását az NVA támogatja.

Más régiókkal hogy működik együtt az NVA?

A nyugat-balkáni térség a másik nagy prioritás. Japánnal most indítottunk egy kutatási együttműködést, Taipai-jel is együttműködünk egy kutatási program keretén belül – jelenleg ezek a programok folynak. Japán esetében például a japánoktól érkezett megkeresés az Alap felé. Tehát ha van egy konkrét javaslat, akkor mi azt megfontoljuk és megtárgyaljuk a négy külügyminiszterrel.

A V4-es országok kormányai hogy állnak az NVA működéséhez?

Pozitívan, nagyon pozitívan. A külügyekkel napi szinten tárgyalunk a V4-es oszágokban, hiszen ők a fő partnereink, de a többi minisztérium is tud az NVA működéséről. Munkánk során együttműködünk a kulturális minisztériumokkal, hiszen rengeteg kulturális projektünk van. Ezen kívül az oktatásügyi minisztériumok az ösztöndíjasok kiválasztásában működnek velünk együtt. De a mezőgazdasági, közlekedési minisztériumok is egyre jobban belekerülnek ebbe a körforgásba.

Nyugat-Balkán mint prioritás – erről mondana néhány szót?

Hasonlóképpen működik a Nyugat-Balkánnal való együttműködés, mint ahogy a Keleti Partnerséggel való együttműködés is. Volt egy V4 és nyugat-balkáni külügyminiszteri találkozó, ahol született egy megállapodás a Nyugat-Balkáni Alapról, tiranai székhellyel. Most folynak a tárgyalások ennek a technikai hátteréről – ki lesz az igazgató és ilyen jellegű kérdések. Ez úgy működne, mint az NVA. Kezdetben civil szervezetek és civil kezdeményezések által megvalósítani kívánt kisebb projekteket fognak támogatni. Itt is az a cél, hogy ezek a projektek minél jobban összehozzák az embereket, a szervezeteket a régión belül és támogassák a jó baráti viszonyokat, a jó szomszédi kapcsolatokat.

Hogy látja a civil szféra “állapotát”? Mennyire aktívak a civil szervezetek a V4-es országokban?

Nagyon aktívak és egyre több pályázatot nyújtanak be hozzánk. Sajnos nagyon gyakran a beadott projektek 15-20%-át tudjuk csak támogatni. Nem csupán aktívak, de nagyon kreatívak is, hiszen folyamatosan új ötletekkel találkozunk. Ez egy nagyon jó visszajelzés arra, hogy érdemes támogatni ezeket a kezdeményezéseket és jó látni azt is, hogy ez a terület is folyamatosan fejlődik és kibontakozik.

Vass Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás