Az orosz állami sajtó szüleménye az etnikai szeparatizmus Kárpátalján

Az orosz állami sajtó “találta ki” az etnikai alapú szeparatizmust Kárpátalján – írta az Economist pénteken honlapján.

Orosz propaganda Ukrajnában felcímű írásában a mértékadó brit gazdasági hetilap friss számában azt állítja, hogy Ukrajna nyugati, kárpátaljai régiójának megvannak a maga problémái, de az etnikai szeparatizmus nem tartozik a fő gondok közé. Ennek ellenére a térség ruszin és magyar közössége az Ukrajna megosztását célzó orosz propaganda célpontjává vált.

Az ukrán sajtó március közepén átvett egy jelentést arról, hogy kárpátaljai ruszin szervezetek (a ruszin egy kis szláv népcsoport, amely Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország területén elszórtan él) kongresszust tartottak, amelyen “nemzeti identitásuk és területi autonómiájuk elismerését követelték”. Kiderült, hogy a kongresszus teljes egészében a TASZSZ orosz állami hírügynökség “koholmánya” volt – olvasható az Economist cikkében.

A hamis hírek felbolydulást okoztak Kárpátalján, a munkácsi ruszinok körében. Helyi ruszinok azt állítják, hogy Petro Geckót – a TASZSZ által idézett “ruszin vezetőt”, aki a Kárpátaljai Rusz miniszterelnökének nevezi magát – évek óta nem látták. Gecko, aki Ukrajnában körözés alatt áll, vélhetően Oroszországban él.

“Oroszország megpróbálja kijátszani a ruszin kártyát Kárpátalján” – mondta az Economistnak Jevhen Zsupan, a munkácsi gyerekkórház orvosa, a Kárpátaljai Ruszinok Néptanácsának elnöke. Zsupan már nem ad több interjút az orosz médiának, mert kijelentéseit többször elferdítették.

A brit hetilap azt írta, hogy a kárpátaljai ruszin szervezeteknek szerény követeléseik vannak. Néhány közülük januárban nyilatkozatban támogatta Ukrajna demokratizálódását és európai integrációját. Legmesszemenőbb követelésük az volt, hogy a ruszinokat ismét ismerjék el hivatalosan etnikumként Ukrajnában (a szovjet uralom idején ezt eltörölték).

Az Economist szerint “több a feszültség” Ukrajna 156 ezer fős magyar kisebbségének státusa körül, de ez elsősorban Ukrajnán kívülről ered.

A cikk kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször felszólalt az ukrajnai magyaroknak adandó autonómia mellett. A hetilap azt is megemlítette, a Jobbik, “Magyarország szélsőjobboldali pártja” azt vallja, az ukrajnai válság jó alkalom arra, hogy végre rendezzék a kárpátaljai magyarok helyzetét. Az Economist ennek kapcsán azt állapította meg, hogy Kárpátalja ügye lehetőséget ad a Jobbiknak arra, hogy támadja a kormányzó Fideszt.

A gazdasági hetilap végül megjegyezte, hogy amennyiben az orosz sajtó jelentős etnikai szeparatista mozgalmakat akar találni Kárpátalján, akkor továbbra is fel kell találnia azokat.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás