Roma gyerekek a magyar iskolákban

Szlovákiában a tömegesen magyar iskolába íratott roma gyerekeknek – ami több régióra is jellemző – köszönhetően nem csökkent az utóbbi években a magyar iskolákban a tanulók száma. Az elmúlt évek kedvező demográfiai mutatóinak köszönhetően néhány évig még szinten maradhat az elsősök száma, írja az Új Szó.

Évek óta nem csökken a magyar elsősök száma, ami jó hír, így csak néhány kisebb magyar iskolát kellett becsukni az utóbbi években (2009-ben 242 magyar és 30 magyar-szlovák közös igazgatású alapiskola volt Szlovákiában, idén 235, illetve 27 ilyen van).  Az eredményeknek több magyarázata van: az érintettek szerint segítettek a beiratkozási kampányok (erről múlt héten írtunk bővebben), ám ennél is hangsúlyosabb két másik tényező – a kedvező demográfiai adatok (az utóbbi tíz évben valamivel nőtt a születések száma), valamint az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő romák jelentős része gyermekét magyar alapiskolába íratja.  Nincsenek adatok „Erről nincsenek felméréseink“ – mondta lapunknak Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke arra a kérdésünkre, tudják-e a tanulók hány százaléka lehet roma származású. Különböző civil szervezetek készítettek nem hivatalos kimutatásokat az elmúlt években, forrásaink szerint ezek azt mutatták, hogy a magyar alapiskolák tanulóinak harmada lehet roma származású. Az arányt főként a gömöri és a nógrádi adatok emelik.  A méréseket az is nehezíti, hogy nem beszélhetünk egységes kategóriáról: roma az, aki annak vallja magát, míg a közbeszédben általában a roma telepeken élőket szokták ide számítani. A dél-szlovákiai romák viszonylag jelentős része számára egyébként természetes a magyar iskolaválasztás, mivel vagy magyar anyanyelvűek, vagy a roma mellett a magyar a második nyelvük.  Igaz, nem volt ez mindig így, több régióban évtizedekig az volt a jellemző, hogy a magyar romák is szlovák iskolába adták gyerekeiket – az arányok sok helyen a magyarországi beiratkozási támogatások megjelenése után fordultak meg. Az eredmény pedig megosztó: sok gömöri községben a romáknak köszönhetően van még magyar iskola, míg máshol – például Szepsiben – a magyar szülők egy jelentős része inkább szlovák alapiskolába íratta gyermekét. Elvesznek a tanulók Arról, hogy a szociálisan hátrányos közegből érkező – és ezért az iskolákban jórészt leszakadó – roma tanulók száma mennyire befolyásolja a magyar alapiskolák tanulói létszámát, az országos statisztikák is sokat elárulnak. A 2006/2007-es iskolai évben például 3725 elsős volt a magyar tannyelvű alapiskolákban (a közös igazgatásúakat nem számítva), négy évvel később az ötödikben már csak 3337-en voltak ebben az évfolyamban, míg 2014/2015-ben csupán 2723-an kezdték meg a kilencedik évet.  Az adatsornak több magyarázata is lehet. „Egyesek a nyolcosztályos gimnáziumokba mennek, és vannak, akiket beírattak elsőbe, ám később speciális iskolába küldték őket, ezzel is csökkentve a statisztikát“ -mondta Jókai Tibor. Ám legnagyobb arányban a szegregáltan élő romák évismétlései és korai „iskolaelhagyása“ lehet az oka az esésnek.  A folyamatos, évfolyamról évfolyamra történő esés mellett ezt mutatják a járási adatok is. A Rimaszombati járás magyar iskoláiban például évek óta 500 körül alakul az elsősök száma (ez majdnem annyi, mint a Komáromi járásban), ám a kilencediket már csak mintegy 150-en érik meg. Ezzel szemben például a Dunaszerdahelyi járásban évek óta 650-700 között alakul az elsősök száma és nagyjából ugyanennyi a statisztika szerint az aktuális kilencedik osztályos évfolyam létszáma is.

Kitekintő / Új Szó

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás