A kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének alakulása a független Ukrajnában

A kárpátaljai magyarságnak – hat éves megszakítással – húsz éve van képviselete a független Ukrajna parlamentjében.

A kárpátaljai magyarok 1989-ben megalakult érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1990-ben, még az egykori Szovjetunió kötelékében, bekapcsolódott az ukrán parlamenti választásokba. A magyar szervezet akkori elnöke, Fodó Sándor a Nagyszőlősi járásban indult a törvényhozási mandátumért, ám a magyarok számára hátrányos etnikai arányok miatt alulmaradt a megmérettetésen.

A független Ukrajnában 1994-ben tartott első parlamenti választásokon három magyarok által is lakott kárpátaljai járásban indított képviselőjelölteket a KMKSZ. Tétje azonban csak a Beregszász központú választókerületben tartott voksolásnak volt. A megmérettesen Fodó Sándor KMKSZ-elnök indult helyettese, Tóth Mihály ellen, aki akkor a Beregszászi járás vezetői tisztségét is betöltötte. Az összecsapásból Tóth került ki győztesen, ám ennek a KMKSZ szakadása lett a következménye. A mögötte felsorakozott, kisebbségben lévő középszintű szervezetek kiváltak a KMKSZ-ből és Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) néven egyesültek. Később a KMSZF tagszervezetei betagozódtak a korábban Fodó által létrehozott, országos szintű Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe (UMDSZ), amely a magyarországi baloldal támogatását élvező Tóth Mihály vezetésével a KMKSZ ellenlábasává vált.

A következő, 1998-as, vegyes rendszerű parlamenti választások, amelyek a KMKSZ és a belőle kivált szervezetek küzdelmének a jegyében zajlottak, Kovács Miklós akkori KMKSZ-elnök és Tóth Mihály párharcát hozta a Beregszász központú, magyar többségű választókerületben. A voksolásból Kovács került ki győztesen. A parlamentben – a magyar szervezet jóváhagyásával – belépett a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko által szervezett Szolidaritás elnevezésű frakcióba.

A 2002-es parlamenti választásokon a magyarországi jobboldal támogatását bíró Kovács ellen a kárpátaljai magyar politikai életben röviddel korábban feltűnt Gajdos István szállt ringbe az UMDSZ támogatásával. A felek közötti, korábban nem tapasztalt hevességű küzdelemből Gajdos került ki győztesen a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben. A KMKSZ azzal vádolta ellenfelét, hogy csalással jutott parlamenti mandátumhoz. Kovács keresetet nyújtott be a választási manipulációval kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bírósághoz, amely a KMKSZ elnökének adott igazat.

A magyarországi baloldal által is támogatott Gajdos István 2002 után a parlamentben az akkor vezető ukrán politikai erőnek számító Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) frakciójában tevékenykedett, majd a 2004-es narancsos forradalom után átlépett az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába. A 2006-os parlamenti választások előtt módosították az ukrán választójogi törvényt, ezért a voksoláson csak pártok indulhattak, így 2012-ig nem volt magyar képviselő a kijevi törvényhozásban.

A 2012-es törvényhozási választásokra visszaállították ugyan a vegyes választási rendszert, ám a korábbi magyar többségű választókerületet három részre osztották, így magyar jelölt nem indulhatott eséllyel a voksoláson. Ennek ellenére ismét lett kárpátaljai magyar képviselője az ukrán parlamentnek, mert az akkor kormányzó Régiók Pártja (PR) befutó helyet ajánlott fel Gajdos István UMDSZ-elnöknek annak fejében, hogy a szervezet a választáson a PR-t és annak a magyarok által is lakott térségben induló egyéni jelöltjeit támogatja.

Gajdos 2012 decemberétől az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkáraként tevékenykedett a PR frakciójában. Ebből a Viktor Janukovics államfő bukását hozó 2014 februári kijevi események után kilépett, és azóta független képviselőként működik.        

A 2014. október 26-ra kiírt, előrehozott parlamenti választásokon ismét van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselő honatya jusson be az ukrán törvényhozásba annak ellenére, hogy a KMKSZ kérése ellenére az illetékes választási hatóság nem hozott létre magyar többségű egyéni választási kerületet. Az ukrán államfő támogatására létrejött, a nevével jelölt Petro Porosenko Blokkja (BPP) befutónak számító 62. helyet ajánlotta fel a listáján Brenzovics László KMKSZ-elnöknek. Vezetőjének BPP általi jelölését elfogadta a KMKSZ választmánya.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás