Tavaly jobb volt élni Szlovákiában

A világon Norvégiában a legjobb az élet, Szlovákiában tavalyhoz képest valamivel rosszabb, a visegrádi országok közül pedig Csehország a legélhetőbb hely. Ez derül ki az ENSZ Fejlődési Indexének (HDI) idei adataiból.

A 187 egybevetett ország közül Norvégia bizonyult a legélhetőbb helynek, második helyre Ausztrália, a harmadikra Svájc került. Utána Hollandia, majd az USA következik. Hatodik Németország, hetedik Új-Zéland.

Szlovákia visszacsúszott a listán: tavaly a 36. helyen szerepelt, idén csak a 38-ik. A V4-es államok közül továbbra is Csehország számít a legélhetőbb helynek: nyugati szomszédunk megőrizte tavalyi 28. pozícióját. Lengyelország majdnem közvetlenül Szlovákia előtt, a 36. helyen áll, Magyarország viszont csak a 43-ik helyen. A szomszédos országok közül Ausztriában a legjobb az életminőség: a 21-ik hellyel közvetlenül megelőzi Izraelt és Franciaországot.

A lista végén afrikai országok vannak: az utolsó, 187. helyre Niger került, előtte a Kongói Köztársaság és a Közép-Afrikai Köztársaság található. Az ENSZ évente közzéteszi ezeket a mutatókat, és az utóbbi évek adatai alapján általánosságban elmondható, hogy a világ országaiban emelkedik az életszínvonal, a gazdasági válság viszont egyértelműen lassítja ezt a fejlődést. Leginkább az arab országokban, a csendes-óceáni, valamint a Karib-térségben tapasztalható ez a lassulás, elsősorban a növekvő élelmiszerárak és a fegyveres konfliktusok miatt. Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint még mindig több mint 1,5 milliárd ember él a világon a szegénységi küszöb alatt.

Kitekintő / Új Szó

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás