Felbomlott a román kétharmad

Visszahívta minisztereit és államtitkárait a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), és ezzel gyakorlatilag megszüntette az országot szinte két évig kormányzó, kétharmados többséggel rendelkező Szociálliberális Szövetséget (USL). A politikai szövetség másik felét adó tömörülés, a Szociáldemokrata Párt (PSD) most megpróbálhat önállóan kormányozni, ám van esély a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bevonására is.

A három évvel ezelőtt alakult USL létezésének egyetlen konkrét célja a jobboldali államfő, Traian Băsescu és az őt támogató erők megbuktatása volt. A szövetség két pillére, a Szociáldemokrata Párt illetve a Nemzeti Liberális Párt különböző okokból táplált mélységes gyűlöletet az elnök és pártja iránt. A gazdasági válság nyomán életre hívott megszorítások nyomán erősen megkopott Băsescu mégis komoly ellenfélnek bizonyult, mind a mai napig nem sikerült elmozdítani őt az elnöki palotából, és jó eséllyel tölti ki az év végén lejáró második madnátumát is.

Az USL ennek ellenére rengeteg politikai sikert is elkönyvelhetett. A polgárok elégedetlenségét meglovagolva 2012 tavaszán megdöntötte a Mihai Razvan Ungureanu által vezetett jobboldali kormányt, és fél évvel a választások előtt átvette az ország vezetését. Ugyanazon év nyarán frontális támadást intéztek a köztársasági elnök ellen, ám olyan mértékben rázták meg az ország közjogi szerkezetét, hogy az az Európai Unió és az Egyesült Államok rosszallását váltotta ki. A nyári hadjárat végül kudarccal ért véget, Băsescut nem sikerült felfüggeszteniük.

A novemberi parlamenti választásokon azonban az USL elsöprő, kétharmados győzelmet aratott, és megalakíthatta második, szintén a szocdem pártvezér, Victor Ponta által irányított kormányát. A problémák ekkor kezdődtek, a kormányfő ugyanis fegyverszünetet kötött az ősellenségnek számító Băsescuval, a kormányon belül pedig a PSD egyre látványosabban szorította háttérbe liberális partnereit. Beindult a román parlamentre oly jellemző képviselővándorlás is, rengeteg ellenzéki honatya igazolt át a legnagyobb kormánypárthoz. Egy ideje már a szociáldemokraták erősen törékeny, de mégis önálló kormánytöbbséggel rendelkeznek, innentől pedig a PNL kormányzati súlya tovább csökkent. Az államfő kiiktatása mellett nem sikerült megvalósítani a szövetség másik két nagy projektjét, az alkotmánymódosítást és a közigazgatási reformot sem.

A kétharmad ellenére az USL inkább tehetetlen, béna óriásként viselkedett, amely egy idő után akadályozta, mintsem segítette alegységeinek ambícióit. A tavalyi év folyamán a liberális pártvezér, Crin Antonescu már rendszeresen szállt harcba a kormányfővel, ám szövetségük még annak ellenére is kitartott, hogy Antonescu szembefordult Pontával 2013 legnagyobb botránya, a komoly utcai megmozdulásokat előidéző Verespatak-ügy kapcsán is.

A kedd esti szakítást egy néhány hetes koalíciós válság előzte meg, amely a liberálisok kormányátalakítási tervei váltottak ki. Antonescu úgy döntött, kirúg néhány liberális tárcavezetőt, mert azok lassan lojálisabbak lettek a kormányfőhöz, mint saját pártelnökükhöz, helyükre pedig hűségesebb embereket ültet. Egyúttal a megüresedett belügyminiszteri posztra Szeben város szász polgármesterét, Klaus Johannis-t jelölte, akire a liberálisoknak járó miniszterelnök-helyettesi pozíciót is rátestálta volna.

A szikrát Johannis alakja jelentette: a hiteles és hozzáértő városvezető hírében álló politikus valódi ellensúlyt képezhetett volna a kabineten belül, azaz automatikusan veszélyeztette volna Victor Ponta pozícióját. Johannis előtérbe helyezésével Antonescu nemcsak a kormányzati befolyását nyerte volna vissza, de az év végi elnökválasztási esélyeit is növelni szándékozta.

A PNL vezetőjének államfői ambíciói régóta köztudottak, az USL alapító okiratai szerint a kormányfői posztért cserébe Antonescu megkapta volna az államfői bársonyszéket. Az utóbbi időben egyértelművé vált azonban, hogy a szociáldemokraták szívesebben indulnának saját, vörös jelölttel, mint hogy felsorakozzanak a megbízhatatlan és impulzív liberális mögé. A kenyértörés tehát gyakorlatilag mindkét fél érdekében állt, ám egyikük sem akarta magára vállalni a szakítás felelősségét.

Crin Antonescu végül kedd este bejelentette, kivonulnak a kormányból, és felkérték Victor Pontát, hogy mondjon le a kabinet fennmaradó részével együtt. A miniszterelnök ezt visszautasította, és még korábban bejelentette, hogy már jövő héten új kormánnyal szeretne a parlament elé állni. Bár a PSD és két kis szatellit-pártja rendelkezik a szükséges többséggel, mégis ragaszkodik a romániai magyarok érdekképviseleti szervének, az RMDSZ-nek a kormányba lépéséhez. Az RMDSZ-szel együtt a harmadik Ponta-kabinet mögött már kényelmes, megközelítőleg ötvenöt százalékos parlamenti többség állna.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Az EU azért továbbra is készül a rendezetlen Brexitre

Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli esetre vonatkozó rendeletet fogadott el annak biztosítására, hogy folytonosak maradjanak a Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Írország és az Egyesült Királyság közötti vasúti szolgáltatások abban az esetben is, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az unióból - közölte az uniós tanács pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás