_

Románia legalizálná a politikai korrupciót

Románia és a korrupció az évek során szinte egymás szinonimáivá váltak. A korrupció mind a központi, mind pedig a helyi szinteken gyakorlatilag a politikai rendszer szervezőelveként működik, mindazonáltal a kétezres évek közepe óta, főként az Európai Unió nyomására, történt némi javulás. A büntetőtörvénykönyv (btk.) keddi módosítása azonban lehetetlenné teszi, hogy a közélet megtisztulása ezután is folytatódjon, egy a jövő keddi napirenden szereplő jogszabálytervezet pedig az eddig elítélt politikusokat is tisztára mosná.

A román képviselőház jogi bizottságának tagjai december 9-én este bármilyen előzetes egyeztetés és vita nélkül a másnapi plénum napirendjére tűzték a btk. két olyan módosítását, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a választott politikusok korrupciós ügyekben történő felelősségre vonását.

Az egyik módosítás érdemben felszámolja az összeférhetetlenség fogalmát, ugyanis ezentúl közigazgatási tevékenységek miatt nem indítható összeférhetetlenségi eljárás. Magyarán: ezentúl nem vonnak maguk után büntetőjogi felelősséget az olyan cselekedetek, mint rokonok alkalmazása, közbeszerzési szerződések preferenciális megkötése, hiszen ezek mind egy-egy közigazgatási gesztus révén jönnek létre. A közigazgatási tevékenységek pedig nem vizsgálhatóak összeférhetetlenségi szempontból.

A második módosítás kitörli a parlamenti képviselőket, szenátorokat, illetve az államelnököt a köztisztviselők jogi meghatározásából, és ezáltal kiemeli őket a korrupciós törvények hatálya alól, hiszen azok szövegében mindenhol a köztisztviselői kifejezés szerepel. A btk. módosítása tehát érdemben legalizálja a honatyák, miniszterek, polgármesterek és megyei önkormányzati elnökök korrupcióját, vagyis azt a fajta nagykorrupciót, amellyel Romániát eddig is azonosította az európai közvélemény.

Ugyancsak a keddi napirenden szerepelt egy olyan amnesztia- és megkegyelmezési törvény, amelynek értelmében a hét évig terjedő börtönbüntetést maguk után vonó büncselekmények elkövetői amnesztiában részesülnek (azaz nemcsak a büntetésüket nem kell letölteniük, de az ítélet tényét is eltörlik), más kategóriák pedig hivatalosan kegyelmet kapnak (az ítélet megmarad az erkölcsi bizonyítványukban, de a büntetést nem kell letölteniük). A törvény hatálya nem terjedne ki az erőszakos bűncselekményekre, de a politikai elitet érintő aspektusok mindegyikét lefedi. Bár a képviselőház elnöke elnapolta a tervezetet érintő szavazást, a dolog újra terítékre kerülhet jövő héten.

A btk. módosítása egyébként kiütötte a biztosítékot mind a hazai civil társadalomnál, mind pedig a nyugati nagykövetségeken. Traian Băsescu, a kormánytöbbséggel rivalizáló jobboldali államfő úgy értékelte, az ország tíz évet csúszik vissza a korrupcióellenes harcban. Hasonló figyelmeztetéseket fogalmazott meg az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Államok nagykövetsége is, utóbbi az amerikai befektetések elmaradásával is riogatott. Elemzők úgy értékelték, Románia amúgy is kérdéses schengeni csatlakozása is tovább szenved a döntések nyomán, az EU központi államai eddig is a korrupció elterjedtségével indokolták a csatlakozás elutasítását.

A teljes felháborodás nyomán a szociálliberális kormánykoalíció társelnöke, Crin Antonescu úgy nyilatkozott, újra kell gondolni a dolgot, és amennyiben az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek, úgy pártja, a Nemzeti Liberális Párt ellene szavaz majd.

A módosítások illetve az amnesztiatörvény tervezete egyértelműen a Szociálliberális Szövetség (USL) politikai holdudvarának érdekeit hivatott kiszolgálni, de az ellenzéknek is előnyére válna. Az USL-n belül már régóta nő a feszültség az összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban, a tömörülés bázisát jelentő polgármestereknek ugyanis komolyan meggyűlt ezzel a baja. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jelen pillanatban hetvenkilenc helyi politikus és tizenkilenc honatya ellen folytat vizsgálatot vagy eljárást, így a pánik érthető.

Az ügy azonban nemcsak az ANI-t, de a Korrupcióellenes Ügyészséget is megfosztaná létezésének értelmétől, hiszen megszűnne az a jogalap, amelyre támaszkova vizsgálatokat indíthat. Eddigi legfontosabb “célpontjai” ugyanis kikerülnek a köztisztviselők jogi kategóriájából, vagyis a btk. mondaná ki, hogy ezek a politikusok definíció szerint nem képesek korrupciós cselekmények elkövetésére. Ahogy Moise Guran, a köztelevízió egyik nagy tiszteletnek örvendő munkatársa fogalmazott, mindkét említett szerv gyakorlatilag feloszlathatná magát.

Erre ráadásképp az amnesztiatörvény még a múltban elért eredményeket is kiradírozná. Hiszen ez olyan személyiségek erkölcsi bizonyítványát moshatná tisztára, mint a jogerősen elítélt ex-miniszterelnök, Adrian Năstase, aki ugyan már kiszabadult a börtönből, de az ítélet értelmében választásokon még nem indulhat. A többi korrupcióval vádolt csúcsvezető, köztük Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt alapítója vagy épp Gigi Becali, a Steaua Bukarest fociklub tulajdonosa is fellélegezhetne a jogszabály életbe lépése után.

A média által fekete keddként aposztrofált parlamenti ülés mégsem döntött el mindent véglegesen, hiszen a közvélemény, valamint a külföld nyomására már most töredezni látszik az üggyel kapcsolatos többpárti egyetértés. Mind a liberális pártvezér, mind pedig a szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta meghátrálni látszik, így nem kizárt, hogy a pártbázisokból érkező nyomás ellenére a korrupció legalizálásának kísérlete mégis elbukik. Másfél éves kormányzása alatt azonban az USL már többször is rárontott a korrupcióellenes intézményrendszerre, és bár tevékenységüket eddig nem koronázta siker, kétségtelen, hogy újra próbálkoznak majd.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás