Döcög a fakultatív kétnyelvűség

Bár a törvények egyre több lehetőséget adnak a kétnyelvűség terén, a lakosság nem, vagy csak részlegesen él ezekkel. 2012 júliusa és 2013 februárja között összesen 25 esetben kértek kétnyelvű anyakönyvi okiratot Szlovákiában. A pozsonyi Új Szó összefoglalója.

Többek között ez is kiderül a szlovákiai kisebbségek helyzetét bemutató jelentésből, amelyet A. Nagy László nemrég lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala készített. A kormányhivatal felmérése szerint a magyarok által lakott települések 8%-a használja teljes ügyvitelben, 19,7%-a pedig részlegesen a magyart. 2011-ben a magyarlakta települések önkormányzatainak 32%-ában ülésezett a képviselő-testület magyar nyelven, 28,5%-ban szlovákul, 32,8%-ban pedig mindkét nyelven. A kisebbségi nyelvhasználatot érintő jogi szabályok több törvényben vannak szétszórva, és gyakran értelmezési gondokat okoznak a hivatalokban, állapítja meg a jelentés. „Annak is joga van használni a kisebbség nyelvét az önkormányzatban, aki nem az adott település lakója?” – teszi fel a kérdést a hivatal. Szerintük az sem világos, hogy a dokumentumok magyar változatában fel lehet-e tüntetni azon települések magyar megnevezését, amelyek nem kisebbségi területen vannak. A kormányhivatal módszertani iránymutatót készít az értelmezést elősegítendő, a panaszokat és a kérdéseket munkacsoport segítségével igyekszik tisztázni. A posta elégedett

A jelentés szerint a szlovák posta kimutatásaiból az derül ki, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken alkalmazottaik 88%-a beszéli a kisebbség nyelvét. Ez viszont sokszor nem elegendő, véli Tokár Géza. A gyakorlati kétnyelvűség kérdésében szerinte nem elég, ha egy törvény egyszerűen csak létezik, annak az alkalmazását elő is kell segíteni. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője úgy véli: ha a magyar nyelvhasználat egy hivatalnok számára nem kötelesség, hanem lehetőség, ráadásul magyar feliratok sincsenek, az ügyfél (pláne, ha nem helybéli) nem fog élni vele, hanem a kényelmesség kedvéért inkább államnyelven próbál jól-rosszul kommunikálni. „Az emberek nyelvhasználati szokásainak változását a hangsúlyos vizuális kétnyelvűség, azaz a kétnyelvű táblák minél szélesebb körű megjelenése, valamint a hivatalnokok felkészítése lendítheti elő” – írta az Új Szó kérdésére Tokár, hozzátéve, hogy a helyi civil aktivitás ezt szintén elősegítheti, de nem pótolhatja. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt többek között azért is bírálták, mert bizonyos esetekben csupán lehetőséget ad a hivataloknak, de nem kötelezi őket a kisebbségi nyelvű kommunikációra. Egyetemi képzés hivatalnokoknak

Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelvtudományi intézete tavaly indított egy szakot, amellyel a kétnyelvűségben járatos adminisztratív alkalmazottak számát kívánják növelni. A kormánybiztos a jelentés szerint az illetékes minisztériumok és állami hivatalok figyelmébe ajánlotta a képzést, de idén márciusig semelyik nem jelezte a kormányhivatalban, hogy igényt tartana rá.

Kitekintő / Új Szó

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyon lassan tér vissza a repülési kedv

A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év eddigi részében 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Hasonló adatot közölt a Fraport repülőtér-üzemeltető csoport is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás