Visszaállítják Petőfi Sándor segesvári szobrát

A segesvári várban vasárnap avatják Petőfi Sándor visszaállított mellszobrát, amelyet öt évvel ezelőtt egy földcsuszamlás miatt kellett eltávolítani – közölte kedden az RMDSZ Maros megyei szervezete.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, a szobor új, sokkal impozánsabb helyre kerül, mint ahol korábban állt, és a környezetében levő parkot is Petőfi Sándorról nevezik el.

A szobor újraavatásának és a park névadásának vasárnap délben kezdődő ünnepségén Dorin Danesan polgármester, Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Kapus Krisztián, – a Segesvárral testvérvárosi kapcsolatot ápoló – Kiskunfélegyháza polgármestere is beszédet mond.

Gál Ernő, az RMDSZ segesvári kerületi szervezetének elnöke szerint Petőfi Sándor most újraavatandó szobrát az 1950-es években a román állam adományozta Segesvárnak. A bronz mellszoborral Köllő Miklós egészalakos Petőfi-szobrát próbálták pótolni, amelyet az első világháború idején Magyarországra menekítettek Segesvárról, és jelenleg Kiskunfélegyházán áll.

„A szimbólumok jelentőségét vitathatjuk, de tény az, hogy azok érzelmileg erősítenek bennünket” – nyilatkozta az esemény kapcsán Brassai Zsombor, aki örömét fejezte ki, hogy az RMDSZ Maros megyei kerületei is anyagi támogatást nyújtottak a szobor újbóli felállításhoz.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 26 ezer lakosú Segesváron a magyarok a lakosság 17,6 százalékát teszik ki.

Kitekintő / mti.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás