A gyűlöletbeszéd a szlovéniai magyarokat sem kíméli

A múlt héten Tamara Vonta elnök kezdeményezésére sürgős ülésen ült össze a parlament petíciós, emberjogi és egyenlő bánásmóddal foglalkozó bizottsága. A napirenden egy pont volt, a Szlovéniában élő magyar közösség elleni intoleráns támadások.

Tamara Vonta, a parlament petíciós, emberi jogokkal és azonos bánásmóddal foglalkozó bizottságának elnöke: „A határozatba foglalt nyilvános fórum megtartása mellett javasolni fogom, hogy a parlament belpolitikai bizottsága is tárgyalja a gyűlöletbeszéd problematikáját.” Az országgyűlés említett bizottsága hosszas vita után három határozatot is megfogalmazott, ezeket a szlovén kormányhoz, illetve az államügyészséghez továbbították.

Az első határozat szerint a bizottság megállapítja, hogy a Muravidéken élő magyar nemzeti közösség ellen az utóbbi hónapokban elektronikus üzenetekben, illetve néhány weboldalon gyűlöletbeszéd jelent meg. A bizottság elítéli a cselekményeket, és együttélésre, toleranciára hívja fel a többségi nemzetet és a nemzeti közösséget, ez pedig a jelenlegi, szociálisan igencsak érzékeny időkben különösképpen fontos. A bizottság második határozatában felhívja a kormányt és az államügyészséget, illetve az egyéb illetékes állami szerveket, hogy illetékességükben az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban tegyenek meg mindent az intolerancia és a gyűlöletbeszéd megakadályozása és büntetése érdekében. A harmadik határozatban a bizottság úgy döntött, az intolerancia és a gyűlöletbeszéd felismerése, megakadályozása és büntetése érdekében a nyilvános véleményeket bemutató fórumot szervez.

A bizottsági ülésen az érintett kisebbség képviselői mellett jelen voltak a belügyi tárca, az emberjogi ombudsman, az információs megbízott képviselői, illetve több emberi jogokkal, webes hírekkel foglalkozó állami, illetve civilszervezet képviselői is. A muravidéki magyarságot Göncz László nemzetiségi képviselő képviselte. Az ülés elején megköszönte a bizottsági ülés összehívását, majd kifejtette véleményét, miszerint az elektronikus úton terjedő gyűlöletbeszéd egyedi jelenség, mely semmiképpen sem tulajdonítható a szlovén hatalomnak vagy a társadalom egészének, ennek ellenére igen érzékeny kérdésről van szó, amelynek valamilyen módon végére kellene járni, meg kellene ugyanis mutatni, hogy nem ez az út vezet a 21. századba. Különösképpen nem a Muravidéken, ahol a 20. század néhány kirívó történésén kívül elmondható, hogy a szlovén és a magyar nép együtt tudott és jelenleg is együtt tud élni, a hasonló, eddig jóformán ismeretlen kirohanások viszont – különösképpen a jelenlegi érzékeny szociális helyzetben – veszélyesek lehetnek.

A bizottsági ülésen résztevő tagok, illetve meghívott vendégek kifejtéseiből az a vélemény tükröződött, hogy a szlovén alkotmány egyértelműen rendelkezik a gyűlöletbeszédről, intoleranciáról, ennek mindennemű változatát elfogadhatatlannak tartja. A jogi szakma feladata, hogy ezt megfelelő módon beépítse a törvényekbe, illetve az ügyészségé, illetve a rendőrségé, hogy megfelelő lépéseket tegyen a törvények alapján. A kialakult többségi vélemény szerint ezen a területen bizonyára valami nincs rendjén, mert az önálló Szlovéniában bő két évtized alatt csak három gyűlöletbeszéddel foglalkozó ügy ért el a bírósági epilógushoz.

nepujsag.net

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás