Székely zászló: a feszültség Bukarestből indult

A székely zászló használata kapcsán kirobbant román-magyar diplomáciai konfliktus kapcsán kérdeztük Zákonyi Botondot, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját.

– Ahogy a mostani román-magyar diplomáciai feszültség kapcsán legutóbb Martonyi miniszter úr nyilatkozott, az elmúlt 20 évben nagyjából egységes volt a magyar álláspont a Románia területén élő kisebbségek dolgaival kapcsolatban. Ennek fényében különösen érdekes, hogy miért pont most, miért pont így, miért pont egy Füzes-interjú kapcsán tört ki ez a botrány? Csak a választások előszele?

– A jövő évben esedékes európai parlamenti és romániai elnökválasztás önmagukban nem indokolnák az elmúlt héten a román médiumokban kialakult nacionalista hangulatkeltét. Az aktuális belpolitikai ügyek, – a költségvetés vitája, az EU által fenntartott igazságügyi ellenőrző mechanizmus eredményei, az IMF tárgyalások folytatása – már inkább indokolhatják a rövid távú figyelemelterelést, de a fő kiváltó ok – tartok tőle – a kormányzó szociálliberális unió vezetőinek felelőtlensége és általános rosszhiszeműsége a magyar kisebbség ügyeivel kapcsolatban.

– Mennyire készül fel a Külügyminisztérium és egy-egy háttérintézménye a szomszédos országokban történő választások okán a konfliktusokra? Lehet ezekre menetrendszerűen számítani?

Ahogy miniszter úr is mondta, az elmúlt évtizedekben a magyar kisebbségek helyzetére a lassú javulás volt jellemző, amely országonként és kormányonként természetesen eltérő lehetett, de a tendencia pozitív volt. Ebben a folyamatban a tavaly tavasszal bekövetkezetett bukaresti kormányváltás visszalépést hozott, eddig ugyan elsősorban a magyar ellenes retorika felerősödésével, de félő, hogy előbb-utóbb magyarellenes, a romániai magyar közösséget hátrányosan érintő jogszabályok is elfogadásra kerülhetnek. Ami a konfliktusokat illeti, ahogy mondtam, az utóbbi években ezek intenzitása – legalábbis a román relációban – csökkent. Ugyanakkor a sok évtizedes berögzültségek, a meghatározó médiaszemélyiségek nacionalista elfogultsága, az egész román közvélemény és közbeszéd nacionalista alaptónusa lehetővé teszi, hogy egy ilyen ügy, amely közelről nézve egyértelműen nem a hatályos román jogszabályok megsértésén alapul mégis botránykővé váljon.

– Ha már székely zászló miatt pattant ki a botrány, akkor érdemes tisztázni: mennyire különül el román szemmel nézve a székelység és a magyarság?

Szerintem az 1989 után szocializálódott generációk pontosan tudják, hogy a romániai magyarok lakóhelytől függetlenül egy nyelvet beszélő, azonos identitású népcsoportot jelentenek Románián belül. A népszámlálások során a hatalom időről-időre megpróbál a székelyek vagy a csángók és a magyarok között különbséget tenni, de ezen próbálkozások sikertelensége csak megerősíti a magyarok kisebbségi közösség kohézióját, és az erről a kohézióról a többségi társadalomban kialakult képet.

– Traian Basescu többször mutatott már közeledést az erdélyi magyar vezetők iránt. A mostani botrányban tőle hallottunk-e már véleményt?

Basescu elnök meggyőződésem szerint valamikor 2002 táján eldöntötte, hogy az akkor kitalált és általa létrehozandó Demokrata Párton belül nem lesz meghatározó a magyarellenes nacionalizmus. Számára fontosabb volt a jobbközép magyarországi politikai erőkkel és a bukaresti parlamentben helyet foglaló magyar képviselőkkel kialakított jó viszony, mint a kisebbségellenes hangulatkeltésből fakadó népszerűségszerzés. A mostani ügyben is visszafogottan reagált és jelezte, a múlt pénteki Európai Tanácson rövid, de érdemi és konstruktív megbeszélést folytatott a témában aq magyar miniszterelnökkel. Látni kell ugyanakkor, hogy a román elnök az elmúlt évben sokat veszített befolyásából, pártja ellenzékbe került, ő maga mandátuma utolsó évét kezdte meg az elnöki palotában.

– Az erdélyi magyar pártok hogyan fordíthatnák hasznukra a mostani helyzetet? 

A román kormányzó elit és a bukaresti média által kiélezett magyarellenes légkörben ismét az összefogásnak, a közös fellépésnek lenne kellő politikai súlya, a nemzeti kisebbség szimbólumok használatát korlátozni igyekvő román kormánnyal szembeni közös fellépés kínos helyzetbe hozhatja a román kormányt, amely amúgy is kénytelen volt megtapasztalni az elmúlt időszakban, hogy brüsszeli presztízsét a tavalyi belpolitikai események alaposan megtépázták. Az, hogy román részről a miniszterelnök és a külügyminiszter is a két ország közötti stratégiai partnerséggel össze nem egyeztethető nyilatkozatokat tett, rávilágít, hogy a feszültségkeltést Bukarestben kezdték és tulajdonképpen rajtuk múlik az is, hogy mikor térnek vissza a dolgok a normális kerékvágásba. Mert a romániai magyarok részéről a székely zászló kitűzése ugyanolyan természetes cselekedetnek számít, mint a magyar nemzeti színek használata.

Feledy Botond

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás