_

Iszapbírkózás: végleg szakít Románia az Unióval?

A nemzeti sajátosságok megjelenítése, az egységbe tömörülő sokszínűség az Európai Unió által felkarolt értékek egyik legismertebbikje, ám az alapítóatyák valószínűleg nem úgy képzelték el ezt a dolgot, ahogy az az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén testet öltött. A romániai belpolitikai válságról szóló informális vita során a román képviselőknek sikerült Strasbourgba exportálni a bukaresti parlamenti iszapbirkózások lesújtó stílusát, és ehhez vidáman asszisztáló más nemzetiségű kollégákat is sikerült találniuk. Egy rövid időre az uniós törvényhozás minden tagja román honatyává változott, s így autentikusan beleélhette magát egy román nemzeti specifikumba. Végeredmény: Viviane Reding igazságügyi biztos kétszer is megfontolja következőben, ha narancsszínű blézert szeretne viselni.

Szeptember 12-e délután, az Európai Parlament (EP) havi plenáris ülésének keretén belül az Európai Néppárt (EPP) kezdeményezésére az összegyűlt képviselők megvitatták a nyáron kialakult román belpolitikai válságot. Az informális vita során a román pártok színeiben mandátumot szerzett politikusok látványos sikerrel exportálták a belpolitikai csatározásokat, és helyezték azokat fennkölt uniós dekórumba. A román kormánypártok küldöttei frontálisan letámadták az Európai Bizottság képviseletében megjelenő Viviane Reding igazságügyi biztos, aki az elmúlt hetekben tett kritikus megjegyzéseivel haragította magára a román szociálliberálisokat.

A beszélgetés elején Reding elmondta, a nyár folyamán a Victor Ponta vezette román kormány több a jogállamot súlyosan sértő intézkedést hozott, a Bizottság pedig, az uniós alapszerződések védelmében lépett fel, és megpróbálta megfékezni ezeket a veszélyes lépéseket. A biztos felszólalását az EP-s pártfrakciók vezetőinek állásfoglalása követte. Az EPP képviseletében Manfred Weber szólalt fel, aki a román kormány aktivitását a banánköztársaságokéhoz hasonlította, és rámutatott arra, hogy Victor Ponta kormánya látszólag engedett az európai nyomásnak, ám otthon folyamatosan az unióellenes hangulat szításán dolgozik. A szocialista frakció vezetője Hannes Swoboda megvédte Pontát, ám bevallotta, hogy ő maga is kritizálta a román kormányfőt, ellentétben a néppártiakkal, akik ugyanezt nem tették meg a saját köreikbe tartozó Orbán Viktorral.

A pártos szurkálódás eme „európai” megnyilvánulásai után a román képviselők emelkedtek szóra, és az otthonról hozott tücsköt-békát kezdték egymásra dobálni. A szociáldemokrata Cătălin Ivan egyből magának Viviane Redingnek rontott neki, akit – eufemisztikusan szólva – részrehajlással vádolt meg. Kijelentette, a biztos a jobboldali román államfő, Traian Băsescu választási ügynökeként viselkedett a balliberális Ponta-kormánnyal való viszonya során, és ezzel egy egész népet alázott meg, egyúttal megsértve a román parlament szabadságát.

A képviselő felszólalása csúcspontjaként feltárta: Reding Băsescu-szimpátiájának ékes példája az, hogy a politikusasszony narancssárga blézerben jelent meg az EP-ben. (A narancssárga a Traian Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párt színe.) Ivan mondanivalóját párttársai és az otthoni koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt képviselői is megerősítettek, válogatott cifraságokat zúdítva a narancsszínű blézeres Redingre.

A román ellenzék nevében két demokrata-liberális képviselő szólalt fel. Cristian Preda és Monica Macovei az elmúlt hónapokban mindent megtettek azért, hogy a nemzetközi és uniós döntéshozók felfigyeljenek a román jogállam ellen elkövetett cselekedetekre, és lépten-nyomon hangsúlyozták, hogy a bukaresti szociálliberális többség az ország független intézményeinek aláásását tűzte ki célul. Felszólalásukban is ezeket a témákat feszegették. Preda megköszönte az Európai Bizottság közbelépését, és kritizálta a plágiummal vádolt miniszterelnököt, amiért nem jelent meg az EP-képviselők előtt. Macovei arra emlékeztetett, hogy a kormánytöbbség megkísérli hatalma alá rendelni az igazságszolgáltatást, amely most épp az államfő lemondatásáról szóló népszavazás során elkövetett szociálliberális csalásokat vizsgálja. Sajtóinformációkra hivatkozva a képviselőnő elmondta, a július 29-én leadott szavazatok több mint tizenöt százaléka érintett a választási csalásban.

Utolsó hozzászólásában Viviane Reding tagadta az ellene felhozott vádakat. Meglátása szerint a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlensége nem pártpolitikai kérdések, és ő minden esetben kiállt ezek védelmében. Következtetés gyanánt szorgalmazta egy olyan uniós mechanizmus megalkotását, amely lehetővé teszi, hogy Brüsszel hatékonyabban léphessen fel a jövőbeli kihágások ellen.

Végveszélyben Románia és az EU kapcsolata?

Az alpári stílusán túlmenően a Romániáról szóló vita nem hozott különösebb praktikus eredményeket, ám valószínűleg tovább erősítette a kelet-európai tagállamokkal szembeni uniós fenntartásokat. Kétségtelen, hogy Románia és Magyarország problémái továbbra is az európai közbeszéd fókuszában tartják az alapvető jogállami kérdéseket, és arra ösztönzik Brüsszelt, hogy újabb procedúrákat dolgozzon ki ezek kezelésére. Egy ilyen irányú elmozdulás beleilleszthető a José Manuel Barroso által szintén szerdán meghirdetett új „föderalizációs” politikába.

Bukarest helyzete továbbra is törékeny marad, az EU intézményei pedig rengeteg olyan kártyával rendelkezhetnek, amellyel fenntarthatják a román politikum fölötti kontrollt. Az igazságszolgáltatás monitorizálása egyre terhesebb a Ponta-kormány számára, ám az ellenőrzési mechanizmus megszűnésére rövidtávon nem lehet számítani. A Romániában csak MCV-nek nevezett megfigyelés, a schengeni csatlakozás megtagadásával együtt, komoly nyomást gyakorolhat a mindenkori román kormányra, és ebből csak az állampolgárok profitálhatnak.

A jövő számára a legnagyobb veszélyt az Európa-ellenes retorika megerősödése jelentheti. Az utóbbi hónapokban már több politikus is megpróbálta kiépíteni ezt a fajta diskurzust, eddig azonban még nem emelkedett a hivatalos pártpolitikák szintjére ez a stratégia. A robbanási potenciál létezik, a továbbiakban az számít, hogyan alakul Brüsszel és a román kormány közötti viszony. Ebben a tekintetben a következő napok is újdonságokkal szolgálhatnak, hiszen pénteken Traian Băsescu államfő, hétfőn pedig Victor Ponta miniszterelnök is találkozik az Európai Bizottság elnökével. A meglehetősen markáns fellépés után az Bizottság valószínűleg valamivel barátságosabb hangot üt majd meg, ezzel is csökkentve annak lehetőségét, hogy a Ponta-kabinet – decembertől valószínűleg újabb választási győzelemmel a zsebében – ne vegyen egy nyílt unióellenes fordulatot.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás