Negyven napra banánköztársasággá változik Románia

Szeptember 12-ére napolta a román alkotmánybíróság a hétvégi népszavazás érvényességéről szóló döntését, és ezzel újabb negyven nappal meghosszabbította a politikai válságot. A Traian Băsescu államfő eltávolításáról szóló referendumtól mindenki az ország helyzetének normalizálását várta, ám az állóháborút nem sikerült felszámolni, a politikai szekértáboroknak pedig még a voksolás végeredményéről sem sikerült megegyezniük. Románia napról napra inkább hasonlít egy szétesésben lévő banánköztársasághoz, mint egy Európai Uniós tagállamhoz.

Július 29-én a román állampolgárok 46,24 százaléka, közel nyolc és fél millió ember azért járult a szavazóurnák elé, hogy véleményt mondjon a köztársasági elnök, Traian Băsescu parlament általi felfüggesztéséről, és ezzel eldöntse az országot nyolc éve vezető politikus sorsát. Az eseményt egy több hetes villámháború előzte meg, amely során a jobboldali elnök ellenfelei, a kormányon lévő baloldali Szociálliberális Unió (USL) képviselői a jogállami normákra fittyet hányva próbálták kivitelezni az elnök teljes megsemmisítését. A meglepően komoly nemzetközi felháborodást kiváltó egészpályás letámadás maximálisra emelte a román társadalmon belüli feszültséget és polarizációt, és ezzel visszadobta Romániát a korai kilencvenes évekre emlékeztető állapotok közé.

A népszavazás győztese: a patthelyzet

A várakozással ellentétben a referendum nem hozta meg az óhajtott normalizációt, ugyanis nem született egyértelmű eredmény. Bár az urnákhoz járulók nyolcvanhét és fél százaléka az államfő lemondása mellett foglalt állást, ám a forduló érvényességéhez szükséges, az alkotmánybíróság által előírt ötven plusz egy százalékos részvételi arány nem teljesült. Formális értelemben a népszavazás így érvénytelen, Băsescu pedig – aki távolmaradásra buzdította híveit – visszatérhet az elnöki palotába.

A szociálliberálisok – akik már szinte minden létező demokratikus normát megsértettek ahhoz, hogy megszabaduljanak gyűlölt ellenfelüktől – azonban nem adják ilyen könnyen fel. Már a referendum másnapján több, a fantázia birodalmába tartozó eredeti megoldással előrukkoltak, de végül is amellett döntöttek, meggyőzik az alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítsa érvényessé a voksolást. A taláros testület hatáskörébe tartozik, hogy közjogi értelemben érvényesítse vagy érvénytelenítse az országban lezajló mindenféle szavazást. A bíráknak elméletileg könnyű dolguk van, hiszen a vasárnapi forduló nem lépi meg az általuk néhány héttel korábban felállított ötven százalékos érvényességi küszöböt, ám a rájuk nehezedő politikai nyomás szinte elképzelhetetlenül nagy.

A balliberális kormányerők szerint az alkotmánybíróság nem veheti semmibe azt a közel hét és félmillió állampolgárt, akik Băsescu távozása mellett tették le a garast. Annál is inkább, mert 2009-es újraválasztásakor az államfő csak alig több mint ötmillió szavazatot gyűjtött be. Az USL azzal is érvel, hogy a választási listák teljesen pontatlanok, és ma már nem létezik az a 18.292.514 választásra jogosult polgár, akik a korábbi listákon szerepelnek. Érveik alátámasztásául a Statisztikai Hivatalból kiszivárgott nem hivatalos adatokat lobogtatják, amelyek szerint milliós nagyságrendekkel kevesebb a tizennyolc év fölöttiek száma, s így az ötvenszázalékos határ is sokkal lejjebb helyezkedik el, mint azt a régi adatok sugallják.

Szerda és csütörtöki ülésére az alkotmánybíróság bekérette az Országos Választási Iroda, a belügyminisztérium és a statisztikai hivatal adatait, amelyekből kiderül, a tizennyolcmilliós szám az egyedüli, amely hivatalosan is létezik. A statisztikai hivatal szerint a népszámlálás hivatalos eredményére 2013 második feléig kell válni, a választási iroda és belügyminisztérium listáin pedig még mindig a régi szám szerepel. A felfüggesztett elnökhöz közel állók azt is hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan a játékszabályok utólagos módosítása, erre az álláspontra helyezkedtek az európai vezetők is. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is elismerte Băsescu visszatéréshez való jogát.

Az alkotmánybíróságnak mindazonáltal nem sikerült döntenie a népszavazás érvényességéről, döntését szeptember 12-ig napolta el. Egyúttal felkérte a kormányt, augusztus végéig küldje el a frissített választási listákat, hogy hiteles képet kaphasson a választók valós számáráról. Az elkövetkezendő egy hónapban a Victor Ponta vezette szociálliberális kormány és a közigazgatás éjt nappallá téve fogja keresztüljárni az országot, és fogja aktualizálni a kérdéses lajstromokat. Persze a helyzet itt sem oldódik meg, hiszen Băsescu és a hozzá közel álló Demokrata-Liberális Párt (PDL) valószínűleg lépten-nyomon csalásokról fog beszámolni, s így az egész folyamat hitelessége tovább fog csökkenni.

Banánköztársaság a szakadék szélén

A bírák mai nem-döntése igen káros lesz mindenki számára. A politikai válság elhúzódása semmi jót nem hozhat sem a demokrácia minősége, sem pedig az ország stabilitása tekintetében. Szeptemberig továbbra is két elnöke lesz Romániának, egy felfüggesztett és egy ideiglenes. Az ideiglenes elnöki funkciót Crin Antonescu nemzeti liberális pártvezér, az USL társelnöke tölti be, akit elemzők a radikálisan Băsescu-ellenes táborba sorolnak. Antonescunak eddig sikerült érvényre juttatnia álláspontját mérsékelt szövetségeseivel szemben, ám az egyértelművé vált mindenki számára, hogy elnöki ambíciói egyre eszelősebb ámokfutásra késztetik a politikust, így ma már az sem világos, meddig maradhat egyben az államfőellenes unió.

A válság elhúzódása tovább rontja a már amúgy is elképzelhetetlenül ordenáré politikai beszédmódot, és tovább polarizálja a román társadalmat. Az államfő felfüggesztése és főként annak jogsértő mikéntje már eddig is meglehetősen szétfeszítették az eltérő véleményű embereket. A referendum nem egyértelmű kimenetelét követően a politikusok tovább hergelték egymás ellen a különböző szociális kategóriákat. A Szociálliberális Unió képviselői, és maga Victor Ponta kormányfő is többször vádolta a romániai magyarokat, amiért „hallgattak Orbán Viktor szavára” és nem mentek el szavazni. Mások az erdélyieket vádolták, akik szintén nagyobb számban maradtak távol. A felfüggesztett államfő támogatói választási csalásokkal vádolják a Kárpátokon kívül élő megyék vezetőit, ahol az esti órákban igen furcsa módon akár nyolc-tíz százalékkal is megugrott a részvételi arány.

A politikai közösség széthullása mellett a gazdaság is megsínyli a káoszt. Az elmúlt hetekben, amelyek során külföldi össztűz alá is került a bukaresti kormány, a lej példátlan mélyrepülésbe kezdett, az euró és a dollár árfolyama pedig történelmi rekordokat döntögetett minden nap. A Nemzeti Bank elnöke szerint a folyamatosan romló nemzetközi gazdasági helyzetben elengedhetetlen lenne a politikai stabilitás, ám erre az elkövetkezendő negyven napban semmi esély nincsen.

Románia posztkommunista történelmének legnagyobb válságát éli. A felelőtlen politikusok ambícióiból és korrupt politikusok igazságszolgáltatástól való félelméből létrejött Szociálliberális Unió kihasználja a korábbi Băsescu-éra tagadhatatlan hibáit, és ezekre támaszkodva szemmel látható sebességgel rombol szét mindent, ami az elmúlt két évtizedben felépült. A válság szeptember 12-én sem ér véget, hisz bárhogy is döntsön az alkotmánybíróság, a pártok már a novemberi parlamenti választásokra gyúrnak. Az viszont már kérdéses, hogy decemberre marad-e valami, amit majd a győztesek kormányozhatnak.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás