Egészpályás támadásba lendültek a román kormányerők

Totális háborúba kezdett a Romániát május eleje óta irányító Szociálliberális Unió (USL), amelynek elsődleges célja azon intézmények meghódítása, melyek ellenállást fejthetnek ki a kormányzó pártszövetség túlhatalma ellen. A villámgyorsan végrehajtott művelet koronaékszere Traian Băsescu államelnök felfüggesztése, amely már péntek estére beteljesülhet. A politikai ellenfelek és független intézmények ellen irányított villámháború súlyos törvénytelenségek és a jogállami normák megsértése mellett zajlik, e tény pedig a nemzetközi sajtó egyöntetű ítéletét is maga után vonta. Az eszeveszett rohamnak azonban csak a román állampolgárok szabhatnak gátat.

Aki rendszeresen figyeli a romániai politikát, az tudja, hogy szabályos időközönként különböző intenzitású válságok alakulnak ki a politikum szintjén. Mindazonáltal ami az elmúlt bő két hétben történik, az nehezen fogható bármihez is, ami az ezredforduló után következett be. A május elején hatalomra kerülő balközép pártszövetség, a Szociálliberális Unió (USL) egy olyan erőteljes offenzívába kezdett az utóbbi két hétben, amelynek a jogállam alapvető intézményei, illetve a törvényesség és a demokratikus jóérzés is áldozatul estek. A szociálliberálisok és támogatóik semmi különöset nem látnak cselekedeteikben, ám az ellenzék, a belföldi sajtó és civil társadalom túlnyomó többsége, valamint a nemzetközi sajtó már a román jogállam szétbontását vizionálja – nem alaptalanul.

Törvényen kívül

Az USL ellen felhozható bűnlajstrom meglehetősen hosszú, és a nyilvánvaló törvénysértéseken túlmenően, számtalan olyan gesztust is tartalmaz, amelyek nem vétenek egyetlen jogszabály ellen sem, ám súlyos károkat okoznak az ország demokratikus intézményrendszerének, a jogállamnak (rule of law), illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének (checks and balances).

Az első felháborodást keltő intézkedés a Román Kulturális Intézet politikai befolyás alá rendelése volt. Később Victor Ponta miniszterelnök fittyet hányt az Alkotmánybíróság (AB) azon döntésére, amely szerint nem ő, hanem az államfőnek áll jogában képviselni az országot az Európai Tanács ülésein. És miközben a kormányfő Brüsszelben volt, addig itthon a szociálliberális pártkatonák ostorozták az Alkotmánybíróságot, az igazságügyi miniszter pedig megpróbált minden áron megszabadulni két alkotmánybírótól, akik egyébként mandátumuk alatt elmozdíthatatlanok lennének. A taláros testület kétségbeesett felhívást intézett a külföld felé, amelynek eredményeként az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, Washington és különböző európai fővárosok szólították fel a kormányt az AB tiszteletben tartására. A kabinet ugyan felhagyott a számára nem tetsző bírák elmozdítási kísérletével, ám az intézményt érő csapások itt még nem fejeződtek be. A Victor Ponta vezette kormány sürgősségi rendelettel módosította az Alkotmánybíróság hatáskörét, így ez utóbbi többé nem dönthet a kormány és a parlament határozatainak törvényessége felől.

Az USL-s parlamenti többség szembement a törvényi előírásokkal, amikor a köztelevízió irányítótanácsát összeállította, és nem biztosította az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt képviseletét a testületben. Hasonlóan törvénytelen módon jártak el egy jogerős bírói döntéssel kapcsolatban is, amely kimondta két szociáldemokrata szenátor összeférhetetlenségét. Az összeférhetetlenséget szabályzó normák szerint a két honatyának automatikusan el kellett volna veszítenie a bársonyszékét, ám a parlament jogi bizottsága úgy döntött, mégis maradhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a szociálliberális képviselők azzal sem fáradtak, hogy módosítsák a kérdéses jogszabályokat, simán csak ignorálták őket.

Július első hete újabb bonyodalmakat hozott. A hétfői nap során villámgyorsan leváltásra került a Nép Ügyvédjének nevezett emberjogi ombudsman, aki egyedül jogosult arra, hogy a kormány bizonyos határozatait jogi úton támadja. A lecserélt ombudsman élt is ezzel a lehetőséggel, és a Ponta-kormány több határozatát is az igazságszolgáltatás elé cibálta. Többek között azt a döntést is, amelynek értelmében az oktatási minisztérium felszámolta azt a bizottságot, amelynek a miniszterelnök plágiumügyéről kellett volna döntenie. A bizottság ugyan kimondta, hogy Ponta doktori disszertációjának egy jelentős része plagizált, ám az oktatási tárca addigra feloszlatta a testületet, így a döntés érvényét veszítette. (A sajtó szerint az egész politikai felhajtás épp azért van, hogy az USL elterelje a figyelmet a miniszterelnök botrányairól.)

Az ombudsman kifogásolta azt a sürgősségi kormányrendeletet is, amely révén az ország hivatalos közlönye a kormány ellenőrzése alá került. A Hivatalos Közlöny meghódításával a kabinet gyakorlatilag kisajátította a jogalkotás lehetőségét, hiszen egyetlen más közjogi intézmény döntése nem válik érvényessé, amíg azt nem publikálják az említett dokumentumban. Az új felállás szerint a kormány megválogathatja, hogy mikor és mit publikál, azaz emel jogerőre, illetve mikor és mit temet el. Az Alkotmánybíróság múlt szerdai döntése, amely szerint az államfő jogosult részt venni az Európai Tanács ülésein még azóta sem került közlésre, ám több más döntés még alkotmányossági normakontroll előtt bekerült a közlönybe.

Lapozzon, és tudja meg melyek az offenzíva tétjei?

A Nép Ügyvédjének semlegesítése után a balközép pártszövetség a Képviselőház és a Szenátus demokrata-liberális elnökeinek leváltásába kezdett. Ez a művelet szintén csakhamar végrehajtásra került, több alkotmánybírósági határozattal és szokásjogi procedúrával szembemenve. A parlament két házelnökének cseréje világossá tette, amit már korábban, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítésekor tudni lehetett: a kormánykoalíció végső célja az egyes számú ellenség, Traian Băsescu államfő felfüggesztése és lemondatása. A Hotnews.ro hírportál még a hét elején tett közzé egy több lépéses forgatókönyvet, amely az USL terveit mutatta be – ahogy azóta kiderült – teljes pontossággal.

A forgatókönyv szerint az AB jogköreinek szűkítése lehetetlenné teszi, hogy a taláros testület megakadályozza az államfő parlament általi felfüggesztését. Felfüggesztés után helyét ideiglenesen a Szenátus elnöke veszi át, majd pedig népszavazásra kerül sor, amelynek függvényében Băsescu véglegesen elveszítheti funkcióját vagy visszanyerheti azt. A kormány csütörtök este a népszavazásokról szóló törvényt is módosította egy sürgősségi rendelettel. A változás értelmében ezentúl kevesebb szavazattal is el lehet távolítani hivatalából a köztársasági elnököt.

Az újságírók által közzétett forgatókönyv igen akkurátusnak bizonyult, hiszen csütörtökön el is kezdődött a felfüggesztési eljárás, amelyet az USL péntek estig be is szeretne fejezni. Igaz, addig még szükségük van egy alkotmánybírósági véleményre is, ám Crin Antonescu, a Szenátus új elnöke bejelentette, amennyiben a bírák nem közlik – egyébként nem kötelező érvényű – állásfoglalásukat, a parlamenti többség szembemegy az alkotmány által előírt procedúrával, és úgyis felfüggesztik Băsescut.

Kormányváltás vagy államcsíny?

A teljesség igénye nélkül felsorolt események csak ízelítőt adnak abból, ami az elmúlt hetek Romániájában történik. A tények felsorolásánál azonban keményebb feladatot jelent azok értelmezése. Mint az lenni szokott, több értelmezési keret is felkínálja magát, és ezek különböző módon ítélik meg a történteket. Az USL szimpatizánsai szerint csak egy normális kormányváltás történik, mint az elmúlt húsz évben annyiszor, amely során az előző kormányzat embereit kirúgják mindenhonnan, és a mostani kormányerők emberei kerülnek hatalmi pozícióba. Való igaz, hogy Romániában minden kormányváltás hasonló tisztogatásokkal járt, ám a balliberálisok mostani akciói messze túlszárnyalják a korábbi tisztogatások mértékét és intenzitását. És ami még fontosabb, a személycserékre a jogállami normák figyelmen kívül hagyása nem volt jellemző eddig. A korábbi jobbközép kormány is követett el a demokráciát fenyegető akciókat, amelyekről annak idején be is számoltunk, ám azok nem legitimálják a jelenlegi ámokfutást és jogi nihilizmust.

Egy sokkal valósághűbb értelmezési keret szerint a román jogállam leépítése zajlik. A belföldi ellenzéken túlmenően ezt zengik a legnevesebb külföldi lapok és elemzők is, akik automatikusan felhozzák Magyarország példáját is. A New York Times hasábjain megszólalt többek között Kim Lane Scheppele princetoni professzor is, aki oly vehemensen bírálta az Orbán-kormányt is. A professzor asszony úgy véli, a román jogállam helyzete még nem olyan rossz, mint a magyaré, ám rohamos léptekkel halad lefelé a lejtőn. Amennyiben az USL-nek sikerül kiiktatnia Băsescu államfőt és az Alkotmánybíróságot úgy egy antidemokratikus puccs lehetősége áll fenn Scheppele szerint.

A román ellenzék és civil társadalom, valamint maga Traian Băsescu is úgy érvel, hogy a múlt erői ostromolják az ország modern, demokratikus és független intézményeit. Szerintük az USL végső célpontja az igazságszolgáltatás függetlensége, amelynek kiépítésén az államfő és politikai szövetségesei fáradoztak az elmúlt nyolc évben. Mint arról már beszámoltunk, a Szociálliberális Unió politikai mentorát, a romániai nagykorrupció szimbólumát, Adrian Năstase volt miniszterelnököt két hete ítélte el a bíróság, egy hosszú éveken át húzódó per végén. Akkor úgy véltük, ez intő jel lehet minden olyan politikus és nagyvállalkozó számára, akik az elmúlt két évtizedben védve érezték magukat az igazságszolgáltatással szemben. A parlamenti többség agresszív támadása azt mutatja, a politikum gyanús szegmensei megértették ezt a jelet, és most mindent megtennének azért, hogy elkerüljék Năstase sorsát.

Az USL villámháborúja, amelyet a Deutsche Welle tudósítója a hitleri hatalomátvételhez hasonlított, ezek szerint nem annyira a rivális Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu ellen irányul, hanem azok ellen a független jogállami intézmények ellen, amelyeket ez utóbbiak építettek, és amelyek kivívták a nemzetközi fórumok és az Európai Bizottság elismerését. Az államfő felfüggesztésével megnyílik az út az USL előtt, hogy hatalmába vegye a Korrupcióellenes Ügyészséget, a főügyészséget és az Összeférhetetlenségi Ügynökséget és a Legfelsőbb Bíróságot, és ezzel jó időre visszadobja Romániát a kilencvenes évekbe.

A szociálliberálisok egyik legnagyobb előnye, hogy Băsescu és a PDL komoly népszerűség-deficitben szenvednek, hiszen a 2009-2012 közötti válságkormányzás komolyan kikezdte támogatottságukat. Az USL erre támaszkodva gondolja, hogy most bármit megengedhet magának. Románia azonban az elmúlt egy évtizedben rengeteget fejlődött, ez már nem a kilencvenes évek Romániája. Azok a visszaélések, amelyek az ezredfordulón még észrevétlenül történtek volna meg, most komoly felháborodást keltenek. Az állampolgárok és a civil társadalom megmozdulása az egyedüli, amely gátat szabhat az USL antidemokratikus ámokfutásának, és áthúzhatja a szövetség terveit, amelyek révén évtizedekre bebetonoznák magukat a hatalomba.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: három hónapos halasztást kért Theresa May

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének elhalasztását június 30-áig. Egy BBC által megszerzett levél szerint ugyanakkor az EB álláspontja szerint a határidő halasztása vagy május 23-áig tarthat, vagy ennél "számottevően hosszabb ideig".

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás