Friss hírek

Növekvő feszültség az RMDSZ pártalapító javaslata körül

Az RMDSZ azzal a javaslattal állt elő, hogy Magyarországon jegyezzenek be egy kizárólag a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártot. Eszerint egy határon túli politikai szereplő tenne kísérletet az anyaországi viszonyok megváltoztatására. Az ötlet a várakozásoknak megfelelően megosztotta az érintetteket, dúl a nyilatkozatháború.

Támadó stratégián az RMDSZ

Az önkormányzati választásokon a romániai magyar pártok felett aratott szignifikáns győzelemmel az RMDSZ bebiztosította hegemón pozícióját az erdélyi magyar politikai palettán. Az eredményes szereplés meglehetős önbizalmat is kölcsönzött a szövetségnek, mely így a szövevényes magyar-magyar kapcsolatok alakításában az eddigiektől eltérően kezdeményező szerepben mutatatta meg magát. Míg ezidáig legtöbbször az RMDSZ-t állították kihívások elé különböző kezdeményezések révén, s a szövetség védekező stratégiát követve csak az ezekre adott reakciókra koncentrált, addig most saját maga állt elő mind a magyarországi, mind a határon túli magyar pártokat érintő és állásfoglalásra sarkalló nemzetpolitikai kérdéssel.

A Kelemen Hunor vezette szövetség azzal az ötlettel állt elő ugyanis, hogy Magyarországon jegyezzenek be egy kizárólag a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártot. A kérdéssel már korábban is foglalkoztak (nem csak RMDSZ-es körökben), az elképzelés felelevenítése azonban a várakozásoknak megfelelően megosztotta az érintetteket. A felvetés szerint ugyanis nem a magyarországi politika igyekszik befolyásolni a határon túli magyar politikát, hanem fordítva: egy határon túli párt tenne kísérletet az anyaországi viszonyok megváltoztatására.

Reakció magyar választójogi törvényre

A magyar törvényhozás által megalkotott választójogi törvény értelmében ugyanis bár a külhoni magyarok szavazati jogot nyertek, mivel csak pártlistára adhatják le voksaikat, nem rendelkeznek intézményesített képviselettel a parlamentben. Az RMDSZ felvetése szerint ezt a funkciót lenne hivatott betölteni a létrehozandó párt, melynek köszönhetően a határon túli szavazatok nem csupán egy pártlistára leadott extraszavazatot jelentenének, hanem sikeres választási teljesítmény esetén a választójogi disputa idején megálmodott tervezetekhez képest is jóval nagyobb számú mandátumot szerezhetnének meg.

Mindez természetesen csak egy elgondolás, mely leginkább a nemzetpolitika területének tematizálását célozza. A tényleges megvalósuláshoz nem csupán az erdélyi, hanem a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági illetve a diaszpóra magyarjainak támogatását is meg kellene nyerni, mely önmagában nem kis feladat. A parlamenti küszöb eléréséhez azonban a határon túli szervezetek összefogására is szükség van. Korábbi példákból kiindulva több mint 250 ezer szavazat begyűjtése szükséges a parlamenti jelenléthez, mely látva a romániai helyhatósági (vagy akár a szlovákiai parlamenti) választási részvételt, szavazási hajlandóságot, egyelőre meglehetősen merész kihívásnak tűnik.

És ekkor még nem beszéltünk az elképzelés integráló, ill. megosztó mivoltáról. Arról, hogy milyen hatással lenne a magyar-magyar kapcsolatokra az anyaországi ill. a határon túli magyarság viszonyrendszerében. Elég csak visszagondolni azokra az emóciókra, melyeket a választójog kiterjesztése váltott ki Magyarországon: a határon túli magyarok beleszólása a döntéshozatalba komoly ellenérzéseket szült. A pártalapítás javaslata (amennyiben napirenden marad) várhatóan még inkább megosztja majd a magyar társadalmat. Az erdélyi pártok közti sárdobálás már a bejelentést követő napokban megindult, s ezúttal a mindig óvatos RMDSZ nyitotta meg a frontvonalat meglehetősen agresszív nyilatkozataival.

Fenyegető nyilatkozatok

“Megfenyegettük a magyarországiakat, hogy létrehozunk ott egy pártot. Ez nem árt, de még mielőtt a 2014-es magyarországi választásokról beszélnénk, nekünk az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítanunk” – jelentette ki Markó Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezek a mondatok semmiképpen sem az elszakadt nemzetrészek összefogását segíti, sokkal inkább a köztük lévő feszültségeket gerjeszti.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke természetesen mérsékeltebben vélekedett, s kifejtette, hogy számára nem elsődleges cél a magyarországi pártalapítás, mert az őszi romániai parlamenti választásokra való felkészülést tekinti a legfontosabb feladatának.

Ezek után nem meglepő, hogy meglehetősen intenzív hangvételű reakciók érkeztek a másik két romániai magyar párt részéről. Ezekben az RMDSZ partneri viszonyait helyezte előtérbe az MPP és az EMNP célozva az elhidegült kapcsolatokra a magyar kormánypártokkal, valamint az erősödő MSZP-RMDSZ szálakra.

„Magyarországon nem kell az RMDSZ-t bejegyezni, ott már van egy: úgy hívják, hogy MSZP” – mondta a Krónika megkeresésére Szász Jenő. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy a bukaresti kötődésű pártokat Magyarország területére exportálják, hanem inkább az, hogy a magyarországi közéletet kiterjesszék az egész Kárpát-medencére. „A magyar nemzetpolitika központja nem Pozsony, Belgrád vagy Bukarest, hanem Budapest kell hogy legyen. Az a feladatunk, hogy a Kárpát-medencét, mint egységes teret jelenítsük meg, nemcsak kulturális és gazdasági, hanem politikai téren is, abban a szövetségi rendszerben és abban a nemzetpolitikában, amit a Fidesz képvisel” – szögezte le Szász Jenő.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, az RMDSZ felvetése érdekesnek nevezhető, ám ellentmond annak a sokszor hangoztatott markói doktrinának, hogy egymás belügyeibe nem szabad beavatkozni. A Krónikának úgy nyilatkozott, becsületesebb és járhatóbb út lenne, ha az RMDSZ a nyilvánosság előtt felvállalná a szégyellt magyarországi politikai kapcsolatait, mint ahogy a néppárt is mindig vállalta, hogy értékelvű alapon a Fidesz stratégiai partnere.

A pártok elutasító, s idegenkedő állásfoglalását látva szinte borítékolható, hogy a magyarországi pártalapítás javaslata hangulatkeltésen túlmenően nem fog a gyakorlati megvalósítás következő fázisába lépni. A kemény hangvételű nyilatkozatok csak akadályozzák a későbbi együttműködés lehetőségét, s mélyítik, a magyar-magyar kapcsolatok minden dimenziójában meglévő feszültségeket

Medgyesi Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

A túszul ejtett nemzet

Bár El Salvador nem háborús övezet, akár az is lehetne. Az apró közép-amerikai országban ugyanis az MS-13 és a La 18 rivális bandák irányítják és befolyásolják az élet minden aspektusát, ami miatt a világ egyik legveszélyesebb helyének számít.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás