Csoportkép plagizátorral

A plágiumbotrányok időszakát éljük Európában. A német külügyminiszter 2011-es, a magyar köztársasági elnök, illetve a román oktatási miniszter idei bukását is a múltban elkövetett akadémiai bűnök okozták, ez alkalommal pedig a gyanú árnyéka Románia szociáldemokrata miniszterelnökére, Victor Pontára vetült. Mint az lenni szokott, az ehhez hasonló ügyeknek önmagukon jóval túlmutató politikai jelentőségük van, jelen esetben a kormányfő és az államfő közötti csatározásban kapott szerepet a plágiumbotrány. A konfliktus rövid távú tétje az, hogy ki képviseli az országot az Európai Tanács csúcstalálkozóin, de hosszú távon a román közélet fölötti kontroll sorsa dőlhet el.

Június 18-a (hétfő) délután a világhíres brit hetilap, a Nature online kiadása exkluzív információkat tett közzé, amelyek szerint a román miniszterelnök, Victor Ponta 2003-ban készült doktori dolgozatának jelentős része nem tartja be az akadémiai őszinteség szabályait, magyarán lopott. A névtelen forrásokra hivatkozó cikk szerint a Nemzetközi Törvényszékről íródott 432 oldalas tanulmány több mint fele különböző román kutatók munkáit másolja szó szerint, idézőjelek és lábjegyzetek nélkül. A Nature szerkesztői több romániai származású, jelenleg amerikai egyetemeken oktató tanárt is megkerestek, akik megerősítették, hogy a plágium klasszikus esete áll fenn. A Nature.com portál leleplező anyagának megjelenésével szinte egyidőben a Frankfurter Allgemeine Zeitung is tudósított a vádakról, felemlegetve Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter és Schmitt Pál köztársasági elnök esetét is. A vezető népet napilap szerint kollégáihoz hasonlóan a román kormányfő is arra kényszerülhet, hogy lemondjon posztjáról.

Lemásolt plágiumbotrány

A román írott és audiovizuális sajtó kétharmada, amely köztudottan erős szálakkal kötődik a Victor Ponta vezetésével kormányzó Szociálliberális Unióhoz, a botrány kirobbanásának első óráiban megpróbálta teljesen ignorálni, majd pedig bagatellizálni az ügyet. Kedd reggel maga a kormányfő is sajtótájékoztatót tartott, amelyben kijelentette nem plagizált, de ami még ennél is fontosabb, rámutatott, a dolog teljes egészében politikai természetű, Traian Băsescu köztársasági elnök politikai fegyvertárának egyik eleme. Ponta szerint az elnök a volt kommunista titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz hasonló eszközöket használ, amikor ilyen lejárató hadjáratokat indít. Meglátása szerint Băsescu célja, hogy továbbra is ő képviselhesse Romániát az Európai Tanács csúcstalálkozóin. Ponta azonban nem adja fel, és a június 28-án kezdődő következő csúcson már nem hagyja, hogy az államfő szerepeljen az EU-s vezetők csoportképén.

A szociáldemokrata miniszterelnök arra is kitért, a 2003-ban érvényes akadémiai szabályokat betartotta a PhD-dolgozat megírása során, ám nem ragaszkodik doktori címéhez, így bátran áll az illetékes hatóságok vizsgálatai elé. A magyarországi olvasóközönség számára ezek az érvek igen ismerősen csenghetnek, hiszen szinte teljes egészében megegyeznek a Schmitt Pál köztársasági elnök által a saját plágiumbotránya kapcsán mondottakkal. Ponta nem csak eddig követte a Schmitt által kijelölt utat, de azt is elmondta, a felhasznált forrásokat feltüntette a tanulmány végén lévő bibliográfiában, ám elmulasztotta a pontos utalásokat a törzsszövegben vagy lábjegyzetekben feltüntetni. Véleménye szerint ezen a ponton tévedhetett, ezért nem bánja, ha elveszti doktori címét. Ám hangsúlyozta, esze ágában sincs kormányfői posztjáról lemondani.

Victor Ponta kedd reggeli nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a plágiummal kapcsolatos vádak megállják helyüket, a kormányfő pedig megpróbálja az okozott károk minimalizálását. A plágiumgyanú igazságértékét a Nature magazin cikkírójának nyilatkozatai is megerősítik. A Gândul.info román internetes napilap megkeresésére a szerző, Quirin Schiermeier úgy nyilatkozott, a bizonyítékok nem hagynak kétséget afelől, hogy a tanulmány jelentős része lopott. Arra a kérdésre, hogy valóban a román államfőhöz közeli forrásoktól származnak-e az információk, ahogy azt Ponta is állítja, a szerző elmondta, semmilyen kapcsolatban nem állnak romániai politikai körökkel.

A kormányfőt érintő plágiumvádak újra csak megerősítik azt, amit a Schmitt-ügy és a május elején hivatalba lépett, majd két héten belül lemondásra kényszerült román oktatási miniszter, Ioan Mang botránya már megmutatott. Az említett esetekben is világossá vált a két ország akadémiai intézményeinek gyengesége, valamint az a könnyedség, amellyel politikusok szereznek magas akadémiai címeket. A Victor Pontát védők, ahogy azt a magyar kormányerők is tették, most ezzel a ténnyel próbálják bagatellizálni a történteket, és szorgalmazzák, hogy az össze magas rangú közszereplő dolgozatait vizsgálják át. Ez a stratégia azonban nem föltétlenül tereli a hangsúlyt a jelenlegi kormányfő egyéni felelősségéről, a botrány pedig még csak most kezd kibontakozni. Kedd estére a hírtelevíziók is megbizonyosodhattak a szó szerinti másolt részek nagy részéről, és arról is, hogy a kormányfő dolgozatában még az eredeti forrásban szereplő helyesírási hibák is változatlanul visszaköszönnek.

EU-s csoportkép plagizátorral

A Schmitt- és Mang-ügyekhez képest a mostani plágiumvádak politikai jelentősége sokkal nagyobb. Míg az előbbi két esetben csak egyszerű kormányzati imázs-kérdésekről volt szó, Victor Ponta esete ennél sokkal komolyabb. A romániai elemzők nagy része egyetért abban, hogy a botrány kirobbanásában szerepet játszott Traian Băsescu államfő és az ő tanácsadói köre. A leggyakrabban emlegetett forgatókönyv szerint, a Cotroceni-palotában székelő elnök így próbál előnyre szert tenni a népszerű miniszterelnökkel szembeni harcában, amelyet most azért vív, hogy továbbra is ő képviselhesse Romániát az EU-s csúcsokon. Ugyanis mint arról már beszámoltunk, a május elején hivatalba léptett szociálliberális kormány ki akarja venni ezt a funkciót az elnök hatásköréből, és át akarja helyezni a miniszterelnökébe.

Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatos konfliktuson túlmenően a plágiumgyanú komoly hatással lehet a belpolitika alakulására is. A május elején hatalomra került Szociálliberális Unió (USL) hatalmas népszerűséggel rendelkezik a választók körében, ahogy azt a június 10-i önkormányzati választásokon aratott elsöprő győzelem is bizonyítja. A novemberi parlamenti választásoknak is ilyen nagy népszerűséggel futnak neki, és kevés az esélye, hogy az elkövetkezendő hónapokban meghozandó politikai döntések jelentősen csökkentenék ezt a támogatottságot. Az ellenzéki Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) és az mögötte álló államfőnek így új eszközökhöz kell folyamodniuk, amennyiben mégis csökkenteni szeretnék ellenfelük előnyét.

Ebből a szempontból a plágium-botrányhoz hasonló imázs-kérdések tökéletes fegyvert adnak a kezükbe, annál is inkább mert, a hivatalban eltöltött másfél hónap alatt nem ez az első ilyen jellegű probléma. Május eleje óta már két oktatási minisztert veszített el a kabinet hasonló kaliberű problémák miatt, ugyanakkor kedden a kulturális miniszter is lemondásra került a legfelsőbb bíróság összeférhetetlenségi ítélete után. A Román Kulturális Intézet politikai alárendelése is hatalmas felháborodást keltett értelmiségi körökben, hétfő este több százan tüntettek az intézet jelenlegi vezetését támogatva. Mindezek a nehézségek komolyan érinthetik a megítélését annak a kabinetnek, amelyet Ponta hivatalba lépésekor az ország „legbecsületesebb kormányának” nevezett.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás