Újrakezdődött a „paloták harca” Romániában

A félelnöki politikai rendszer és az alkotmány homályosságai miatt konfliktus alakult ki Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő között azzal kapcsolatban, hogy ki képviselje az országot a különböző nemzetközi fórumokon. A harc kimenetele nem csak presztízskérdés, de kihatással lehet a belpolitika jövőjére is. A személyes ellentéteken túlmenően ugyanis az is eldőlhet, hogy milyen irányba mozdul el az átalakulóban lévő politikai rendszer.

Az elmúlt néhány napban a romániai sajtót az a kérdés foglalkoztatja, hogy ki képviseli az országot a május 23-i informális és a június végi menetrend szerinti Európai Uniós csúcstalálkozón. Románia színeiben eddig általában Traian Băsescu köztársasági elnök ült a nemzetközi tárgyalóasztalokhoz, ám a hónap elején hivatalba lépett új miniszterelnök, Victor Ponta maga is pályázik erre a feladatra. A kialakult helyzet a 2007-2008-as évekre emlékezteti a politika szemlélőit, amikor hasonló rivalizálás alakult ki Băsescu és az akkori kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu között. A Cotroceni-palotában székelő államelnök és a Victoria-palotában dolgozó miniszterelnök közötti versengés akkor szinte teljesen megbénította a román politikai rendszert, az erőviszonyok módosulása miatt azonban most erre nem kell számítani.

A bonyodalmak kialakulásának mélyén az áll, hogy a két közjogi méltóságot betöltő személy a politikai barikád ellenkező oldalán helyezkednek el, az ország alkotmánya pedig nem biztosít egyértelmű kiutat a válságból. A 2009 óta kormányzó jobbközép koalíció kényelmes környezetet teremtett Traian Băsescu számára, lévén, hogy egyazon pártból került ki mindkét vezető politikus. A május eleji kormányváltás következtében azonban az eddigi ellenzék, a szociáldemokrata és nemzeti liberális pártok által létrehozott Szociálliberális Unió (USL) került hatalomra, és így felborult az egyensúly.

Victor Ponta, az új kabinet vezetője és a Szociáldemokrata Párt elnöke röviddel hivatalba lépése után közölte, hogy megoldást kell találni az ország nemzetközi képviseletét illetően, és úgy ítélte meg, ezentúl neki kellene részt vennie a különböző fórumokon. Ennek érdekében egyeztetést indítványozott, ám az első kör után csak abban sikerült megállapodni, hogy nem értenek egyet. A tét az, hogy a május 23. estéjén sorra kerülő rendkívüli EU-csúcson, és a június 28-29-re időzített állam- és kormányfők találkozóján ki is kerülhet majd a csoportképbe. A megegyezés hiányában a két fél érvek tömkelegét sorakoztatta fel, hogy meggyőzze a közönséget saját igazáról.

Az államfő támogatói úgy vélik, az elmúlt huszonkét évben hagyománnyá vált, hogy a legfőbb közjogi méltóság vesz részt a csúcstalálkozókon és tárgyal az ország képviseletében. E gyakorlat mögött az alkotmány azon passzusa áll, amely úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök képviseli az országot, jeleníti meg annak szuverenitását és egységét. A miniszterelnök emberei szintén az alaptörvény szövegével hozakodnak elő, amikor rámutatnak, a külpolitika kidolgozása és gyakorlatba ültetése a kormány feladata. Ezen túlmenően Victor Ponta azt is elmondta, az Európai Unió nem külpolitikai, hanem belpolitikai kérdés, a csúcstalálkozókon pedig olyan jellegű döntések születnek, amelyek az ország belpolitikáját és gazdaságát érintik, ezeken a területeken pedig a köztársasági elnök nem rendelkezik jogkörökkel. A politikus egy kompromisszumot is ajánlott: katonai és biztonsági kérdéseket érintő konferenciákra mehetne Băsescu, az EU-s fórumokra pedig ő maga.

Az uniós intézmények persze nem avatkoznak bele a vitába. Az EurActiv tudósítása szerint Jesus Carmona, az Európai Tanács szóvivője úgy nyilatkozott, amennyiben mindkét politikus eljön, mindkettőt beengedik az épületbe, de az asztalnál csak egy romániai képviselő számára lesz ülőhely. A nevetséges helyzet elkerülése végett tehát hazai pályán kell döntést hozni. Amennyiben nem születik konszenzus, úgy az alkotmánybíróság juthat szóhoz, amelynek elnöke azonban már nyíltan kiállt az államfő pozíciója mellett. A miniszterelnök parlamenti határozat útján oldaná fel a patthelyzetet, hiszen a jelenlegi többség egyértelműen neki kedvez.

A jelenlegi vita csak a kezdetét jelölheti egy elhúzódó konfliktusnak, amely a különböző pártcsaládokhoz tartozó két közjogi méltóság között alakulhat ki. Mint már említettük, erre korábban is volt példa Románia posztkommunista történelme során. A problémát az alkotmányos berendezkedés, pontosabban a félelnöki politikai rendszer okozza. A francia mintát követő intézményes struktúrában a végrehajtó hatalomnak két feje van: a közvetlen szavazással választott államelnök és a parlament támogatását élvező miniszterelnök. A két hivatalt betöltő politikusok fontos politikai szerepkörökkel rendelkeznek, ám az alkotmány nem választja tökéletesen ketté azokat.

Nem csoda tehát, hogy az úgynevezett „kohabitáció” idején (fr. cohabitation), amikor a két elöljáró ellentétes politikai tömörülésekhez tartozik, súrlódások történnek. Ideális esetben, ahogy azt az olasz politológus-professzor, Giovanni Sartori elképzelte, a francia félelnöki modell egy hibrid, kétmotoros autóként működik. Amikor az államfő és a miniszterelnök azonos politikai táborból származnak, az előbbi kibővült jogkörökre tesz szert, és a végrehajtó hatalom de facto fejeként tevékenykedik, mint egy kiforrott, amerikai mintájú elnöki rendszerben. Ez történt Romániában is a 2009-2012-es periódusban. Az eltérő színezetű páros esetén az elnöknek pusztán az alkotmány által előírt szimbolikus feladatokat kell ellátnia, és a kormányfőre hárul a végrehajtó hatalom vezetése. Ilyenkor a politikai rendszer a parlamentáris rendszerek (pl. Németország, Magyarország) irányába mozdul el.

Az ideális forgatókönyv persze eddig nem valósult meg Romániában, ahol a választói felhatalmazásra hivatkozva és erős politikai játékos habitusára támaszkodva Traian Băsescu megpróbált erősnek maradni, amikor erre nem feltétlenül volt lehetősége. Az eredmény ilyenkor általában patthelyzetet, mindennapos szópárbajt és politikai machinációkat jelentett, amelyek révén mindkét fél megpróbálta megsemmisíteni a másikat. A legutóbbi hasonló kohabitáció az államfő parlament általi felfüggesztésébe torkollt, amelyet azonban az alkotmány által előírt népszavazás nem szentesített, és így Băsescu került ki győztesen.

Az ő helyzete azonban jelen pillanatban gyökeresen más. A szociálliberális parlamenti többség továbbra sem tett le arról, hogy alkalomadtán újra felfüggessze őt hivatalából, a jelenlegi események pedig tökéletes ürügyet szolgáltathatnak ehhez. 2007-hez képest az elnök népszerűsége padlón van, így esetleges népszavazás most jóváhagyná a honatyák döntését. Băsescu számára így a legbölcsebb, ám habitusától távol álló döntés a visszavonulás lenne. Ezúton óvná saját pozícióját és megakadályozná az ország számára káros viszálykodás elvadulását. És végső soron be kell látnia, hogy ebben az esetben a miniszterelnök érvei sokkal meggyőzőbbek. A gazdasági és más szakpolitikák kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében csak a kormánynak van szerepe, így csak a testület feje tud hitelesen tárgyalni ezekről a kérdésekről. Bármit is vállaljon az EU-csúcson, az államfő csak akkor garantálhatja, hogy országa be is tartja azokat, ha tudja, hogy otthon barátságos kormány várja. Ez a feltétel jelen pillanatban nem adott.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: három hónapos halasztást kért Theresa May

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének elhalasztását június 30-áig. Egy BBC által megszerzett levél szerint ugyanakkor az EB álláspontja szerint a határidő halasztása vagy május 23-áig tarthat, vagy ennél "számottevően hosszabb ideig".

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás